Széles skálán bírálja Magyarországot az Amnesty éves jelentése

Fotó: Vs.hu / Kozma Zsuzsi

-

Az Amnesty International 2014/15-ös globális jelentése szerint példátlan menekültügyi válság van a világban. Magyarországot egyebek mellett az Ökotárs-ügy és a romák helyzete miatt marasztalja el a dokumentum.


Tavaly ötből egy országban követtek el fegyveres csoportok erőszakos cselekményeket, feltehetőleg 3400 ember is a Földközi-tengerbe fulladhatott miközben Európa partjait akarták elérni, átlagosan négyből három országban a kormányzat önkényesen korlátozza a szólásszabadságot – egyebek mellett ez áll az Amnesty International 2014/15-ös jelentésében. Lesújtó képet festenek a világról, és javaslatokat is adnak, amelyek alapján szerintük meg lehet fordítani az évek óta romló folyamatokat. Ehhez viszont az szükséges, hogy a kormányok végre tegyenek valamit a civilek védelméért, írják.


Előrejelzésük szerint „amíg nem lesz alapvető változás a konfliktusok kezelésében, addig egyre több ember kerül fegyveres csoportok zaklatásának középpontjába, a véleménynyilvánítás szabadsága is sérülni fog, valamint a humanitárius és menekültügyi válság tovább mélyül”. A szervezet főtitkára, Salil Shetty szerint most a


kegyetlenségek széles skáláját és egy ezekből következő hatalmas menekültügyi válságot látunk. A jelen égető problémáira tett megoldási kísérletek példátlan módon elbuktak.

Jelentésükben kiemelik a szíriai helyzetet, a Nigériából túl már a szomszédos országokban is támadásokat indító Boko Haramot, az Iszlám Államot, az al-Shabaabot és a Krími-félszigetet.

Több javaslatuk is van, amelyek által változhatna a szerintük globális katasztrófához vezető helyzet:

  1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kudarcot vallott több országban is, így az öt állandó tagot arra kérik fel, hogy mondjanak le a vétójogukról, ha valahol népirtást vagy más, tömegek elleni erőszakos cselekményt tapasztalnak.
  2. Az Amnesty felszólít minden országot – így az USA-t, Kínát, Indiát, Kanadát, Izraelt és Oroszországot is –, hogy csatlakozzanak a tavaly hatályba lépett Fegyverkereskedelmi Szerződéshez. Ennek lényege, hogy korlátozza a fegyverek és lőszerek nemzetközi kereskedelmét.
  3. Azoknak a robbanószereknek és fegyvereknek a használatát szigorítanák és korlátoznák, amelyekkel nem lehet pontosan célozni vagy nagy hatósugárral rendelkeznek (repülőről indítható bombák, aknavetők, rakéták, ballisztikus rakéták).
  4. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányok biztonsági fenyegetésekre adott válaszuk „ne ássák alá az alapvető emberi jogokat, és ne táplálják a további erőszakot”. Itt többek között felhozták Törökország esetét, ahol a terrorellenes törvények kriminalizálják a szabad véleménynyilvánítást, valamint Oroszországot, ahol a terrorizmussal gyanúsított személyeket megkínozzák a nemzetbiztonsági erők.
  5. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a kormányfőknek „meríteniük kell politikai és anyagi forrásaikból, hogy segítsenek a veszély elől menekülőknek, humanitárius segélyt nyújtsanak vagy áttelepítsék a legsebezhetőbb helyzetben levőket”. A jelentés arról ír, hogy az eddigi legnagyobb menekültügyi válságot éljük meg ma. Több millió ember menekül most hazájából, ebből csak négymillióan Szíriából.


Kurd kislány egy törökországi menekülttáborban


Magyarország

A jogvédő szervezet egyenként is megvizsgálta az országokat, így Magyarországot is. A minket körülvevő országok közül Szerbiáról és Ukrajnáról írnak Magyarországnál is hosszabban, míg Romániáról csaknem ugyanolyan terjedelemben.


A magyar országjelentés öt témára terjed ki:
  • egyesülési szabadság - civil szervezetek

  • diszkrimináció - romák

  • vallásszabadság

  • menekültek és menedékkérők

  • kínzás és egyéb bántalmazás

Az Amnesty a magyar bevezetőben arról ír, hogy a Fidesz a szavazatok 45 százalékával szerezte meg a kétharmadot a parlamentben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kritizálta is a magyar kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt, illetve azért, mert az Alaptörvényt és több más törvényt is úgy fogadtak el, hogy azokat nem előzte meg nyilvános konzultáció és vita.


Ökotárs

Az Egyesülési szabadság - civil szervezetek rész szinte csak az Ökotársról szól. Kitér Lázár Jánosra, aki tavaly áprilisban úgy nyilatkozott a Norvég Alap ellenzéki pártokhoz köthető szervezeteket támogat. Megemlítik, a Miniszterelnökség úgy utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a civil szervezetek átvizsgálására, hogy mind az NGO-k, mind a norvég kormány vitatták a vizsgálat törvényességét, mert nem magyar állami forrásokat használnak fel, illetve megállapodásuk alapján az ellenőrzést a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda végzi a vizsgálatokat. (egy másik brüsszeli szervezet egyébként kifejezetten példaértékűnek állítja be az Ökotárs működését, erről itt írtunk.)

Az Amnesty jelentése ír a szeptember 8-i rendőrségi razziáról az Ökotársnál és a Demnetnél, valamint a négy Norvég Alap elosztásában érintett szervezet adószámának felfüggesztéséről is.

Végezetül kitérnek arra is, hogy Hoppál Pétert, a Fidesz akkori szóvivőjével szemben az elsőfokú bíróság úgy döntött, Hoppál megsértette a Magyar Helsinki bizottságot azzal a kijelentésével, miszerint:


amerikai spekulánsok fizetik (...), hogy a magyar kormányt támadja.

A rendőrségi razzia az Ökotársnál


A romák helyzete

Az AI szerint a a romáknak el kell szenvedniük azt, hogy „aránytalanul gyakran ők válnak a rendőrségi gyanú célpontjává” csekélyebb súlyú szabálysértések esetében is. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának szeptemberi kijelentését is megemlítik: a romákat utasítanak el az egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást, és az ott dolgozók is diszkriminálják őket.

A tavalyi miskolci esetről azt írják: a Számozott utcák 450 lakóját veszélyezteti a kilakoltatás és a hajléktalanság. Augusztusban már két családot kilakoltattak, további ötven pedig év végéig számíthat erre a lépésre.

Nem regisztrált egyházak

A vallásszabadsággal kapcsolatban az Európai Bizottság döntését hozzák fel, miszerint a kormánynak meg kell egyeznie és esetlegesen kárpótolnia kell azokat az egyházakat, amelyek nem kapták meg a 2011-es törvénymódosítás miatt az egyház státuszt.

Menekültek

A menekültekről a Magyar Helsinki Bizottságot idézik: az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, amelynek bírósági felülvizsgálata sem hatékony. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is kritizálta Magyarországot a menekült gyerekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

Életfogytiglan

Végül a kínzások és egyéb bántalmazás címszó alatt arról ír a szervezet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése szerint a szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés embertelen és megalázó büntetésnek minősül.