Eddig is komoly feszültségek voltak a köznevelésben, de a miskolci tantestület lépése után ezek hirtelen nagy tömegben jöttek a felszínre. A petíciónak helyt adó oldal szerverét is bővíteni kellett, de a tiltakozási hullám egyelőre még szervezetlen. Talán emiatt is lehet, hogy a kormány egyelőre nem vesz róla tudomást.
Hatalmas hullámokat vert a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele, amelyben a magyar közoktatás súlyos problémáira hívják fel a figyelmet. Néhány nap alatt, péntek délutánig közel ötezer magánszemély és 58 intézmény csatlakozott hozzá, a figyelem mértékére pedig jellemző, hogy a megnövekedett látogatószám miatt bővíteni kellett a petíciónak helyet adó tanitanek.com oldalt kiszolgáló szervert is.
Az oldal létrehozója Majoros Kadosa programozó, aki pedagógus felesége révén került kapcsolatba a közoktatás problémáival. A VS.hu-nak azt mondta: nagy az elégedetlenség ezen a területen, sok a különféle kezdeményezés, de ezek széttagoltak. Az oldal technikai hátteret biztosít ezeknek, illetve távlati terveik közt szerepel, hogy infografikák segítségével teszik átláthatóvá, érthetővé a magyar közoktatás problémáit.
A miskolci gimnázium nyílt levele nem véletlenül váltott ki heves reakciókat: a közoktatás reformjával szemben évek óta gyűlik az elégedetlenség, ami a jelek szerint most ért el egy kritikus szintre. Az egymás után publikált különféle petíciók alapján a leggyakrabban emlegetett problémák a következők:
- pénzhiány
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jóval kevesebb pénzből gazdálkodik, mint amire szükség lenne, halmozódnak a kifizetetlen számlák. Tavaly novemberben Rétvári Bence államtitkár egy írásbeli kérdésre adott válaszban azt írta: a Klik lejárt tartozása összesen 7,9 milliárd forint.
- hatásköri zűrzavar
Az iskolák fenntartója a Klik, de a legtöbb helyen az önkormányzatok a működtetők, nekik kellene például az épületekről gondoskodni. Közben az iskolaigazgatóknak nincs hatáskörük, lényegében semmiről nem dönthetnek, ami pénzbe kerül, és még a gondnokot sem utasíthatják, hogy csináljon meg valamit.
- adminisztrációs terhek
A tanárok idejéből rengeteget elvesz az adminisztráció, amit csak tovább növel az óravázlatok és tanmenetek kötelező megírása, illetve az előmenetelhez szükséges portfólió összeállítása. A legtöbbet szidott feladat pedig a BECS, vagyis a belső önértékelési csoport.
- központosított tanrend
A jelenlegi alaptanterv túl sok követelményt támaszt a diákokkal szemben, főleg a lexikális ismeretek megszerzése terén. A tiltakozó pedagógusok szerint ezt csökkenteni kellene, visszaadni a gyerekkort a diákoknak, illetve megtanítani őket inkább gondolkodni, kérdezni. Követelik a szabad tankönyvválasztás visszaállítását is.
- kapkodó reformok
A közoktatás állandó változásban van, amire nincs idő felkészülni. Például egyik évről a másikra változnak meg érettségi követelmények, vagy például úgy vezették be a kötelező testnevelést, hogy annak nem voltak meg a feltételei.
- kormányzati kommunikáció
A kormány győzelmi jelentéseiben gyakran és szívesen emleget nagyarányú béremeléseket, pedig ezek csak a korábban, az életpályamodell bevezetésekor megígért bérfejlesztés elhalasztott részletei. A tiltakozók szerint ez félrevezeti, a pedagógusok ellen hangolja a közvéleményt.
|
|
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár iskolát látogat
A kormány csak a pedagóguskarral tárgyal
A tiltakozásokban egyelőre kevés szó esik a jövőbeli szerveződésről, egyelőre nem sokkal több a mozgalom, mint egy weboldal, ahol alá lehet írni a különböző petíciókat. Kivételt képez a Pedagógusok Szakszervezetének miskolci szervezete, amely a szakmai követeléseken túl azt is megfogalmazta, hogy a döntéshozóknak le kellene ülniük tárgyalni a közalkalmazotti tanácsokkal, a szakmai és szakszervezetekkel, vagyis létre kellene hozni a helyi és országos „oktatási kerekasztalt”, ellenkező esetre pedig a sztrájk lehetőségét is felveti.
A kormány egyelőre nem reagált hivatalosan az egyre gyűlő kritikákra, kezdeményezésekre. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság legutóbb csütörtökön adott ki közleményt, amelyben egyértelművé is tette, hogy „hivatalos szakmai egyeztető tárgyalópartnere a pedagógusok köztestülete, a Nemzeti Pedagógus Kar”. Pedig ez a testület már így is szúrja a pedagógusok szemét, a Herman nyílt levelében is szerepelt, hogy nem fogadják el, ha a karral tárgyalnak, hiszen „a kormány ilyenkor saját magával egyeztet”.
Az államtitkárság közleményében már eleve kevés a konkrét információ, de a Pedagógusok Szakszervezete ezt cáfolta pénteken: az érdekképviselet szerint „a szakmai egyeztetés során semmilyen érdemi megállapodás nem jött, nem jöhetett létre”, hiszen ők csak előkészítő megbeszélésnek tekintik azt az ülést, amelyről az államtitkárság kiadta a közleményt. A már korábban sztrájkbizottságot alakított szakszervezetek ugyanis Balog Zoltán miniszterrel kívánnak tárgyalni egy úgynevezett plenáris ülés keretében.