Az utolsó pillanatig kampányoltak a német pártok – vasárnap választás

Fotó: DPA / HARALD TITTEL

-

A bizonytalan választókat próbálták mozgósítani. Az előzetes eredményekre hétfő reggelig kell várni.


Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU vezetője pártjai még egy utolsó választói mozgósításra sarkallta a pártszövetség aktivistáit. A kereszténydemokrata unió az adóemelés elkerülésének, az erősebb családsegítésnek, valamint a kis- és közepes jövedelműek adóterhei mérséklésének a híve – mondta Merkel, aki szerint a CDU-t a belbiztonság motorja. A kancellár szerint az EU stabilizációs tényező egy nyugtalan világban.

Kihívója, Martin Schulz élesen Aachenben Merkelt. "Ő a múltat akarja igazgatni, míg én a jövőt kívánom alakítani" – mondta a szociáldemokrata jelölt. Az SPD vezetője szerint meg kell akadályozni, hogy Németországban a "szociális ridegség" kormánya alakuljon meg. Schulz szerint az AfD bejutásával egy szélsőjobboldali erő vonulhat be a Bundestagba.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) mellett a Zöldeknek, a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP), és az SPD-től balra álló Baloldalnak (Die Linke) is van esélye, hogy bejusson a parlamentbe. Cem Özdemir, a Zöldek kampányának egyik vezetője a Twitteren azt írta: "holnap Európa jövőjéről lesz szó". Özdemir szerint céljuk a kontinens ökológiai és szociális megújítása. Christian Lindner, az FDP vezetője düsseldorfi rendezvényén bejelentette, hogy nem lesznek tagjai olyan koalíciónak, amelyben nem tudják érvényesíteni saját követeléseiket és céljaikat.

Németországban nincs kampánycsend, de évtizedekig íratlan szabály volt, hogy a pártok közvetlenül a szavazás előtt már nem győzködik a választókat. A pártok társadalmi beágyazottságának gyengülése miatt a választók kevésbé hűségesek korábban támogatott pártjukhoz, és nagyjából egyharmaduk röviddel a választás előtt vagy a választás napján dönti el, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra szavaz.

Az úgynevezett taktikai szavazók magatartása is módosíthatja az erőviszonyokat az utolsó pillanatokban. Ők azok a szavazók, akiknek nem a párt a legfontosabb, hanem az, hogy milyen koalíció alakul, és ennek alapján választják ki, hogy melyik politikai erőt támogassák voksukkal. Arányukat tíz százalék körülire becsülik, ami nagyjából négymillió embert jelent.


Főleg belpolitika

A vasárnapi németországi választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebbbek aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.

Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok miatt a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az EU tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.

Újdonság volt, hogy Merkel ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak. A demonstrálók sípolással, kiabálással igyekeztek megzavarni a kancellárt, azt harsogták, hogy "hazaáruló" és "el kell tűnnie". A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.

A kampány durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt, köztük több mint 50 testi sértés. Ez jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.


Újraelosztási kampány

A németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló "újraelosztási kampányt" kaptak pártjaiktól, amelyek "fűt-fát megígértek" nekik – mondta a DIW gazdaságkutató intézet vezetője. Marcel Fratzscher szerint ez tragikus, mert az igen kedvező gazdasági helyzetet fel lehetett volna használni annak megtárgyalására, hogy Németország miként fektethet be a jövőbe az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztésével.

A DIW vezetője szerint nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a szerencsének, az alacsony euróövezeti kamatszintnek. A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, az SPD a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte. A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, liberális FDP ígérte meg.

Az AfD-n kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták, az AfD pedig a német határok azonnali lezárását, a menedékkérők beáramlásának megállítását ígérte.


Hét párt lehet

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.

A CDU/CSU támogatottsága 34-36 százalékos, szemben az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékkal. Az SPD történelmi mélypontra süllyedhet, 21-22 százalékon áll, szemben a négy évvel korábbi 25,7 százalékkal. Eddigi legrosszabb eredménye a 2009-es választáson szerzett 23 százalék. A kisebb pártok között minimális a különbség. A harmadik helyet valószínűleg az AfD szerezi meg, de az FDP-nek és Die Linke-nek is van esélye, a legkisebb frakció pedig a Zöldeké lehet.

Az AfD 2013-ban még 0,3 százalékkal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal 10-13 százalékos eredménnyel juthat be. A Baloldal 9-11 százalékon áll, az előző választáson a szavazatok 8,6 százalékát gyűjtötte össze. Az FDP a 2013-ban szerzett 4,8 százalék után 9-10 százalék körüli eredménnyel kerülhet vissza a Bundestagba. A Zöldek támogatottsága a négy évvel ezelőtti 8,4 százalék után 7-8 százalékos.

Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.