Varga: a cél a teljes foglalkoztatás

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A leendő kormány 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol – mondta a miniszterjelölt.


A kormány gazdaságpolitikai céljai változatlanok, azok alapja, hogy az országban munkaalapú társadalom épül – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán a parlament költségvetési bizottsága ülésén.

A leendő kormány a ciklus végéig, 2022-ig évi 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, ezt rögzítették az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban is. A ciklus végére egyensúlyi, hiány nélküli költségvetést szeretnének elérni, miközben tovább csökken majd az államadósság GDP-arányos mértéke.

A leendő kabinet célja a teljes foglalkoztatás elérése, valamint a lakosság és a vállalkozások adóterheinek további csökkentése – mondta Varga. A miniszterjelölt kinevezését 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta a költségvetési bizottság.

A meghallgatása elején Varga a kedden megjelent GDP-adatokat ismertette. Szerinte az idei első negyedéves számok bizakodásra adnak okot, és előrevetítik, hogy a következő években reális lehet az évi 4 százalék körüli GDP bővülés.

Varga szerint továbbra is arányos adórendszerre törekszik majd az új kabinet, ennek az alapja, hogy aki többet dolgozik, az többet is vigyen haza. A kormány eddig is az adócsökkentést helyezte előtérbe, a hatéves bérmegállapodás ezt is célozza - mondta.

A miniszterjelölt szerint a vállalkozásokat támogató programok, fejlesztések csak versenyképes gazdaság és társadalom mellett érhetik el a célokat. A tőkevonzásban és hatékonyságban a környező régiós országok Magyarország versenytársai.

A konvergenciaprogram szerint 2018-22 között a versenyképesség terén minőségi javulásra, a hatékonyság növelésére van szükség – mondta a miniszterjelölt, ám bizonyos erőforrások, például a munkaerő már nem állnak rendelkezésre a korábbi szinten.

A gazdaságépítés alapja a pénzügyi stabilitás, ehhez felelős költségvetésre, alacsony államháztartási hiányra és az államadósság további csökkentésére van szükség.

A konvergenciaprogram által a 2022-ig előirányzott 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést megalapozhatja a kedvező külső környezet. A világgazdaság a következő években 3-3,5 százalékkal bővülhet, ami az export oldaláról erősítheti az ország gazdaságát. A gazdaság belső motorjai is egyre jobban beindulnak, az idei első negyedévben a szolgáltató szektor adta a húzóerőt. Emellett az építőipar 19 százalékkal, ezen belül a lakásépítések 65 százalékkal bővültek – mondta.

Varga szerint a gazdasági bővülést segíthetik azok a beruházások, amelyek a már kiutalt 4400 milliárd forint uniós támogatásból indulhatnak meg. A növekedést támasztják alá a Modern városok program 3400 milliárd forintos jövőben meginduló beruházásai, emellett tovább folytatják az otthonteremtési programot is – mondta.

A miniszterjelölt szerint a kormány kitart az adórendszer eddigi eredményei és a bejelentett járulékcsökkentés mellett – a személyi jövedelemadót nézve Magyarország az uniós államok között dobogón van, a társasági adóban pedig első helyen áll az uniós versenyben.

Varga azt mondta, tavaly az államadósságot 73,6 százalékra sikerült csökkenteni, a további mérséklés kiemelt szerepet kap. Az adósságszerkezet további javítását, az államadósság devizaarányának csökkentését, az állampapírok futamidejének növelését tervezik.

Elmondta: a családi adókedvezmény címén eddig 1900 milliárd forint támogatást kaptak családok. Az adócsökkentések és -kedvezmények fenntartásának egyik fontos feltétele a gazdaság fehérítésének további folytatása. Az online pénztárgépek és az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetése sikeres volt, az online pénztárgépet használók köre tovább bővül.

A Versenyképességi Tanács javaslatai már beépültek a gazdaságpolitikai elképzelésekbe, most az átfogóbb, a munkaerőpiac és az oktatás területét érintő javaslatok megfogalmazása és a végrehajtása történhet.

A költségvetési bizottságban az euró bevezetésérről azt mondta, jól meg kell gondolni a belépés dátumát, feltételeit, a jelek szerint a lengyelek és a csehek sem sietnek a közös európai pénz bevezetésével. A versenyképességnek nem feltétele az euró bevezetése, Csehország példája is ezt mutatja.

A munkaerőhiányról azt mondta: ha ígéretes beruházások meghiúsulása következhet be amiatt, hogy az adott állásra nem jelentkezik magyar dolgozó, akkor pótolni kell a szükséges munkaerőt. A nemzetgazdasági tárca évek óta ezért határozza meg a külföldi munkavállalók számára kiadható engedélyek számát, jelenleg 60 ezer üres, bejelentett munkahely van a magyar gazdaságban – mondta Varga.