Zseniális húzással szerzett piacot a kormány új stratégiai partnere

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

Riad Naboulsi föníciai származású magyar kereskedőt nem véletlenül tartják minden hájjal megkent üzletembernek. Amikor épp mindenki az orosz embargó miatt sírt Európa tejpiacán, ő ezt kihasználva rátenyerelt a magyar sajtpiacra. Éppen akkor, amikor a kormány stratégiai partnerségre lépett vele.


Riad Naboulsi néhány évvel ezelőtt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy ő látja el magyar tejtermékekkel a libanoni hadsereget. Cégcsoportja, a Kőröstej 27 milliárd forintos éves árbevételének 70 százaléka külföldről, döntően az arab piacról származik.

De hogy Naboulsi ennél is többre készül, az abból is érzékelhető volt, milyen átéléssel magyarázta, hogy a Közel-Keleten nemcsak magyar sajtra, hanem magyar csirkére is lennének vevők. Ehhez csak egy CD-lejátszót kell működtetni az üzemben, amely azt harsogja: “Isten nevében”. Így a hús, amely a muzulmán családok asztalaira kerül, megfelel az iszlám vallás előírásainak, az úgynevezett halal vágásnak. Ha ehhez még az állam is besegítene,


például létrejöhetne egy szaúdi-magyar kereskedőház

- mondta az üzletember három éve egy interjúban -, és máris ki lehetne szorítani a brazil csirkét az arab országokból.


Egymásra találtak a kormánnyal

A szaúdi kereskedőház már megvan, az ötletadóval pedig éppen a napokban kötött stratégiai partnerséget a magyar kormány. A Kőröstej az 52. kiemelt ügyfele a kabinetnek, és ezúttal valószínűleg nem is volt olyan nehéz kezet rázni. A magyar külügy keleti nyitásával közös lett a céljuk: a magyar termékek népszerűsítése Keleten, jelesül az arab országokban. Az állam élhet a szakember kapcsolataival, a Kőröstej marketingje pedig kaphat egy kis állami hátszelet.


Tejben-sajtban fürödhetnek - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kőröstejnél


Kell ennél több?

A cég vezetői azt mondják, igen. A jövőben növekedni szeretnének a hazai és az európai piacon is, sőt az élelmiszeripar más területén is meg akarják méretni magukat - mondta a VS.hu érdeklődésére Tráj Gyula, a Kőröstej ügyvezető igazgatója. Ehhez 45 százalékkal bővítik egyik gyáruk kapacitását, Európában pedig már kötik is az új szerződéseket. A múlt héten egy évi egymilliárd forintos beszállításra nyílt lehetőség a romániai tárgyalásokon. Itthon is vannak már eredmények: szeptemberig 15 százalékkal több árut adtak el Magyarországon, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Pedig a java még hátravan.


Így lehet hasznot húzni a nagypolitikából

Riad Naboulsi, akit a versenytársai “minden hájjal megkent” és “jó üzleti érzékkel megáldott” üzletembernek tartanak, és aki nem először kacsint vissza a magyar piacra, az elmúlt hetekben megint egy váratlan, de ügyes húzással lepte meg a tejágazat többi szereplőjét. Trappista sajt beszállítására tett ajánlatot a kereskedőknek, és a jelek szerint vonzó feltételekkel.


Naboulsi, Riad

Riad Naboulsi

Bár a Kőröstej arab tulajdonosa ízig-vérig magyarnak mondja magát, hiszen csak gyerekkorát töltötte Libanonban, az ókor óta legendás föníciai kereskedői véna mégis keveredni tudott a “hungarikummal”. A most már 58. évét taposó Riad Naboulsi az orvosi diploma megszerzése után néhány éven át a tapolcai kórházban sebészkedett, ám inkább csak az atyai elvárásoknak igyekezett megfelelni.

A nyolcvanas évek végén az édesapjától kapott ötezer dolláros autóját eladta, vett helyette egyet 300 dollárért, a különbözetből pedig konténert vásárolt, hogy győri keksszel üzleteljen az arab országokban. Első kereskedő vállalkozását, a Caravanes Kft.-t a rendszerváltás hajnalán, 1989 októberében alapította, a tejiparba pedig a privatizációs hullámban szállt be, 1992-ben megvette a nagykőrösi sajtüzemet.

Cégcsoportjával ma már öt kontinensre szállítja a magyar árukat, gyárai között naponta 500 kilométereket utazgat, és azt mondja, ha nem érzi saját üzemében a sajt illatát, nem érzi jól magát. Egy hete Bukarestben járt egy napra, majd hétvégén Tripoli és Libanon következett, a kettő között pedig barátságos mosollyal üdvözölte a VS.hu újságíróját.

Miközben mások azon szörnyülködtek, hogy a sértődött oroszok nem vevők a német és lengyel tejre, és így Európa nyakán maradt 2 milliárd liter tej, addig Naboulsi kiment a piacra, és jól bevásárolt. (A magyar tejpiac szőröstül-bőröstül évi 1,5 milliárd liter.)

A tehén tőgyén nincsen csap, nem lehet azt elzárni, így a vevő nélkül maradt nedű egyre olcsóbbá válik. Különösen az úgynevezett spot, vagyis azonnali piacokon. A szerződött hazai beszállítók mellett innen vásárolt be a Kőröstej alapanyagot, amelyet aztán feldolgozott és sajtként eladott.

A sikeres húzáshoz a Terméktanács is kellett, igaz, az ágazati érdekvédelmi szervezet nemcsak a Kőröstejnek, hanem a többi hazai gyártónak is segített. Az elmúlt hónapokban a Tescótól a CBA-ig több áruházlánccal is együttműködési megállapodást kötött, amelynek a lényege, hogy a Terméktanács nem támogatja azoknak a külföldi áruknak a befogadását, amelyek az orosz embargó miatt dömpingáron próbálnak bejutni a magyar piacra. Az egyik legnagyobb nyertes a Kőröstej, amely 10 százalékra tornázta részesedését a magyarok által elfogyasztott trappistából.