Miről szólt az Orbán-beszéd?

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Ha nincs türelme végigolvasni Orbán Viktor évértékelőjének hosszú kivonatát, röviden összefoglaltuk, milyen főbb témákra építette fel beszédét a miniszterelnök.


Kommunistaveszély, összefogásra és csatára fel!

Noha a veszprémi választások után több olyan cikk is megjelent, amely szerint a Fideszen belül is világossá vált, hogy baj van, mert óriási a népszerűségvesztés, és már nem bíznak a Kubatov-módszerben és a Habony-kommunikációban, Orbán Viktor rövid önkritika után – a vita-megegyezés-cselekvés helyes arányát nem találtuk meg, mondta – a hívei feltüzelésére használta most ezt a vereséget. A kormányfő kommunikációja gyakran folyamatos háborúról szól – hol Brüsszellel, hol a rezsivel, hol a bankokkal –, most ismét meghirdetett egyet. Nem harcoltunk eléggé, vagy legalábbis nem harcoltunk elég jól, vélekedett. „Ne üljünk a babérjainkon, tápászkodjunk fel a karosszékünkből", szólította fel a fideszeseket.


A saját embereit megvédte, és visszavert mindent olyan támadást, amely éket verhetne a Fideszen belül. Keményen kiosztotta G. Fodor Gábor Századvég-elemzőt, aki szerint a „polgározás” csak politikai termék volt, és az urizálásban is állást foglalt, mégpedig kifelé támadólag: a végén a kommunista milliárdosok vádolnak minket urizálással – intézte el az ügyet.

A kommunistázás-szocialistázás egyébként is végigvonult a beszéden, a Fidesz-tábornak küldött vészjelzést erősen összekötötte az ellenzékkel való riogatással. „Csak a kommunisták hitték, hogy van végső győzelem”, fogalmazott arra utalva, hogy a Fidesz is veszíthet, ha nem küzd. Azt is mondta, azért harcolnak, hogy a szocialisták ne jöjjenek vissza. „Még azok fognak korrupcióval vádolni minket, akik szétlopták az országot, azok neveznek arrogánsnak, akik hazudtak éjjel-nappal”, szúrt oda a baloldalnak, Gyurcsányra utalva. Tőle szokatlanul név szerint említette Bajnai Gordont is, mint aki elvette a 13. havi nyugdíjat.

A háborúba hívó blokkban volt egy távoli utalás az Orbán–Simicska-harcra is: a kormányfő felkészítette a híveit arra, hogy „nem lesz egyetlen nyugodt percünk sem”, a Fidesz folyamatos támadásoknak lesz kitéve, elindul a negatív kampány. Vélhetően a kormányfő arra számít, hogy a Simicskához köthető média is kevéssé lesz baráti a kormányzattal.

A kormányfő a híveit felrázó üzenetre fűzte fel elköszönését is, amely most kivételesen úgy hangzott, hogy „Jó reggelt, Magyarország, jó reggelt, magyarok!”


Antiliberális bezárkózás

Orbán feltűnően beleállt az illiberális témába a Merkel-sajtótájékoztatón is, és a témát most sem hagyja eltűnni. Bár magát a kifejezést kerülte, „jelző nélküli demokráciáról” beszélt, újra elővette az állampolgárokat megvédő kormányzás paneljait. A bevándorlásellenesség, antiliberális gazdaság- és társadalompolitika is a terítéken volt.


Nem akarunk beilleszkedésre képtelen embereket, akik veszélyt jelentenek a közrendre, az állásunkra, mondta. Magyarországot biztonságos és biztos hellyé kell alakítani, közölte, felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan idegenek, akik eleve romboló szándékkal érkeznek Európába.

Elengedtük a liberális gazdaságpolitikát, a multikulturális társadalom téveszméjét, mielőtt menekülttábort csinált volna az országból, elengedtük a liberális társadalompolitikát, a politikai korrektség dogmáját, mondta. „A magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, ami azt jelzi, hogy nem vesztette el a józan eszét”, vélekedett. Egy adomát is elsütött az ismert toposzról: a liberálisok szerint mindenki fasiszta, aki nem közülük való.


Nemzeti függetlenségi harc

A kül- és a gazdaságpolitikában is leváltunk a külföldről, önállóak lettünk – így foglalható össze mindaz, amit Orbán minderről mondott. A külfölddel egyenrangúak vagyunk, végre szuverén és kezdeményező a külpolitika, ami Orbán beszéde alapján egyébként szintén egy háború: „öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába”, hozta elő egy korábbi szólását a Martonyi (Navracsics)–Szijjártó-váltásra utalva, és „mégoly körmönfont brüsszeli támadásokról” beszélt a rezsicsökkentés kapcsán. De nem csak emiatt kell Brüsszelről leválni, hanem azért is, mert „Európa dogmákkal falazza magát körül”, de Magyarország más úton jár.


A gazdasági önállóságról külön, később beszélt. „A törökök nem akarnak mást, csak pasák lenni a saját országukban", vezette fel ezt a blokkot egy Erdogan-idézettel Orbán. A nemzeti függetlenség elemi egzisztenciális érdekünk, és 1960 óta először most végre nem hitelekből nő a gazdaság. „Egy nép vált pénzügyileg nagykorúvá", mondta, és hosszan sorolta konkrét statisztikai adatokkal alátámasztva mindazt, amit eredménynek gondol. A függetlenedésre utalt Orbán azzal is, hogy szerinte fenntartható lesz a gazdaság a szektoriális különadók nélkül is. Még nem tudni, hogy kiérdemli-e a magyar modell elnevezést mindaz, amit a kormány 2010 óta tett, mindenesetre Magyarország felkerült Európa térképére, közölte.


Új kommunikációs fegyver

Mint azt elsőként megírtuk, brit mintára a „keményen dolgozó emberek” felé fordul a kormány. Orbán ezt nevezte a következő három év egyik legfőbb céljának. Feltűnő volt, hogy bár régóta dolgozik a kormányzat a terven, semmi új konkrétumot nem mondott a kormányfő, csak már ismert intézkedéseket emlegetett – két gyerek utáni adókedvezmény, rezsicsökkentés megvédése, életpályamodellek.


Mindez erősítheti azt az információnkat, hogy a téma kommunikációs eszközként született meg, és a Fidesz-agytröszt célja ezzel az, hogy megállítsa a népszerűségvesztést. Olyan hatásos, népszerű fegyverként számítanak rá, mint a rezsicsökkentésre, és a jelek szerint első körben az eddigi konkrét lépéseket címkézik át, aztán később születhetnek konkrét, új intézkedések a témában.


Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!