Balog Zoltán kiűzné a családpolitikából az abortuszhoz való jogot

Forrás: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Balog Zoltán miniszter szerint a demográfiai ügyek egyik legsúlyosabb fejleménye, hogy „hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek”. Szavai alapján úgy tűnik, a népesedéspolitikáról szóló párbeszédbe az abortuszhoz való jog nem való.


A népesedési kerekasztal 5. éves fennállása alkalmából rendezett konferencián Pálinkás József korábbi akadémiai elnök magasra tette a lécet, mikor arról beszélt, megoldást kell találni arra, hogy a születésszám növekedjen. Ha bevetnek egy eszközt, arra rögtön az a válasz, hogy az csoportokat diszkriminál. „Nem diszkriminál” - utalt Pálinkás a gyermekesek támogatására a gyermektelenekkel szemben. „Nincs kirekesztés abban, ha azt támogatjuk, hogy szülessen meg minden kívánt gyermek.” Ha ehhez pozitív állami beavatkozásra van szükség, az állam tegye meg, a közösség érdekében - mondta.


Szülessen gyerek, de nem mindegy, hova

1981 óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. A jelenlegi átlagos 1,3-hoz képest 2,1 gyermek vállalása kellene ahhoz, hogy a népességszám megmaradjon - kezdte előadását pár borús képpel Balog Zoltán miniszter arról, milyen gyorsan fogyhat a népesség, hány embernek kell majd eltartani a nyudgíjasokat. Majd rátért arra az ábrára, hol mennyi gyerek születik. Ezzel:


„Még egy baj, ami a demográfiai ügyek legsúlyosabb fejleménye vagy vonatkozása - azon túl, hogy kevés gyerek születik, és elöregedő a társadalom -, az, hogy hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek.”

A képen látszott, hogy Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben a legmagasabb a termékenységi ráta.

„Vannak olyan északkelet-borsodi meg Északkelet-Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségek, ahol ez eléri a 2,39-et, ami egy abszolút pozitív trend lenne egyébként, hogyha ezek a gyerekek olyan családokba születnének, hogy azok a hátrányok, amiket örökölnek, azok azt jelzik, hogy nem a társadalom, az életminőség javításához fognak hozzájárulni, hanem hogyha az állam és mi magunk nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, ha nem lesz jó a családpolitikánk, akkor teherként fognak megjelenni a szociális ellátórendszerben. (A kormány egyik első intézkedése a családi adókedvezmény újbóli bevezetése volt, amely első körben különösen a jól kereső többgyermekes családoknak kedvezett. A járulékokból idéntől lehet levonni a gyerekek után járó kedvezményt, ám a fizetéstől független családi pótlék összege például nem nőtt. - a szerk. ) Bár nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden megszületett gyermek érték, és meg kell próbálni a lehető legtöbb esélyt megteremteni nekik, aközben szembe kell nézni ezzel a trenddel is” - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az országban nagyok a jövedelmi különbségek, egy hátrányos helyzetű térségbe, szegény, cigány családba született gyerek háromszoros hátránnyal indul egy középosztálybeli, közép-magyarországi család gyerekéhez képest. Ezért fontos arról is beszélni, „hogyan tudunk segítséget nyújtani a minőségi gyermekneveléshez” - mondta a miniszter.

Balog Zoltán - mintegy félve - megdicsérte a szocialista kormányt a Biztos Kezdet gyermekházak elindítása miatt: a program a leghátrányosabb helyzetű térségekben születéstől fogva „állami kapaszkodót” nyújt. 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, terveik szerint ahhoz kötik a családi pótlék folyósítását. Bízik benne, hogy így nem lesz minden második hátrányos helyzetű 6 éves iskolaéretlen.

A miniszter a konferencián felsorolta a 2010 óta hozott és a most tervezett intézkedéseket. Ez összesen 480 milliárdos tétel 2019-ig. Új intézkedést ezen a konferencián nem jelentett be, csak felsorolta a már korábban ismertetett elemeket. (Ezek itt olvashatók.) Azt viszont mondta, hogy ki kell várni az intézkedések hatását. Fontos a második gyermek megszületésének támogatása, a család és munka összeegyeztethetőségében lényeges előrelépés kell még. Az is fontos, hogy a fiatalok házasságot kössenek. Jár is majd támogatás erre, az új házasok közül legalább az egyiknek első házasnak kell lennie.


Az általános iskolákat is meg kell erősíteni, hogy ne a szakmunkásképzőkben vagy szakiskolákban tanítsák a gyereket írni-olvasni. A mindennapi testnevelésnek (a napi egyszer mosakodási lehetőséggel együtt) felzárkóztató szerepe van.

A fejlettebb országokban csökken a gyerekszám, ennek a megállításához Balog szerint egy olyan európai és világösszefogásban kell gondolkodni, ahová „a világ demográfiai helyzetével foglalkozás ürügyén nem csempésznek be olyan fogalmakat a családpolitikába, népesedéspolitikába, mint például az abortuszhoz való jog”.

Kiderült még az is, hogy a szóhasználatra nagyon figyel, tudatosan íratja át a különböző kifejezéseket: így lett a szocpolból CSÓK (családi otthonteremtési kedvezmény), a terhességből várandósság, a terhességi-gyermekágyi segélyből pedig január elsejével - vagy ha az nem megy, a közeljövőben - várandóssági és csecsemőgondozási díj.