ÁSZ: semmilyen politikai szempontot nem mérlegelnek

Fotó: MTI / Marjai János

-

Az Állami Számvevőszék főtitkára nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartja, hogy azok akik, éveken keresztül hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak.


Az ÁSZ nem politikai szervezet, és ő maga sem politikus, ezért a "politikai csatamezőre" nem is lépnek be, annak ellenére, hogy "próbálnak berángatni minket" – mondta Holman Magdolna az Origónak. Az ÁSZ főtitkárát arról kérdezték, mit gondol a számvevőszéket ért politikai támadásokról és a kritikákról, amelyek részrehajlással vádolták az ellenzéki pártok ellenőrzése miatt.

"Azt viszont nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartom, hogy azok akik, éveken keresztül azt hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak" – mondta Holman, aki szerint a számvevőszék nem tesz mást, mint a mindenkor hatályos törvények betartásának ellenőrzésével tükröt tart az ellenőrzöttek elé. "Nem az a megoldás, hogy összetörjük a tükröt, ha nem tetszik az, amit látunk benne."

A számvevőszéknek nincsenek ellenzéki és kormánypártok, csak ellenőrzött szerveztek – mondta. A 90-es években kialakult ütemezés szerint végzi a pártok ellenőrzését, a törvényi előírás szerint kétévente. A Fidesz és a KDNP 2014-2015. évekre kiterjedő ellenőrzése 2017 nyarán zárult le, így e két párt következő ellenőrzése a 2016-2017. évekre terjed majd ki. A 2017-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót 2018. május végéig kell nyilvánosságra hozniuk a pártoknak, így a Fidesz és a KDNP ellenőrzése leghamarabb 2018 második félévében kezdődhet meg.

Holman szerint világosan látszik, hogy az ÁSZ semmilyen politikai szempontot nem mérlegel, minden pártot egységesen kezel és ellenőriz. A pártok finanszírozását és gazdálkodásuk átláthatóságát, illetve számvevőszéki ellenőrzését rengeteg kritika érte az elmúlt több mint két évtizedben, ezekből kiindulva, illetve a számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján az Országgyűlés 2013-ban új kampányfinanszírozási törvényt alkotott, és több ponton szigorította a párttörvény azon paragrafusait, amelyek a pártok gazdálkodását szabályozzák.

2014 előtt a pártok jelentős kedvezményekkel, vagy akár ingyen vettek igénybe különböző szolgáltatásokat és előfordulhatott, hogy így kaptak burkolt anyagi támogatást. Holman szerint ez 2014 előtt nem volt tilos, de könnyű belátni, hogy ez a fajta támogatási mód nem átlátható az állampolgárok számára, és korrupciós kockázatai vannak. 2014 januárjától a pártok nem vehetnek igénybe szolgáltatásokat a mindenki számára elérhető piaci ár alatt és a törvény azt is előírja, hogy, amit nem pénzben kapnak – például ingatlanbérletek, vagy éppen plakátmegrendelés esetén – saját maguknak értékelniük kell.

Az ÁSZ főtitkára szerint a most ellenőrzött pártok ezt nem igazolták. Az ingatlanoknál részletes értékbecslést végzett a számvevőszék, és megállapította, hogy többségük a piaci ár alatt bérelt irodákat 2015-ben és 2016-ban. Nem felel meg a valóságnak a pártok érvelése, hogy a szerződéseket az ÁSZ korábban rendben találta, a most feltárt szabálytalanságok nem voltak az ÁSZ látókörében, de 2014 előtt nem is volt tilos a pártok számára, hogy akár kedvezményesen ingatlant béreljenek.

A Jobbik is elismerte, hogy jelentős kedvezményekkel bérelt plakáthelyeket 2017-ben, vagyis gyakorlatilag elismerte a törvénysértést és a törvényben előírt értékelést sem végezte el. A számvevőszéknek kellett azt megállapítania, hogy – az ellenőrzési bizonyítékok, hiteles szerződések és számlák alapján – a Jobbik mintegy 331 millió forintos tiltott vagyoni támogatást kapott cégektől. Holman szerint ez az összeg a Jobbik által szerződött összeg és a valós piaci ár különbségeként jött ki. A Jobbik nem teremtette meg a gazdálkodása átláthatóságát és elszámoltathatóságát, közel 1 milliárd forinttal nem számolt el az adófizetők felé, nem működött együtt a számvevőszékkel, nem adta át határidőben a kért dokumentumokat, akadályozta az ellenőrzés program szerinti lefolytatását.

A pártokra kiszabott büntetésekre vonatkozó kérdésre azt mondta: az ÁSZ nem büntet, hanem ellenőrzési bizonyítékok alapján megállapít, valamint nem szab meg tizenöt napos fizetési határidőt sem, és nem is vár befizetést senkitől.

"Mindent a törvények írnak elő, a számvevőszéknek nincs semmilyen mérlegelési lehetősége". A pártok azt állítják, hogy nem fizetnek, még úgy sem, hogy a nemzetgazdasági miniszter haladékot és részletfizetést ajánlott fel. Az ÁSZ főtitkára szerint a jelentésekkel az ÁSZ feladata véget ért, a pártoktól – ahogy ilyenkor minden ellenőrzött szervezettől – a számvevőszék várja a javaslatai alapján összeállított intézkedési terveket, amire 30 nap áll rendelkezésre.