50 éve halott, mégis ő áll minden iszlamista gyilkosság mögött

-

Omár mollától a párizsi merénylőkig világszerte számos szélsőséges csoport és terrorista ideológiai alapját teremtette meg az az egyiptomi férfi, aki Nasszer elnök börtönében írta Korán-értelmezéseit. Szajjid Kutb szerint a dzsihád valódi háború, amelyben kezdeményezőleg kell fellépni, és még a muszlimokat is meg lehet ölni, ha kell.


Az Iszlám Dzsihád biztosítja a szabadságot világszerte minden ember számára, felmentve őket más emberi lények szolgálata alól, hogy szolgálhassák Istent, az Egyetlent.

A fenti sorok írója, Szajjid Kutb egyiptomi muszlim teoretikus már majdnem fél évszázada halott, de tanításai igencsak elevenen élnek a világban. Ő a politikai iszlám egyik megalapozója, szinte minden szélsőséges iszlamista mozgalom – az afganisztáni táliboktól kezdve az iraki Iszlám Államig – az ő Korán-értelmezésével magyarázza tetteit.

Kutb 1906-ban született egy kis egyiptomi faluban. Világi oktatásban részesült, köztisztviselőként dolgozott, és irodalmi próbálkozásai is voltak. 1948-ban aztán az Egyesült Államokba küldték tanulni, ami meghatározó élmény lett számára: taszította az amerikai életforma, a szabadosság és a szexualitás, ezért Egyiptomba visszatérve csatlakozott a Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezethez, amelynek újságját is szerkesztette.

A Testvériség eredetileg támogatta a monarchiát 1952-ben megdöntő, az el nem kötelezett országok mozgalmát megszervező, később a Szovjetunió gazdasági és katonai segítségére támaszkodó Gamal Abdel-Nasszer rendszerét, de a két irányzat útjai hamarosan különváltak. A Testvériség egyes tagjai Alexandriában megpróbálták megölni Nasszert, mire az elnök több ezer iszlamistát, köztük Kutbot is bebörtönözte. 1954-től tíz évig raboskodott, a börtönben írta fő műveit, A Korán árnyékában című terjedelmes kommentárját, illetve a politikai iszlám manifesztumának számító Mérföldköveket.

Később ez a műve okozta a vesztét: 1964-ben kiszabadult ugyan a börtönből, de néhány hónap múlva újra letartóztatták, és egy koncepciós perben – amely a Mérföldkövek kijelentéseire épült – bűnösnek találták mint a Nasszer-rezsim ellen tervezett merényletek felbujtóját. Halálra ítélték, és 1966. augusztus 29-én felakasztották, így az iszlamisták szemében igazi mártírrá vált.


Isten törvénye harcba hív

Kutb elutasít mindenféle világi hatalmat, egyedül az iszlám törvényeit, a saríját tekinti mértékadónak. A Mérföldkövekben (angol nyelven itt elérhető) megmagyarázza, hogy a dzsihád nem pusztán a hit védelmét jelenti, hanem valódi harcot a dzsáhilijja, az iszlám előtti tudatlanság – átvitt értelemben mindenféle világi hívság – ellen, hogy Isten uralma megvalósuljon a Földön. Az iszlám természete szerint pedig ebben a harcban kezdeményezőleg kell fellépni, és nemcsak az arab területeken, hanem az egész világon.

Bár a Koránban számos vers utal arra, hogy a muszlimoknak békésnek és toleránsnak kell lenniük legalábbis a könyvek vallásaival, a zsidókkal és a keresztényekkel szemben –, Kutb megmagyarázza, hogy ezek Mohamed korai éveiből származnak, amikor a próféta még egy kis csoportot vezetett, és nem volt lehetősége tanainak erőteljes terjesztésére, ám a későbbi tanítások közt egyértelműen a hit terjesztésére és harcra szólítja a hívőket.

Kutb nézeteinek legvitatottabb eleme a takfír, vagyis a kiközösítés értelmezése. A Korán eredetileg tiltja a muszlimoknak, hogy megöljenek más muszlimokat, de ha valakit kiközösítenek, már nem vonatkozik rá a tilalom. Kutb és követői szerint azok, akik nem osztják a nézeteiket, valójában nem is igazi muszlimok, így meg lehet őket ölni, ami ideológiai alapot ad az iszlám ország világi vezetői, fegyveres erői vagy akár civil lakosai elleni támadásokra. Kritikusai szerint Kutb ezzel biankó csekket adott a szélsőségesek kezébe, hiszen bárkire rá lehet fogni, hogy hitehagyott.

Kutb nézetei közt fontos helyet kapott a demokrácia és a liberalizmus elutasítása, illetve az antiszemitizmus. Hitt ugyanis egy világméretű zsidó összeesküvésben: szerinte a zsidóság fő célja minden korlát, különösen a vallási előírások ledöntése, hogy kezébe kaparintsa a világpolitika irányítását, és az uzsora segítségével az emberiség minden anyagi forrását zsidó szervezetek befolyása alá vonja. A zsidók mellett a keresztényeket sem tekintette egyenrangúnak a muszlimokkal, hiszen nem Isten útját követik, hanem emberi vezetőket.


Követők Kabultól New Yorkig

Kutb halála után testvére, Mohammed Szaúd-Arábiába költözött, itt kezdte kiadni Kutb műveit, miközben tanított a mekkai Umm al-Qura Egyetemen Az iszlamista nézetek termékeny talajra találtak az országban, amelynek hivatalos vallása, a vahhábizmus eleve nagyon szigorúan értelmezi az iszlám tanításait. Számos későbbi terrorista származott Szaúd-Arábiából, köztük maga Oszáma bin Láden, illetve a nyugati hírszerzés szerint a terrorizmus legnagyobb pénzügyi támogatói is gazdag szaúdiak – még ha ők ezt hivatalosan nem is ismerik el.

Mohammed Kubt tanítványa volt többek közt a szaúdi Oszáma bin Láden, a 2001. szeptember 11-i New York-i támadás kitervelője vagy az egyiptomi Ajman al-Zavahiri, az al Kaida nemzetközi terrorista hálózat másik alapítója. A kutbista tanok nagy hatással voltak Omár mollára, az afganisztáni tálib mozgalom vezetőjére. A kutbizmus az az ideológiai vértezet, amelyet a nyugati országokban felnőtt, de iszlamista tanok hatása alá került fiatalok is magukra ölthetnek, hiszen nem hazájukként tekintenek az országra, hanem mint dzsáhilijjára (a barbárság vagy pogányság korának nevezett, Mohamed próféta színre lépése előtt időszakot hívják így), vagyis olyan világra, amely ellen harcolni kell.