Fagyálló a borba, áram a kerítésbe – miért nem jogos védelem?

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Schopferdesign – képünk illusztráció

-

Bár az új Btk. kiterjesztette a jogos önvédelem lehetőségeit, természetesen továbbra sincs lehetőségünk előre telepített eszközzel megölni bármilyen behatolót. De hogyan védhetjük otthonunkat a potenciális betörésektől? És mit tehetünk, ha éjszaka fegyverrel rontanak ránk lakásunkban?


A kerítésébe áramot vezető kesznyéteni gazda ügye után a borba fagyállót öntő férfi esete is nagy vihart kavart. Mindkettejük tette emberéletet követelt – ők arra hivatkoztak, hogy csupán javaikat szerették volna megvédeni. Előbbitől uborkáját, utóbbitól borát vitték volna már sokadik alkalommal, ám a gazdák megelégelték a dolgot, és a „ki itt belép, pórul jár” szellemiségében biztosították, hogy a betolakodók ne úszhassák meg élve a kalandot.


A közvélemény pedig a magántulajdonukat végső elkeseredésükben radikális eszközökkel védő gazdák oldalára állt. „Nem kellett volna behatolni a magánterületükre” –foglalta össze a történteket a kommentelők többsége, a magántulajdon szentségét fontosabbnak ítélve az élet mindenekfelettiségénél. Ugyanakkor a rendőrség a kesznyéteni és a vácszentlászlói férfi esetében is emberölés miatt indított eljárást – előbbit másodfokon csupán megrovásban részesítették. (De egy BJE-határozat egyértelművé tette, hogy a kesznyéteni ügyben hozott enyhe ítéletre egy jövőbeli hasonló ügy vádlottja nem számíthat.)


Megelőző jogos védelem az élet kioltásának lehetősége nélkül?

Bár a megelőző jogos védelem intézményét 2009 óta a törvény is elismeri, és már sima jogos védelem esetén sem kell szigorú arányosság szerint védekezni, mint korábban, mégsem lehet előre telepíteni gyilkos eszközöket. Mint Bárd Petra, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa a VS-nek elmondta: „nem csak a védekezés mértékének arányosságát, hanem még az adott védekezés szükségességét sem lehet megjósolni, hiszen előre senki nem tudhatja, hogy ki és milyen céllal fog behatolni a telkére, belépni a házába”.


Az árammal ellátott kerítéshez kívülről is hozzáérhet valaki – de behatolhat olyasvalaki is, aki csak a munkáját végzi: például egy tűzoltó; vagy aki végszükségben saját életét próbálja menteni (pl. egy falka kóbor kutya elől menekülve átmászik a kerítésen). Meglehet, a tolvajt aztán nem is fogja megcsapni az áram, a tűzoltót pedig igen. Különösen drámai volt az az ügy Bárd szerint, amelyben sem társa, sem a kiabálásra kisiető szomszéd, sem a mentők nem mertek segíteni annak a behatolónak, akinek a bokájára tekeredett az áram alatt álló drót. Mire kikapcsolták az utcában az áramellátást a férfi már életét vesztette.


Bárd Petra


Az új Btk. is csupán a szituatív jogos védelem (erről később) esetén teszi lehetővé a támadó életének kioltását, megelőző védekezés esetén egyáltalán nem. Függetlenül attól, hogy a támadás mi ellen irányul, a védelmi berendezéssel nem lehet a bűncselekményt elkövető személy életére törni. Ha ölni nem is szabad, de a 2009. évi LXXX. törvény már elismeri a megelőző jogos védelem intézményét: tehát lehet ugyan előre védekezni, de úgy, hogy ne olthassuk ki közben a támadó életét.


Miként lehetséges ez? A jogot tüzetesebben ismerők sem feltétlenül tudnak erre válaszolni. Kadlót Erzsébet ügyvéd, volt bíró szerint erre nincs is joggyakorlat, és nem is igazán tud olyan védelmi eszközt mondani, ami élet kioltására nem alkalmas. „A törvényi tényállás úgy van megfogalmazva, hogy szerintem nem lehet működőképes” – teszi hozzá. Bárd Petra viszont tud ilyen eszközöket mondani: ilyen lehet a medvecsapda, a farkasverem és az idomított házőrző állat is.

A harapós kutya amúgy is érdekes helyzet: Kadlót szerint kutyatartáshoz nem kell megelőző védelmi szituáció, az állat pedig nem eszköz, élőlénynek kell tekinteni. Persze, ha rögtön a bejárat mellett ott a harapós kutyára figyelmeztető tábla, már közelebb vagyunk a megelőző jogos védelmi szituációhoz. A telepített védelmi eszközökre ugyanis feliratoknak kell utalniuk, melyek egyértelművé teszik, mi történhet a jogtalan behatolóval. Ugyanakkor furcsa módon még a kutyás eset is elméleti kérdésnek tűnik: Bárd szerint nem jellemző, hogy a jogtalan betolakodó feljelentést tesz olyan esetben, amikor megsebesíti a kutya.


Kadlót Erzsébet


A hatékony rendőri munkának van visszatartó hatása

De akkor mit tehetett volna előzetesen például a vácszentlászlói gazda, aki a borát kívánta védeni? „Építhetett volna falkerítést, telepíthetett volna riasztórendszert, beköttethette volna a helyiséget a távfelügyelethez vagy a rendőrséghez” – sorolja a lehetőségeket kérdésünkre az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. A riasztórendszeres ötlet kapcsán Kadlót szkeptikus: szerinte ehhez nem kellene még a megelőző jogos védelem törvényi tényállása. (Egyébként Bárd szerint sem.)


Ugyanakkor sokak aggodalmával szemben, nem kell attól tartanunk, hogy a betörő magába dönti a mosdóban talált, kólásüvegben tárolt hypót, és minket fognak ezért elővenni. (Emberölésért legalábbis nem, a legrosszabb esetben méreggel való visszaélésért.) Azért sem, ha a páncélszekrény rádől a tolvajra, ahogy a tyúkketrec is védhető természetesen gyenge árammal – lévén ezek az eszközök nem alkalmasak arra, hogy a betörő életét kioltsuk vele.Bárd szerint azzal viszont nehezen lehet védekezni, hogy a boroshordóban csak a szokásunknak megfelelően tároltunk boros-fagyállós keveréket.

A megelőző jogos védelem intézményével mindennek ellenére nem igazán ért egyet Bárd Petra. Szerinte, míg a jogos védelem esetében azt ismeri el az állam, hogy nem tud mindenki mellé rendőrt állítani, addig előbbinél „kijelenti, hogy rendszerszinten alkalmatlan bűncselekmények felderítésére és megbüntetésére”. A csekély hatékonyságot viszont nem cáfolja a kriminológus, csak a következtetéssel nem ért egyet. „Bűn nem maradhat büntetlenül – ez az, aminek lenne visszatartó hatása”.

Márpedig jelenleg az eredményességi mutató betöréses lopásoknál nagyon alacsony: 2000-ben a rendőri eljárást megjárt ügyek nyomozás-eredményessége 23 %-os volt, tavaly elértük a 14-et is. Tehát a bejelentett esetek 86 %-ában nincs meg a bűnelkövető. Meglepő-e, ha a tulajdonosok az állami bűnüldözés fokozódó tehetetlenségét saját eszközeikkel próbálják pótolni?

Bárd Petra e tekintetben Polt Péter legfőbb ügyész kommentárjára hivatkozik: „a nagy számok törvénye alapján a védelmi eszköz inkább okoz sérelmet vétlen, mint jogtalanul támadó személynek”. Bárd szerint egy valós társadalmi problémára (ti. hogy a rendőrség nem hatékony) az állam annak megoldására nem alkalmas, szimbolikus eszközt vezet be a megelőző jogos védelem törvényi tényállásával. A tulajdonosok pedig így egy idő után el fogják hinni, hogy bármi áron meg lehet védeni a tulajdont. Visszatartó ereje tehát az eredményesebb rendőri munkának lenne, nem pedig az önbíráskodásnak vagy a szankció súlyának.


„A megelőző jogos védelem intézményének bevezetésével az állam kijelenti, hogy rendszerszinten alkalmatlan bűncselekmények felderítésére és megbüntetésére.”


Kitérni, ha támadnak

A megelőző jogos védelmi tartomány nem változott 2009 óta, de a sima jogos védelem lehetőségeit jócskán felülírta az új Büntető törvénykönyv. Kadlót Erzsébet örömmel nyugtázza, hogy az új változatban eltűnt a szükségesség és arányosság cizellált mérlegelésének a kötelezettsége. „Korábban sem volt meg ennek a törvényi alapja, a bírói gyakorlat túlhajtása volt” – teszi hozzá.


Persze, nem az a helyzet, hogy ha valakire cirokseprővel támadnak, rögtön a vasvillát ránthat, de Kadlót szerint az arányosságot már nem kell azon a patikamérlegen vizsgálni, mint korábban. Mint mondja, olyan szigorúan vizsgálták az arányos védekezést támadás esetén, mintha az elmúlt évtizedekben a jogos védelem nem is létezett volna:.

Kadlót a legfelháborítóbb esetként említi, amikor éjszaka idős emberekhez hatoltak be, és a felébredő férfi vadászfegyverével rálőtt a betörőre. Az ügyvéd szerint a korábbi szabályozás tarthatatlanságát mutatta, hogy egy ennyire egyértelmű helyzet esetében is hónapokig vizsgálták, jogos védelmi szituációról volt-e szó.

Kitérési kötelezettsége sincs már annak, akit megtámadnak. Korábban ittas, tudatzavart állapotban lévő, illetve felmenő rokon elől kellett kitérni: Kadlót szerint nagyon is érthetetlenül. Szerinte a felmenővel kapcsolatos kitérési kötelezettség is hozzájárult, hogy a napjainkban tapasztalt mértékig elszaporodott a családon belüli erőszak. Módosult továbbá a menthető felindulás tényállása is. Korábban korlátlanul enyhíthető volt a büntetés ijedtség, sokk, a támadás okozta összezavarodás esetén, most viszont már ezek büntethetőséget megszüntető okok lehetnek.

Kadlót Erzsébet úgy véli: a jogos védelemhez való hozzáállás szempontjából pozitív, hogy enyhítettek a törvényen, és jelenleg ha valakihez betörnek, már nem kell azon gondolkoznia, az ágy alá bújjon, vagy csináljon úgy, mintha visszaaludt volna. Lehet védekezni a jogtalan behatolóval szemben, még ha annak támadása vagyon ellen is irányul: igaz, ha egy tolvaj tér be a kertünkbe almát lopni, őt ettől még nem lőhetjük le rögtön.


_ZT_131129_023_1500

Kadlót Erzsébet


Ha ölni kell?

Az új Btk. elismeri viszont a szituatív jogos védelmi helyzetet, melynek esetében akár a támadó életének kioltása is lehetővé válik. (Bár az élet kioltásával való védekezést a jogos védelem lehetővé teszi olyan esetben is például, amikor egy nőre rátámad egy fegyvertelen férfi, meg akarja erőszakolni, viszont a nő úgy megrúgja a támadót, hogy az a padkába veri a fejét és meghal.)


Kadlótnak több problémája is van azzal, hogy bizonyos élethelyzetekről a jogalkotó vélelmezi: a magatartás az élet kioltására irányult. A szituatív jogos védelmi helyzetek közé tartozik, ha éjjel támadnak meg minket felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve ha lakásunkba, vagy a házunkhoz tartozó bekerített helyre hatolnak be csoportosan, valamint fegyveresen. Az ügyvéd szerint gondot okozhat még, hogy ezek közül bizonyos esetekben kérdezés nélkül el lehet venni a támadó életét.

Példaként a szomszéd kertjében lévő, veszélyesnek tartott eb lelövésére induló férfit említi Kadlót: mint mondja, ebben az esetben is látszik, hogy nem a másik élete ellen irányult a fegyveres behatolás. De ilyen az is, ha hárman odamennek valakihez koldulni éjszaka: ha csak egyikük fellöki, akkor a hármak máris megkéselhetők lennének? „A jogos önvédelemhez való jog alkotmányos alapjog lett, ez igaz, de nem került ki az alkotmányból, hogy az életek egyenértékűek” – jegyzi meg Kadlót, aki szerint az államnak nincs joga a bűnüldözés terhét az állampolgárokra testálnia. Mint fentebb említettük, a jogos védelemre vonatkozó szabályok enyhítésével viszont egyetért, hiszen ilyen cím alatt az elmúlt ötven évben alig született felmentő határozat. „Képtelenség, hogy a jogos védelmi szabály az életben ne működjön” – jegyzi meg az ügyvéd.

Kadlót szerint a változás szelét itt-ott már érezni lehet, így több felmentő ítélet is születhet majd: korábban az esetek többsége elmarasztalással végződött. Egyes esetekről már tudunk: ilyen a baseballütővel védekező férfi esete, akit a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében felmentett. Persze, a megelőző jogos védelem kapcsán Kadlót Erzsébet nem ilyen derűlátó: továbbra sem látja értelmét, miként lenne értelmezhető ez a gyakorlatban.

Bárd Petra szerint azon esetek száma, ahol a megelőző jogos védelem tényállása egyáltalán felmerült, egy-, maximum kétszámjegyű lehet. Az új Btk. óta nincs olyan jogerősen lezárt ügy, amit a szituatív jogos védelem alapján ítéltek volna meg. Mint Kadlót Erzsébet mondja, léteznek folyamatban lévő ügyek, de ezek általában „csoportos kalandok”, négyen-öten kerültek egymással szembe. A jogos védelem érvényre juttatásának eredményességéhez szükséges statisztikák pedig nagyjából február-március környékén állnak majd rendelkezésre – akkor érdemes lesz visszatérni a kérdésre.