A kormánynak első fokon ki kell adnia a Századvég-tanulmányokat

Fotó: Facebook / Századvég

-

A Századvég-csoport által a kormánynak írt tanulmányok átadására kötelezte a Miniszterelnökséget az elsőfokú bíróság. A pert munkatársunk indította, hogy kiderüljön, mire fizetett ki csaknem 4 milliárd forintot a kormány.


Ítéletet hirdetett a Fővárosi Bíróság abban az adatkiadási perben, melyet a VS.hu munkatársa, Joó Hajnalka indított a Miniszterelnökséggel szemben. A bíróság úgy döntött, a Miniszterelnökségnek megismerhetővé kell tennie a Századvég-csoport által a kormánynak készített tanulmányokat. A bíróság az ítélet indoklásában megalapozatlannak tartotta a Miniszterelnökségnek az utóbbi hónapokban alkalmazott védekezését, amely szerzői jogokra hivatkozva próbálta fenntartani a dokumentumok titkosságát. A bíróság azt sem tartotta elegendő oknak a dokumentumok visszatartására, hogy azokat a kormány döntés-előkészítő jellegűnek minősítette, és mivel a döntések még nem születtek meg, ezért titkosan kell kezelni.


A bíróság az ítélet magyarázataképpen elmondta, a Miniszterelnökség kötelezettsége arra vonatkozik, hogy tegye lehetővé az újságírónak, hogy megismerhesse az adatokat, felhasználnia viszont nem szabad azokat. Azt a bíróság nem fejtette ki, hogy a megismerés és a felhasználás között hol húzódik a határ.

Kollégánkat a perben a Társaság a Szabadságjogokért szervezet képviselte. Hidvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője az ítélethirdetés után azt mondta a VS.hu-nak, hogy írásbeli ítélet hiányában egyelőre csak tippelgetni tudnak, mit jelenthet a megismerhetőség.


Az azonban biztos, hogy ha a bíróság elrendeli a közérdekű adat kiadását, akkor az szabadon terjeszthető. Az információszabadság a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot jelenti

– hangsúlyozta.



Látatlanba kifizették

Mint azt megírtuk, a kormányzat által rendelt Századvég-tanulmányok kiadásáról szóló pereknek ez a harmadik hulláma. A TASZ két korábbi perben eredménytelenül igyekezett hozzájutni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2012. februárban kötött, 2014 végéig érvényes, 3 milliárd forint keretösszegű szerződés alapján készült Századvég-tanulmányokhoz. Az eddigi egyetlen siker a Fővárosi Törvényszék 2012. decemberi elsőfokú ítélete volt. Ebben kötelezte az NFM-et a Századvég Gazdaságkutató Intézet Zrt., a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Intézet Kft. által készített tanulmányok és azok teljesítési igazolásainak átadására. A per során az NFM jogi képviselője azt mondta,


a századvéges dolgozatok ellenértékét anélkül fizette ki megrendelőként a minisztérium, hogy a tanulmányokat és a teljesítési igazolásokat látta volna.

Ezek hollétéről azt állította, vélhetően a tanulmányokat befogadó Miniszterelnökségnél lelhetők fel: onnan kaptak „valamilyen úton-módon” jelzést, hogy kifizethetik az értük járó 939 millió forintot – emlékezett az NFM képviselője két évvel ezelőtt.

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a döntést, elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a per kezdetétől hangoztatott álláspontját, hogy az adat kezelője valójában a Miniszterelnökség. Kollégánk e perrel párhuzamosan adta be adatigénylését 2012. decemberben a Miniszterelnökséghez.



4 év 4 milliárd

A Századvég-csoport összesen 3,9 milliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el 2010 óta. Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére. A tanácsadó cég összesen 29 500 oldalnyi háttértanulmányt és további 20 ezer oldal elemzést, vagyis 50 ezer oldalnyi anyagot készített. Leosztva a megbízási összeggel ez oldalanként 78 ezer forintra jön ki.


A ma született elsőfokú ítélet úgy rendelkezik, hogy a Miniszterelnökségnek kivétel nélkül az újságíró rendelkezésére kell bocsátania a kért dokumentumokat.


A per előzményei

Joó Hajnalka - még az Origo újságírójaként - 2012 végén indított pert a Miniszterelnökség ellen miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a Századvég-csoport 3,1 milliárdos keretszerződésével kapcsolatban.

A Miniszterelnökség az újságíró többszöri kérése sem adta ki a keretszerződésben rögzített szakpolitikai tanulmányokat és a tárcáknak írt szakértői anyagokat. Arra hivatkozott, hogy azok döntés-előkészítő anyagok, amelyek közzététele köz-, illetve nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket sértene. A szakértői anyagok visszatartása mellett a Miniszterelnökség arra sem adott választ, hogy mi alapján és milyen formában – munkaórák vagy oldalak után - könyvelték el a szerződés teljesítését.

(A cikk egy korábbi változatában itt szereplő bekezdést a Fővárosi Ítélőtábla ítélete miatt eltávolítottuk. Közleményünket itt olvashatják.)

Az újságíró időközben hozzájutott néhány, a megbízáshoz kapcsolódó számlamásolathoz, amelyekből kiderült, hogy


a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis egymást átfedő munkákért számlázott az NFM-nek .

A számlákon egyértelmű feladatok helyett csak olyan megfoghatatlan általánosságok szerepeltek, mint „jogszabály-előkészítés”, ”stratégiák írása” vagy ”projektmenedzsment”. A feladatok egy részét mindhárom cég több százmillió forint értékben "alvállalkozói díjazás továbbszámlázása" címen számolta el, azt azonban, hogy mely cégek vagy magánszemélyek voltak az alvállalkozóik, üzleti titokra hivatkozva ugyancsak nem árulták el.

Noha a keretszerződés összegét túlzónak tartó bírálatokat az aláírás után rendre azzal utasította vissza az akkori kormányszóvivő, hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, az újságíró birtokába jutott néhány összesítésből az is kiderült hogy a cégcsoport 95 százalékban csak a Miniszterelnökség adott megbízásokat.