Elkészült az új német bevándorlási törvényt megalapozó tervezet

Fotó: MTI / Filep István

-

Alapvetően nem a menekültekről van szó, hanem a külföldi munkavállalókról, de a menekültek is átkerülhetnének ebbe a kategóriába.


Elkészült az új német bevándorlási törvényt megalapozó tervezet a Horst Seehofer vezette szövetségi belügyminisztériumban - jelentette a Handelsblatt című német üzleti lap csütörtökön. A törvény az Európai Unión kívülről Németországba a menekültügyi rendszertől függetlenül érkező bevándorlást szabályozza majd, és a tervek szerint még az idén elfogadják.

A tárcaközi egyeztetésre indított dokumentum a tervezett jogszabály alapelveit rögzíti. Középpontjában az a gondolat áll, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlásában három forrásra kell összpontosítani: a hazai, az EU-s és az EU-n kívüli munkavállalókra.

Az EU-n kívüli munkavállalók bevándorlását egy sor feltétel alapján engedélyeznék, így vizsgálni kellene a jelentkező képzettségét, életkorát, nyelvtudását, és azt is, hogy rendelkezik-e konkrét állásajánlattal, és tudná-e biztosítani a megélhetését önállóan.

A Handelsblatt beszámolója szerint a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer minisztériuma javasolja, hogy a megfelelően képzett munkavállalók akkor is kaphassanak korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt, ha még nincs állásajánlatuk.

Ugyanakkor a CSU-s vezetésű tárca tervezetében kiemelték, hogy meg kell akadályozni a szociális ellátórendszer juttatásainak megszerzését célzó bevándorlást.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy szakítani kell a hazai munkavállalókat előnyben részesítő úgynevezett elsőbbségi vizsgálattal, azzal, hogy egy állás betöltésénél meg kell vizsgálni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német munkavállaló.

A bevándorlási törvény kidolgozása a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kezdeményezésére szerepel a tavasszal felállt kormány munkatervében. Július elején a koalíciós pártok - az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a CSU és az SPD - elhatározták, hogy még az idén megalkotják a jogszabályt.

A napokban a CDU-ban felvetették, hogy lehetőséget kellene adni az elutasított, de jól beilleszkedett menedékkérőknek a Németországban maradásra, ezért be kellene vezetni az úgynevezett sávváltást, vagyis azt, hogy valaki a menekültügyi rendszerből kilépve a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszer révén szerezhet engedélyt a letelepedésre.

A Handelsblatt beszámolója szerint ez a kifejezés nem szerepel a belügyminisztérium tervezetében, az viszont igen, hogy a szakképzett munkaerő biztosítására ki kell használni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a "menekültügyi háttérrel rendelkező" munkavállalók jelentenek.

Az SPD az ezredforduló óta sürgeti, hogy Németország ne csupán tétlenül nézze, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján irányítsa a bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer segítségével.

Az ügy legutóbb a 2015-ös menekülthullám előtt került elő, azért, mert az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése és az euróövezet déli részét sújtó államadósság-válság hatására 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás.

Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 82 milliós országban már nagyjából minden ötödik ember bevándorló, vagy bevándorlócsaládból származik.

Az SPD-nek a kétezres évek elején hajszál híján sikerült elfogadtatnia egy bevándorlási törvényt. Az szociáldemokraták és a Zöldek akkori kormányának kezdeményezésére 2000-ben felállítottak egy bizottságot, amelybe a szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártja delegált tagokat, és a CDU-s Rita Süssmuth vezetésével gazdasági érdekképviseletek és tudósok közreműködésével egy év alatt kidolgozott egy koncepciót a bevándorlás irányításáról és a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének támogatásáról.

Az SPD és a Zöldek kormánya a Süssmuth-bizottság javaslataira építve el is készített egy törvénytervezetet, amelyet a Bundestag kormánypárti többsége elfogadott. Azonban a CDU/CSU pártszövetségben fölénybe került az az irányzat, amely szerint a bevándorlás nem megfelelő eszköz munkaerőpiaci, demográfiai gondok kezelésére, így a pártszövetség 2002 márciusában megbuktatta a törvényt a tartományokat képviselő Bundesratban.