Hiller: csökken a felsőoktatás színvonala

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

Cseresnyés államtitkár szerint az előző kormányok kivéreztették az egyetemeket.


Hiller István azt kérdezte, állami privatizációra készül-e a kormány a felsőoktatásban. A volt oktatási miniszter idézte a 2014-ben elfogadott stratégiát, amely dicséri a múltat és ambiciózus terveket fogalmaz meg a jövőre nézve. Aztán semmi, a felsőoktatás színvonala nemhogy nem emelkedik, hanem csökken, ahogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban Magyarország helye, a kutatás szabadsága, az egyetemi autonómia pedig sérült – mondta.

A Corvinus átalakításáról szóló kormányzati elképzelésekről azt mondta: most akarják szétverni a magyar közgazdászképzés intézményét. Ha kisebb lesz az intézmény, mi lesz az épületek sorsa? Mikorra tehető, hogy alapítványi fenntartásba teszik?

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára azt mondta: 2010-ben olyan felsőoktatási rendszert vettek át a balliberális kormányoktól, amelyet előbb a privatizációs szándékok miatt, majd a gazdasági válság félrekezelése miatt teljesen kivéreztettek.

Az egyetemek költségvetését hosszú távon kezelhetetlenül megterhelő PPP-konstrukciókba kényszerítették, az intézményeket súlyosan eladósították, és mindezt tandíj bevezetésével akarták tetézni, amit 2008-ban csak népszavazással tudtak megakadályozni – mondta az államtitkár. A mostani kormány kiváltotta a PPP-projekteket, a kancellári rendszer bevezetésével helyreállították gazdálkodásuk egyensúlyát.

A Corvinus megújításának a célja az intézmény és a felsőoktatás nemzetközi versenyképességnek erősítése, hogy 2030-ra a világ legjobb kétszáz, és Európa száz legjobb intézménye közé kerüljön – mondta. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 43 nem szavazattal és 1 tartózkodással jóváhagyta.


Kötelező nyelvvizsga

Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre.

Szerinte a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.

A nyelvoktatásról azt mondta: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya – mondta Rétvári.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 40 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.