A fertőző Orbántól fél Amerika

Fotó: AFP / YURI KOCHETKOV

-

Megelégelte fideszes forrásaink szerint az Egyesült Államok, hogy az Orbán-kormány egyre több, az orosz érdekeknek kedvező döntést hoz. Úgy vélik, az amerikaiak azért robbantották ki a korrupciós botrányt, mert tartanak tőle, hogy Orbán lavírozó politikája terjedni fog a régióban.


A múlt heti bizonytalanság után a héten már határozottabban beszéltek a VS.hu-nak - igaz, név nélkül - a Fideszben arról, hogy mi állhat a korrupciós botrány hátterében. Többen is úgy vélték, hogy az Orbán-kormány Oroszország-politikája játszotta a főszerepet abban, hogy hat kormánytisztviselőt korrupció miatt kitiltottak az Egyesült Államokból. “A putyini politika eltérő megítéléséről van szó” - vélekedett lapunknak egy ismertebb fideszes.

Az amerikaiak profizmusa miatt forrásaink biztosak benne, hogy Washington valóban konkrét korrupciós ügyekről szerzett információkat. Ezeket azonban az Egyesült Államok nem hozta volna elő kizárólag a civilek zaklatása, illetve Orbán Viktor illiberális államról szóló tusnádfürdői beszéde miatt. A diplomáciai botrány kirobbanásához ennél több kellett - vélekedtek.


A problémás ügyek

A beszélgetéseink alapján az derült ki, hogy a Fideszben tisztában vannak azzal, hogy milyen kormányzati döntések fájtak az amerikaiaknak. Az egyik kormánypárti politikus ezek között említette a paksi bővítésről szóló szerződést. Idén januárban derült ki, hogy az oroszok két új reaktort építenek Pakson. A megállapodásról az Orbán-kormány a nyilvánosságot megkerülve, pályázat nélkül döntött. Számos bírálat érte a döntést azért is, mert a kormányzat tíz évre titkosította az előkészítő dokumentumokat.

Washingtonnak nem tetszett az sem, hogy a magyar kormány nem állt bele az Európai Unió és Oroszország közötti kereskedelmi háborúba. Az ukrán konfliktus miatt a két fél augusztusban kölcsönösen gazdasági szankciókat vezetett be egymás ellen. Orbán akkor úgy fogalmazott, hogy a szankciókkal “lábon lőttük magunkat”, a magyar gazdaság megsínyli a keménykedést.

Az orosz érdekeket segítették a kormány gázipari döntései is. A Fidesz a múlt héten egy olyan javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy belekezdjünk a Déli Áramlat építésébe. Az orosz gázvezeték megépítését az Egyesült Államok és az EU is ellenzi. Szeptember végén pedig a Földgázszállító Zrt. leállította a gázszállítást Ukrajnába.


egyre komolyabb kritikák

Az amerikaiak nem is titkolták, hogy ezek a döntések bosszantják őket. Victoria Nuland, az európai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettes október elején, még a korrupciós botrány előtt egy konferencián nehezményezte, hogy az orosz szankciók mellett nem minden szövetséges áll ki. Nuland panaszkodott a Közép-Európában tapasztalható korrupcióra is, konkrét országot azonban nem nevezett meg.

Jóval konkrétabb volt André M. Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Bár az amerikaiak továbbra sem árulnak el részleteket a kitiltott kormánytisztviselőkről, Goodfriend egyre komolyabb kritikákat fogalmaz meg. Az ügyvivő pénteki sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy nem tudunk eleget a paksi bővítésről és hátteréről. A Déli Áramlatról azt mondta, hogy Magyarországnak csökkentenie kéne az orosz gáztól való egyoldalú függőségét.

“Aki közelről figyelte az eseményeket, azoknak nem volt meglepetés, hogy az USA lépni fog” - fogalmazott az egyik fideszes. Szerinte


Washington attól félt, hogy a kormány oroszpárti politikája fertőzni fog a térségben, ezért reagált.

A politikus úgy vélte: csak az volt váratlan, hogy az amerikaiak kormánytisztviselők kitiltásával rukkoltak elő.


Mások is próbálkoznak

Nuland október eleji kritikája miatt nemcsak Magyarország, hanem Románia is magyarázkodott, sőt, úgy tűnt, Bukarest megpróbált gátat szabni az oroszok nyomulásának. A román hatóságok október elején házkutatást tartottak az orosz Lukoil vállalatnál. A Lukoilt 230 millió euró értékű pénzmosással és adócsalással gyanúsították meg, válaszul az oroszok kilátásba helyezték romániai olajfinomítójuk bezárását.

Bulgária két évvel ezelőtt épített volna atomerőművet. A konstrukció hasonló lett volna, mint amiről a paksi szerződés szól. A beruházók az oroszok lettek volna. A szocialista kormány által megkötött szerződéstől a konzervatív kormány visszalépett, állítólag amerikai nyomásra.

“Fico viszont túl is tesz rajtunk” - mondta az egyik fideszes Szlovákiáról. A szlovák miniszterelnök gazdasági okokra hivatkozva szintén bírálta az orosz szankciókat. Robert Ficónak az olcsó orosz gázra azért van szüksége, mert az Orbán-kormány rezsicsökkentéséhez hasonlóan azt tervezi, hogy 2016-tól visszafizetné az embereknek a gázár egy részét.


A fideszesek a bizonytalanságukat az elmúlt hétben nemcsak a négyszemközti beszélgetésen vetkőzték le. A botrány kirobbanását követő tanácstalanság után szemmel látható, hogy a kormány próbál az amerikaiak kedvében járni.

Felgyorsítják a nyomozást azokban az amerikai cégek sérelmére elkövetett áfacsalásokban, amelyek állítólag a korrupciós botrány hátterében állnak. Polt Péter legfőbb ügyész hivatalosan is megkereste az amerikai igazságügyi minisztert, és adatokat kért. Sőt, az egyházügyi törvény módosítását is belengette a kormány, azét a jogszabályét, amelyet korábban keményen bírált az Egyesült Államok.

Kérdés, hogy az orosz kapcsolatokban is érezhető lesz-e bármilyen elmozdulás. Ennek egyelőre semmi nyoma, az egyik kritikusabban fogalmazó fideszes szerint azonban ezt is érdemes lenne átgondolni.

Közreműködött: Schultz Antal


Szóljon hozzá a cikkhez a Facebookon!