Arcfelismerő kamerák a Józsefvárosban: lesz képük hozzá?

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat valamilyen szerepet szinte biztosan kap a józsefvárosi arcfelismerő térfigyelőrendszer körül. Az még nem világos, hogy milyet és főként milyen alapon. A jogi felhatalmazás hiányzik, és kérdés, hogy csak azokat azonosítják-e majd, akiket szabad, illetve kell. Ám aki nagyon parázik a Big Brother-show-tól, az Japánból már megrendelheti az arcfelismerést blokkoló szemüveget.


Amíg nincs arcfelismerés, a térfigyelők felvételei nem kapcsolódnak automatikusan össze más adatbázisokkal. Az arcfelismeréshez ez szükséges, mert a kamerába épített szoftvernek valamihez hasonlítania kell a felvett képet. Az arcfelismerésre is alkalmas, a Józsefvárosban bevezetni tervezett térfigyelő kamerarendszer elméletben képes lesz bármilyen fotóadatbázist összevetni a felvételekkel, vagyis ha van a megfigyelőknél fotó a sétálgatókról, akkor nyomon követhető, merre jár, vagy mit csinál az illető. A gyakorlatban nem fogják arra használni, hogy bárkit megfigyeljenek vagy azonosítsanak, ígérte a fideszes polgármester, Kocsis Máté júniusban egy parlamenti bizottsági ülésen. Nem ez a cél, és nincs is olyan adatbázis – mondta –, amely mindenkiről fotót tárolna.

„Nyilvánvalóan az arcfelismerés hosszú távon is csak azt jelenti, hogy azokra vonatkozik, akik a bűnügyi nyilvántartásban körözött személyként találhatók vagy vannak jelen”
– jelentette ki a polgármester, de ez, mármint hogy csak a körözött személyek fotóit használják majd, nem olyan biztos. Először is azért, mert a bűnügyi nyilvántartásokban nemcsak ezek szerepelnek. Bűnügyi nyilvántartások a
  • bűntettesek nyilvántartása,
  • a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
  • a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,
  • a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása és
  • a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.
Tehát olyan emberek adatai is ott vannak a bűnügyi nyilvántartásokban, akiket próbára bocsátottak, akik megrovásban részesültek, illetve akiket felmentettek, de a kényszergyógykezelését vagy vagyonelkobzást rendeltek el ellenük. Ők mind felbukkanhatnak az utcán. A bűnügyi nyilvántartások mellett működik a fényképek és személyazonosító adatok nyilvántartása. Ezekben vannak a képek: azoknak a fotói, akik ellen büntetőeljárás indult, vagy akikkel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott. Nem kell viszont nyilvántartani azoknak a fényképét, akikkel szemben magánindítvány vagy pótmagánvádló indítvány alapján indult eljárás. A jogi szakzsargont lefordítva ez jelenthet olyan ügyeket, mint például a könnyű testi sértés, a magántitok vagy levéltitok megsértése, rágalmazás vagy becsületsértés. Az ilyen ügyek érintettjeiről tehát nincs, vagy nem feltétlenül van fénykép. Az adatok addig szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban, ameddig a jogszabály lehetővé teszi, a büntetés végétől akár tíz évig is. Utána törölni kell azokat. Vannak más adatbázisok is, amelyekben fotókat tárolnak. Például a közúti okmányok nyilvántartása, ehhez azonban alapesetben csak az adatbázis kezelője fér hozzá. Ám azt nem tudni, hogy milyen körülmények között férhet hozzá ezekhez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és milyen egyéb adatbázisokkal kapcsolhatja össze. Márpedig a felelős a nemzetbiztonság lesz – mondta a VIII. kerület jegyzője a parlamenti nemzetbiztonsági bizottságának ülésén júniusban.
„A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fogja a szoftvert beszerezni, tehát ott jogilag ők lesznek a tulajdonosok, és egyébként az adatbázis is majd az övék lesz.”

De mit is csinál majd a szakszolgálat?

És főleg milyen alapon? Nem tudni, ehhez kellene a jogszabály. Jelenleg ugyanis egyáltalán semmi sem jogosítja fel sem térfigyelők felszerelésére, sem működtetésére. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két éve már kiadott egy állásfoglalást a térfigyelő rendszer kiépítésének adatvédelmi feltételeiről. Ebben egyértelműen szerepel, hogy
  • térfigyelőt csak a rendőrség vagy a közterület-felügyelet helyezhet el és működtethet, továbbá hogy
  • bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon kell a kamerát elhelyezni, illetve
  • a rendőrségnek a képfelvevők elhelyezésére vonatkozó adatokat a honlapján közzé kell tennie.
Mindezt egyébként a rendőrségről és a közterület-felügyeletről szóló törvény szóló törvény tartalmazza. A két jogszabály pontosan leírja, hogy a kamerák által rögzített adatokkal mit lehet kezdeni, ki nézheti meg és meddig lehet tárolni azokat. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat azonban a rá vonatkozó jogszabály szerint egyfelől az adatbázisok jóval szélesebb köréhez férhet hozzá, és megtehet az adatokkal olyan dolgokat is, amit például a rendőrség nem. A parlamentben jelenleg a belügyminiszter válaszára vár Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdése, nevezetesen hogy „Valóban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működteti majd az arcfelismerő kamerarendszert?”. A miniszternek még pontosan egy hete van a válaszra.


Amit a leendő arcfelismerő rendszerről tudni lehet

Már márciusban bejelentették hogy lesz, június 18-án pedig Kocsis Máté polgármester 300 millió forintig mentesítést kért a közbeszerzés alól az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától. Megkapta.

  • A Józsefvárosban van már 115 térfigyelő kamera, sőt köztük négy hangos is – ebből lesz 180
  • Ez lesz az első arcfelismerő kamerarendszer az országban
  • 220 milliós kormánytámogatás+72 milliós önkormányzati forrásból készül
  • Be lesz kötve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz és a rendőrséghez
Ha kíváncsi rá, most hol követik a kamerák, a rendőrség honlapján tényleg megtalálja a listát. Térképet ne várjon: Országos Józsefváros És itt egy sokkal kevesebb kamerát tartalmazó, de térképes adatbázis. Az arcfelismerő rendszer még odébb van. Nemcsak azért, mert ki kell építeni a jogszabályi hátteret. Hanem mert a tervek szerint az első körben csak körülbelül 15 kameráról van szó, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egy ideig tesztüzemmódban használna. Kocsis Máté erről azt mondta: „nem feltétlenül az utcán járókelőket azonosítaná be élesben – idézőjelben mondom –, hanem próbamérésekkel, próbafelvételekkel tesztelnék a rendszert, ezt követően szűrnék le a tapasztalatokat.


Amire jó a térfigyelő kamera, és amire nem

A világ legjobban bekamerázott országában, az Egyesült Királyságban folyamatosan tesztelik, hogy a rengeteg pénz, amit arcfelismerő és anélkül szerelt térfigyelőkbe ölnek, mennyire váltja be a hozzájuk fűzött reményeket. Hét éve nagyon átfogó felmérés készült, és ez azt találta, hogy
  • a kamerák visszavetették a bűnözést a vasútállomások parkolóiban, viszont a városközpontokban kevésbé
  • hatékonyan csökkentették a járműlopások és feltörések számát, de az egyéb bűncselekményekét nem annyira, továbbá
  • ott voltak a leghatékonyabbak, ahol sok kamerát helyeztek ki és egyéb módszereket is bevetettek, például a jobb közvilágítást.
Egy évvel később a vizsgálatot kiterjesztették és megismételték, hasonló eredménnyel. A Józsefvárosban sikerre és az ellenkezőjére is van példa. A 8ker blog tavaly egy biciklilopás történetét örökítette meg, amelynek végén a nyomozás eredménytelenül zárult. Párbeszéd a blogon, illetve a rendőrségen:
- A kamerák képei? - kérdezett vissza - Azokon nem látszott semmi! - Hogy-hogy? És hol van erről a papír? - A felvételeket folyamatosan átnézik, és ha nincs rajta semmi érdemleges, vagy nem látszik semmi, akkor arról jelentés sem születik...
És nagyon sokszor a tettenérést segítik, amihez arcfelismerés sem kell: elég, ha éppen figyelik a kamerát, amelyen valami történik, mint az alábbi felvételen. Azt nem tudni, jelenleg mennyien foglalkoznak a kameraképek figyelésével, a felvételek visszanézésével, illetve mi történik a rögzített felvételekkel. 2009-ből való az az információ, amelyet a 8ker blog közölt egy lakossági fórumon elhangzottakat idézve: „114 kamera van kihelyezve, amit 8 (nyolc) monitoron néznek. Az eseményeket rögzítik, mindent, amit lát a kamera, és 72 óra elteltével törlik.”

Japánban keresgéljen, aki nem szeretné, ha felismernék

Az arcfelismerés akkor működik a legjobban, ha szemből rögzíti a kamera az előtte elhaladót. Számít még a világítás, továbbá az olyan kiegészítők, mint például a napszemüveg, de akár a hosszú haj is, amely eltakar az arcból. Vannak rendszerek, amelyek nem megbízhatóak, ha az arckifejezés változik. A technika persze folyamatosan fejlődik, a rendszerek egyre többet tudnak. A japán tudósok épp ezzel számoltak, amikor az arcfelismerőket blokkoló szemüveget kifejlesztették.