Az LMP patrióta párt – Schiffer András-interjú

Forrás: Vs.hu, Kozma Zsuzsi

-

Óvatos lenne azzal, kit tekintünk jobb- és baloldalinak, a napelempályázatok kapcsán pedig elismeri, hogy hibázott az LMP politikusa és pártpénztárnoka. Schiffer András szerint az LMP 2014 után hatékony szervezetépítkezésbe kezd, hogy később kormányváltó tényezőként tűnhessen fel. Interjú.


Nem láttuk a Mátrában fát vágni, de az adventi gyertyagyújtásról sem posztolt képet a Facebookra. Szerintem huszonöt évvel a rendszerváltás után a magyar választók elég pontosan észreveszik, mi az, ami hamis egy politikus részéről. Elsősorban inkább azt várnák a képviselőktől: arról mondjanak valamit, hogyan kívánnak fordítani az ország sorsán. Nem inkább azt fogják mondani, hogy aki kimegy fát vágni, az érzi igazán a „hétköznapi emberek” problémáit, és ezért ő tudja hitelesen képviselni a választókat? Nem, szerintem a választók ma már pontosan tudják, mi az, ami színpadias, hamis szerep egy politikustól, és mi az, ami belülről jön. Az LMP-t gyakran vádolják azzal, legutóbb például a Véleményvezér, hogy nem tudja három szóban összefoglalni a pozitív önmeghatározását. Tenne erre most kísérletet? A párt identitásáról a most szeptemberi kongresszusi döntésünk kőbe is véste, amit indulás óta vallunk: ez egy zöld, globalizációkritikus, patrióta párt. Ha három kampányüzenetre gondol, akkor talán a remény, a tisztesség és az életminőség , ami eszembe jut. A globalizációkritikusság jelent antikapitalizmust is? Nem, kapitalizmuskritikát jelent, és nem –ellenességet. Mindig hülyét kapok, amikor ezeket keverik, mert a globalizáció ellen küzdeni körülbelül annyi, mintha valaki szitával ki akarná merni a tengervizet. A globalizáció egy tény, mi ehhez viszonyulunk kritikusan, miként a kapitalizmushoz is. Akkor hamisnak érzi Scheiring Gábor azon vádját, hogy a „baloldali esélyteremtő politika” helyett a „nemzeti antikapitalizmus” került előtérbe az LMP-ben? Ha Hugo Chávez egykori magyar hangja most Bajnai Gordon oldaláról nemzeti antikapitalizmussal vádol, azt én elismerésnek veszem.


Ez kapitalizmuskritikát jelent, és nem –ellenességet. Mindig hülyét kapok, amikor ezeket keverik, mert a globalizáció ellen küzdeni körülbelül annyi, mintha valaki szitával ki akarná merni a tengervizet.

Azt is mondják sokszor, hogy a nagytőkével szemben kívánnak politizálni. A nagytőkével konkrétan is van problémájuk, függetlenül a politikával való összefonódástól? Azt látjuk, és nem pusztán Magyarországon: az ökológiai válság és a globális egyensúlytalanságok nagymértékben visszavezethetők arra, hogy a nagy globális döntések néhány jól körülhatárolható multinacionális gazdasági érdekcsoportnál dőlnek el. Akkor lehet a fenntarthatóságért, az életminőségért bármit is tenni, ha a nagy globális tőkeérdekeltségek helyett a helyi közösségek, az emberléptékű gazdálkodás szempontjai tudnak előtérbe kerülni. A gazdasági növekedésnek mégis sokszor ezek a multinacionális cégek a forrásai. Ennek a növekedésnek a korlátjai jól láthatóak, elég, ha a 2008-as pénzügyi világválságot említjük. Az a világrend, ami tökéletesen szabályozatlanul hagyta a pénzügyi piacokat, nagyon súlyos krízist él át, aminek egyelőre nem is látszik a vége. Mit lehet szembeállítani ezzel a „világrenddel”? Szembe lehet állítani vele azt, hogy az egyes államokban az emberek végre kezükbe veszik a sorsukat, a nemzeti kormányok pedig első lépésként megregulázzák a pénzügyi piacokat, a spekulatív tőkemozgásokat. A cél, az, hogy a szabadkereskedelem rendszerével legalábbis egyenrangú globális pénzügyi felügyeleti, munkaügyi és környezetvédelmi rezsimek jöjjenek létre. Kelet-Közép-Európa pontosan addig vergődik egy lefelé tartó ár- és bérversenyben, amíg szabadon el lehet vinni beruházásokat olyan országokba, ahol éhbérért, munkajogi védelem nélkül lehet robotoltatni embereket és minden további nélkül lehet holdbéli tájjá varázsolni életet megtartó erdőket. A kizsákmányolás, a természeti erőforrások kirablása ellen csak globálisan lehet felvenni a harcot. Ezért van szükség az alternatív globalizációra. Ez jelenti a nemzetállamok erősítését szemben az Egyesült Európai Államok szorgalmazásával? Nem az a kérdés, hogy kevesebb vagy több Európa, hanem, hogy milyen Európa legyen. A szabadkereskedelemre, a négy szabadság elvére épülő Európának befellegzett. Az LMP szerint a négy szabadság elve helyett olyan irányba kéne elmozdulni, ahol a három felelősség elvére épülő ökoszociális Európát lehetne megteremteni. Ez jelenti az emberért, a környezetért és a fogyasztóért viselt felelősséget.



Meglesz jövőre mind a 106 egyéni jelöltjük? Azon vagyunk, hogy meglegyenek december 31-ig. Ugyanakkor több időközi választáson nem tudtak jelöltet állítani. Rögtön az első, 2010. novemberi időközi választásoknál kiderült, hogy az új pártok számára az alacsony részvételű időköziken nem terem babér. Annak, hogy házhoz menjünk a pofonért, nem volt semmi értelme. És akkor mi a helyzet az Együtt-PM-mel, amely Dunakeszin egy volt LMP-s jelölttel ért el nagyon jó eredményt? A Bajnai-csapatot nem tekintem új pártnak, a régi struktúrának maradéka ez a szövetség. Új jelöltjei persze nyilván az MSZP-nek és a Fidesznek is vannak. Akkor nézzük a Jobbikot, amelyik párt biztosan nem mondható a régi struktúra maradékának. Mikor lehet és mikor nem velük együttműködni? A Jobbikkal nem szoktunk együttműködni, de az a helyzet, hogy van 386 országgyűlési képviselő, és a házszabály bizonyos számú képviselőhöz telepít különböző parlamenti jogosítványokat. Általában pedig a választók legitimálnak pártokat, nem azok egymást. De ön szerint szélsőséges pártról van szó? A rendszerkritikai attitűdjét gyakran hasonlítják az LMP felfogásához. Kérdés, ki mit ért szélsőség alatt. A Jobbikot magam is szélsőjobboldalinak szoktam nevezni, mert ez a párt a polgároknak a politikai közösségen belüli morális egyenjogúságát radikálisan tagadja. A Jobbik arzenáljából az elmúlt három évben a nettó gyűlöletkeltés finoman szólva nem hiányzott. Kétségtelenül vannak olyan témák, ahol a kívülálló számára ugyanakkor eléggé egybecsenghet a két párt rendszerkritikai attitűje, például ilyen a gazdasági függőség problémája, vagy a birtokpolitika-vidékfejlesztés témája. De említhetem itt az állambiztonsági akták feltárását is. Nem lehet a kérdésre megoldás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága? Biztosan nem, mert a NEB arról szól, hogy a Fidesz monopolizálja az állambiztonsági múlt feltárását, és nincs alanyi joguk a magyar embereknek, hogy megismerjék az állambiztonsági múltat. És nincs garancia arra sem, hogy objektív módszerek és világos határidőkön belül dolgozik majd ez a bizottság. És hogyan kellene az ügynökaktákhoz közelíteni, hólapáttal vagy csipesszel? Hajlok a hólapát felé. Azt mondja az LMP, hogy legyen tisztánlátás, a szankciók kérdése más lapra tartozik. Mi azt mondjuk: rendben, nagyon bonyolult és tragikus élettörténetek vannak egy-egy beszervezési nyilatkozat mögött, de ezt tegyük ki az asztalra, és mérlegelje a társadalom, hogy ezekből milyen morális ítéleteket fogalmaz meg. Nyers Rezső nyugdíjpótlékát önök is elvennék? A kérdés az: elfogadható-e, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a diktatúrában vitt vezető szerep miatt bárki privilégiumot élvez? Az LMP válasza elég egyértelmű: nem. Csak míg a Jobbik akár földönfutóvá is tenne öregembereket, mi azt gondoljuk, hogy semmiféle embertelen rendszer nem hatalmaz fel senkit embertelen módszerek alkalmazására. Megint más kérdés a ’89 előtti évtizedek vezető figuráinak történelmi megítélése. Mi azt mondjuk, hogy a politika szálljon ki a történelemkönyvekből.


A kérdés az: elfogadható-e, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a diktatúrában vitt vezető szerep miatt bárki privilégiumot élvez? Az LMP válasza elég egyértelmű: nem.

A jobboldali szavazóknak mintha próbálnának mostanában gesztusokat tenni… Az LMP nem arra jött létre, hogy különböző, tudományos kutatások alapján körülhatárolható csoportok számára gesztusokat tegyen. Általában azt mondjuk, amit gondolunk, bármilyen furcsa is ez a magyar politikában. Mégis csak Hadházy Ákos az, akivel összefogtak legutóbb, ő pedig inkább jobboldalinak mondható. Ángyán József is jobbról érkezett, és most önökkel szokott akciózni. Tagadja, hogy jobbra tolódna az LMP? Óvatos lennék azzal, kit tekintünk jobb- és baloldalinak. Az, amit Ángyán József vidékfejlesztési államtitkárként képviselt, az tőlünk nyugatra mindenütt tőrölmetszett baloldali politika. Amit pedig Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányon vitt, virtigli jobboldali politika Nagy-Britanniában és Németországban is. Mi az EP-választás után azt mondtuk, hogy ha felkerültünk a politikai térképre, szeretnénk is azt átrajzolni. Nem akarunk beletörődni, hogy a politikai törésvonalak 25 évvel a rendszerváltás után is ott vannak, hogy a posztkommunista utóvédekhez, a Kádár-rendszerhez kit milyen viszony fűz. Karácsony Gergely mondta a Beszélőnek, hogy szerinte Schiffer András sem gondolja, hogy a magyar demokrácia válságában jobb- és baloldalnak egyforma felelőssége van. Tényleg nem gondolja így? Nyilvánvaló, hogy az alkotmányos rendszer szisztematikus lebontásáért másokkal össze nem hasonlítható felelősséget visel Orbán Viktor és a Fidesz. Viszont abban, hogy ez a helyzet kialakulhatott, hietetlenül nagy része van például az úgynevezett „ballib értelmiségnek”, amelyik nagyjából Németh Miklós óta folyamatosan megmondta a különböző kormányoknak, hogy mi is volna a helyes út. Ha az LMP bejut jövőre a Parlamentbe, hogyan fog tudni hosszútávon növekedő pályára állni? Az LMP be fog kerülni, és meg fogja azt tenni, amit ebben a ciklusban a belső állóháború miatt nem tudott: olyan hatékony szervezetépítkezésbe kezd, amire építve kormányváltó tényezőként tud később fellépni. Az a belső konfliktus, ami nem pusztán szövetségesi politikáról szólt, blokkolta az LMP szervezeti építkezését 2011-12-ben. Ez a szervezeti építkezés jelenleg miként áll? Az új választmányi tagok mintha nem igazán akarnák megmutatni magukat. Úgy sejtem, még az LMP-szavazók 90 százaléka sem tudja igazán, kicsoda Gerstmár Ferenc vagy Gál Anita. Olyan három év van mögöttünk, amikor tudatosan vagy csak zsigerből, de az a párton belüli elitcsoport, amelyik aztán nagy csinnadrattával távozott, egyszerűen nem engedett reflektorfénybe új arcokat. Illúzió azt várni, hogy pár hónapon belül át is vegyék a távozók szerepét olyanok, akik eddig közelébe sem férhettek a frontvonalnak. A hétfős frakció valamennyi tagja helyt állt. Ugyanakkor azért látszódnak új, parlamenten kívüli tehetséges szereplők : az említett Gerstmár Ferenc mellett Csiba Katalint, a pécsi képviselő Keresztes Lórántot, a ferencvárosi képviselő Csárdi Antalt, vagy a teljes nyarat a vidéki főiskolák megmentéséért végigkampányoló Pető Ernőt említhetem. A kampányban fontos szerepet játszhat a kecskeméti képviselőnk, Falusi Norbert, az egri városatya – a Kerekes Band brácsása – Csarnó Ákos, vagy például az augusztusi pénztárgépes tüntetésünket szervező szappankocsmás kisvállalkozó, Száraz Dorka. S akkor nem is szóltam olyan kipróbált harcostársakról, mint Meszerics Tamás és Hajdú Mária, akik a 2010. tavaszi vezető testületnek is tagjai voltak, vagy Róna Péter professzor úr, aki a programtanácsunk elnöke.



De volt olyan választmányi tag is, akinek neve bár felbukkant, de nem éppen pozitív kontextusban. A napelempályázat kapcsán hírbe hozott Ladányi Attilára, illetve a pártpénztárnok Jakab Tamásra gondolok. Ők amúgy tagjai még a pártnak? A pártnak tagjai, de Ladányi az ügy előtt választmányi tagságáról lemondott, és Jakab Tamás is felajánlotta lemondását a pénzügyi vezetői pozícióról. Ezen felül mindketten megszabadultak az érintett kisebbségi tulajdonrészüktől. A két érintett tagtársunk személyes tisztessége felől semmiféle kétségünk nincsen, ugyanakkor óriási baromságot csináltak és ezt ők is pontosan tudják. Számomra például az önmagában is megengedhetetlen, hogy egy párt országos politikusa akár egy hiperkorrekt, de állami pályázatban érintett legyen. Ezzel a pályázattal kapcsolatban pedig éppen a mi képviselőinknek merültek fel aggályaik. Keserű tanulópénz ez az ügy, de úgy látszik, ezt meg kell fizetni. Olyan összeférhetetlenségi szabályokat alkotunk helyi és országos politikusaink számára, amelyek feltehetően a legszigorúbbak lesznek a porondon. Tudomásul kell vennünk, hogy egy LMP-s politikusnál magasabb a mérce, mint másoknál és ez így is van jól. Az LMP szeretné amúgy, hogy valamennyi állami-önkormányzati pályázati dokumentáció teljes egészében nyilvános legyen. Várnai László elküldése viszont sokakat meglepett. Nem lehet, hogy az ő ügyét kissé túlreagálták? Az egyik legeredményesebb helyi politikusuk volt… Nem reagáltuk túl, az LMP alapító nyilatkozatával ellentétes minden erőszakos cselekmény. Abba nem mennék bele, hogy kit tekintünk eredményes helyi politikusnak, ennek nem feltétlenül fokmérője az országos sajtóban való szereplések száma. Az történt egyébként, hogy amikor az ügy kipattant, Várnai felfüggesztette tagságát két hónapra. Ő ezt az 59. napig nem állította helyre, így az etikai bizottság csupán annyit állapíthatott meg, hogy az alapszabály értelmében a hatvanadik napon megszűnt a tagsága. Szövetségesi politikájuk nem sült el túl jól – gondolok itt a 4K!-val való összefogásra. Pedig mi elég egyértelműek voltunk. Az LMP kongresszusa kinyilvánította abbéli szándékát, hogy a 4K!-val szeretne választási együttműködést kialakítani. A kongresszus legalább négyötöde azt is mondta, hogy 4K!-val szövetség igen, választási párt viszont nem. A 4K! pedig csak a választási pártot tekintette elfogadható opciónak. Tehát olvadjon az LMP-be, aki a párttal össze akar fogni? Szó sincs beolvadásról, ezt mi sem szeretnénk. A választási pártot viszont sok okból az LMP nem tartotta elfogadhatónak, nyitott listával viszont együttműködtünk volna más pártokkal. Ismertebb csatlakozók lesznek még? Ez azért vicces kérdés, mert egyrészt azt tudom mondani, hogy lesznek, a következő kérdés meg nyilván az, hogy kik, ezt pedig még nem tudom elmondani.



NAV-ügyben bizonyították már az MSZP-s Lukács Zoltánnak, hogy fontos az LMP-nek a vizsgálóbizottság? Inkább a kormányviselt tényezőknek lenne mit bizonyítaniuk. Egyébként teljesítettük a kérésüket, mert készítettünk egy piros ívet, ami garantáltan Jobbik-mentes, és úgy tűnik, meglesz a 78 aláírás. A NAV-ügyben túlságosan nagy volumenről van szó ahhoz, hogy ezt az ügyet csak úgy el lehessen sikálni. A Horváth-jelentés 2007-től tekinti problémásnak a történetet, tehát Orbán mellett valószínűleg Gyurcsánynak és Bajnainak is lehetnek ismereteik arról a mechanizmusról, amiről a jelentés szól. Mi amúgy a vizsgálóbizottságtól várjuk, hogy rámutasson arra: mi tehetett lehetővé ilyen léptékű csalásokat. Ez szükséges ahhoz, hogy felelős módon tudjunk megoldást javasolni a problémára. Az ellenzéki összefogás esélyeit hogyan látja jelenleg? A 2002-2010 közti eliten belül most osztják újra a lapokat. Mindenesetre az a vicc, hogy egyre jobban becsülöm azt a teljesítményt, amit Mesterházy Attila felmutat. Egy dolog, hogy mit gondolunk az MSZP-ről, de elég sajátos felfogása a demokráciának, hogy a választások során a választópolgárok többsége ajtót mutat egy kormánynak, annak irányítói mégis megváltóként térnek vissza. Az a fiatalember viszont, aki a választási vereség után konszolidálta pártját és ma az ellenzék legerősebb pártjának demokratikusan megválasztott vezetője mást sem kap az úgynevezett korszakváltóktól, akik egyébként az LMP-t is megpróbálták kilőni, hogy ő egy félkegyelmű, tehetségtelen politikus. Egyre nyilvánvalóbb számomra, hogy a hisztérikus összefogás-mantra mögött nemhogy semmiféle vízió nincsen, de még az Orbán-fóbiánál is erősebb a korábban a politikából kibukott erőcsoportok visszatérési szándéka. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy jövő tavasszal legyen választási lehetőségük azoknak, akiknek elegük van a nemzeti cinizmus rendszeréből, de nem kívánják vissza a Gyurcsány-Bajnai rendszert sem. Az LMP-nek most az a küldetése, hogy fenntartsa a reményt: ki lehet szabadítani a magyar politikát a gazdasági érdekcsoportok fogságából. Bajnaival nem lenne összefogás, de azt is kizárja, hogy a Fidesszel koalícióra lépnek a jövőben? Azt ki tudom zárni, hogy 2014-ben az LMP bárkivel koalícióra lépjen. Ön mit fog csinálni egy év múlva ilyenkor? Netán miniszterelnök lesz? Szerintem az ember próbálja meg nem kinevettetni magát hasonló állításokkal. A parlamenti politikán belül és az ökopolitikán keresztül fogom szolgálni az országot. Fotók: Kozma Zsuzsi, VS.hu