A BKV-vezérhelyettes a terrorral példálózott, a dolgozók kiakadtak

Fotó: MTI/EPA/DPA / BRITTA PEDERSEN

-

A BKV egyik vezérigazgató-helyettese a berlini terrortámadásról szóló cikkel indokolta, miért vezették be a kamerás megfigyelést a BKV buszos telephelyein. A szakszervezet felháborodott. A BKV azt közölte, a kamerás megfigyelésre a terrorveszély is okot adhat.


A karácsony előtti berlini terrortámadással hozta összefüggésbe a BKV egyik vezérigazgató-helyettese a telephelyek kamerás megfigyelését. A Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) elnökének az Index cikkét linkelte, válaszképpen az érdekvédők hosszú bekezdésekben sorolt jogi ellenérveire. Szabó István azért írt levelet a területi vezetőnek, hogy tájékoztassa a jogászuk által megfogalmazott adatvédelmi aggályaikról, ezekre várt választ.


A vezérhelyettes a hivatkozott cikkel reagált, kellemes ünnepeket kívánva.

A portál írásának az volt az alaptétele, hogy Németországban a személyiségi jogok védelme miatt szigorú szabályozás vonatkozik a a térfigyelő kamerákra, a berlini rendőrök szerint emiatt is lett nehezebb dolguk az elkövető kézre kerítésében.

A BKV-s vezető december 23-án hivatkozott a berlini terrortámadásra. Már napokkal korábban, december 16-án vezérigazgató-helyettesi utasítást adott ki a kamerák működtetéséről, amikor Berlin még békés adventi napjait élte. A terrortámadás december 19-én este történt, amikor az utasítás már érvényben volt.



BKV-s terroristák?

„Véleményünk szerint nem nagyon lehet másra következtetni, mint hogy a telepeken azért is kell bevezetni a kamerarendszert, mert


vagy terrorista lehet a munkavállalók közt, vagy terroristaveszély van

– vonta le a vezetői indoklás tanulságát Szabó István. A BTDSZ elnöke hangsúlyozta, érdekképviseletük soha sem kifogásolta a munkahelyi kamerarendszert, de annak elhelyezését és eljárási rendjének jogszerűségét fontosnak tartja betartani és betartatni. „Azt csak nem feltételezhetjük, hogy az érintett munkáltató arroganciából küldte ezt a választ szakmai válasz helyett” – tette hozzá Szabó.

A BKV-t is megkerestük, hogy a területi vezető által hivatkozott cikk azt jelenti-e, hogy a telephelyek megfigyelésének magyarázata a terrorfenyegetés. Megkérdeztük, tart-e a közlekedési vállalat attól, hogy dolgozói közé terroristák férkőzhetnek, illetve a telephelyekre terroristák hatolnak be, akik terrortámadást akarnak elkövetni. A BKV-tól megtudtuk, a megelőzés szükségessége nem feltétlenül a terrorfenyegetettséggel függ össze, és nem gondolják, hogy saját dolgozóik között lehetne veszélyes személy.


A kamerás megfigyelés nemcsak a terroristák miatt válhat szükségszerűvé, hanem egyéb, az átláthatóságot és biztonságot célzó intézkedés részeként is.

A BKV fontosnak tartja a „nyitott ajtók” elvének érvényesülését, és arra ösztönözi munkavállalóit, hogy javaslataikat, problémáikat nyugodt szívvel jelezzék az illetékes vezetőnek.

A BTDSZ a telephelyek megfigyelését nem ellenzi, a dolgozók és a telephelyen tartózkodók tájékoztatásával, a képi adatok gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatosak az aggályaik. Azt változatlanul nem tudják elfogadni, hogy a vagyonvédelemre hivatkozva közösségi tereket, például a dohányzásra kijelölt körletet is megfigyelje a BKV.

Azt korábban a BKV sem cáfolta lapunknak, hogy a dolgozókat nem vonták be a kamerás megfigyelés rejtelmeibe, vagyis egyáltalán nem tájékoztatták őket – miközben az adatvédelmi biztos 2013-as ajánlásában ezt elvárja a munkáltatóktól. A BKV szeptemberben azt közölte, a dolgozók tájékoztatásának előkészítése már folyamatban van, a kamerákkal való megfigyelés nem a dolgozókra irányul, és „erről a szakszervezetek tudomással bírnak”. Azt is cáfolták, hogy megőriznék a felvett képanyagot.

A BKV és a szakszervezet közti vitáról itt írtunk .