Balog pontosította, amit a roma holokausztról mondott

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás / MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Balog elismerte, pontosabban is fogalmazhatott volna, de szerinte nem neki kell magyarázkodnia.


Balog Zoltán, a kultúráért és a társadalmi felzárkózásért is felelős Emmi minisztere hétvégi, nagy botrányt kavart interjúja kapcsán – melyben azt állította „Magyarországról nem deportáltak romákat” – most elmondta: pontosabban is fogalmazhatott volna, de sietett. „Arra gondoltam, hogy az a fajta szervezett deportálás - direkt módon koncentrációs táborokba -, ami a magyarországi zsidósággal történt nagyon nagy szégyen”, és a magyar állam a roma holokausztban más szerepet játszott. „Az interjú teljes szövegét elolvasva világosan kiderül, hogy egy romaholokauszt-megemlékezésre sietettem, és az áldozatok iránti alázatot és bocsánatkérést próbáltam meg hirdetni, és továbbra is ezt fogom tenni, bármilyen támadás ér is ebben az ügyben” - mondta az MTI-nek Balog, majd megismételte a Fidesz korábbi közleményét. Eszerint nem Balog Zoltánnak kell magyarázkodnia roma ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon, és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit nem tettek. A Fidesz közleménye szerint „azt a Balog Zoltánt próbálják rossz színben feltüntetni, aki már minisztersége előtt is évről évre felszólalt a roma áldozatokért mind a holokauszt emléknapján évről évre megrendezett ökumenikus megemlékezésen, mind számos más fórumon”. A kormánypárt közleménye arra reagált, hogy az MSZP, az Együtt-PM és a DK is lemondásra, illetve bocsánatkérésre szólította fel Balog Zoltánt a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzó szavai miatt.


Mit mond a történettudomány?

A szakirodalmat megvizsgálva, Randolph L. Braham A népirtás politikája – a Holocaust Magyarországon című, klasszikus alapműnek számító könyvében magyar kutatókra is hivatkozva azt írja, hogy a nagyjából 200 ezer fős magyar cigányságból mintegy ötezer esett áldozatul az 1944-45-ös üldöztetéseknek.

idézet;lábjegyzet;cigányok Részlet a Braham-könyvből (a képre kattintva megnyílik az idézett mű)

Részletesebb áttekintés a roma holokausztról

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Holokauszt és Társadalmi Konfliktusok Program (htpk) honlapján olvasható összefoglalóból is az derül ki, hogy a romák és a zsidók sorsa jelentősen eltért Magyarországon 1944-45-ben. A „végső megoldást” levezénylő Eichmann egyáltalán nem foglalkozott a körülbelül 200 ezer fős magyar cigánysággal. ’44 nyarán, már a zsidók deportálása után aztán a magyar hatóságok a cigányokat is gettókba gyűjtötték, illetve elrendelték cigány munkásszázadok felállítását, a nyilas hatalomátvétel után pedig elkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. Az akció nem a népcsoport egészének fizikai megsemmisítésére irányult, de sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba, több száz embert pedig tömeggyilkosságokban végeztek ki. Voltak, akiket Dachauba, Bergen-Belsenbe, Auschwitzba hurcoltak. Utóbbi helyen 34 magyar állampolgárságú cigányt gyilkoltak meg, de több száz áldozatnak volt magyar neve, ők elsősorban azok a burgenlandi cigányok, akik a trianoni békeszerződésig magyar állampolgárok voltak. A magyarországi roma holokauszt üldözöttei több tízezren voltak, a jelenlegi ismeretek szerint közülük ötezren haltak meg – írják a htkp.org oldalon. Az európai cigányságból 23 ezer embert hurcoltak Auschwitzba, s közülük legfeljebb négyezer maradt életben.