A nyugat-nílusi láz fenyeget a szomszédban

Fotó: Cynthia Goldsmith, P.E. Rollin, USCDCP

-

Szerbiában a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.


Az idén 70 nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak Szerbiában. A közegészségügyi intézet szerint öten már meghaltak a fertőzésben. A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, akkor 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe.

Az intézet szerint megbetegedések voltak Belgrádban, Dél-Bánátban, Dél-Bácskában, Nyugat-Bácskában, a Duna-menti körzetben, Észak-Bánátban, Közép-Bánátban és a Szerémségben. A fertőzöttek 22 és 84 év közöttiek.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, ha gyengébb az immunrendszerük és krónikus betegségben – magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmus-zavarban vagy idegrendszeri zavarban – szenvednek.

A vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed, és az emberre is szúnyogcsípéssel kerül át a kórokozó.

Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, magától gyógyul. Az esetek 1 százalékában azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.