Végignéztük a földárverések eredményeit, és megkerestük a külföldi hangzású neveket. Többen is jelentős területeket szereztek, főleg Nyugat- és Közép-Magyarországon. Az új birtokosok nem a semmiből érkeztek: sokan köztük egyáltalán nem újak és nem is mellékszereplők a magyar agráriumban.
Úgy tűnik, sikerült tőkét felhalmozniuk azoknak a külföldi származású agrárvállalkozóknak, akik az elmúlt években Magyarországon tevékenykedtek. Ebből a vagyonból a VS számításai szerint év végén csaknem 4 milliárd forintot szántak arra, hogy magyar termőföldbe fektessék, ezzel összesen 2313 hektárhoz jutottak.
Ki a külföldi?
Összesítésünk készítésekor a külföldit sejtető nevekből indultunk ki. Állampolgárságuk ettől még lehet kettős vagy kizárólag magyar, ahogy az is elképzelhető, hogy magyar névvel külföldi állampolgár licitált az állami földek árverésein. A cikkben szereplőket az egyszerűség kedvéért külföldieknek hívjuk.
Már magyar
A somogyi Claessens-család fejét már többen, többször is megvédték, hogy nem belga, hiszen Péter immár magyar állampolgár és magyarul is beszél. Facebook-oldalán mindenesetre még megmaradt a Peternél.
Ő és öt rokona együttesen 770 hektárhoz jutottak a földárveréseken, ezért több mint 850 millió forintot fizetnek. A családhoz köthető cégek egytől egyig prosperálnak. Állattenyésztő telepeiket folyamatosan fejlesztik, aminek az az eredménye, hogy tucatnyi cégük évente sok milliárd forintos árbevételt ér el, és ezen több milliárd forint nyereségük van.
Ők sem kispályások
A pályázatok eredményeit átfésülve összesen 26 külföldi névvel találkoztunk, akad közöttük több száz hektáron gazdálkodó.
Facebook-aktivitásuk alapján úgy látszik, mindent megtesznek, hogy a soproni borvidéket népszerűsítsék, a családi élet apró-cseprő történéseitől a kengurutartásig.
Nem csak futottak még
A külföldiek számára a hazai termővidékeknek csak egy része izgalmas. A Dunán innen már csak Bács-Kiskunba, Békésbe és Pest megyébe merészkednek el. A Claessens-família somogyi terjeszkedése alapján pedig azt is mondhatnánk, hogy ez a megye a legkívánatosabb az országban a külföldieknek.
- Bács-Kiskunban Weij Anton Mihajlovics fizetett csaknem 10 millió forintot egy 6 hektárnyi területért. Holland eredetű cége, a B.W.A. Kft. a magyar fűszerpaprikára építette vállalkozását. Ételízesítőket gyártanak, főként külföldi piacokra, milliárdos forgalommal.
- Hans-Egon Fangmeier most csak 31 millió forintot vesztegetett el magyar földekre a Kiskunságon, de magyarországi vállalkozásán kívül Romániában és Oroszországban is termeszt krumplit chipsgyártásra. Mindezt úgy, hogy egy előkelő budai villanegyedben van a lakcíme, ami az előírt 20 kilométeres lakókörzetnek a sokszorosa.
- Ha minden igaz, akkor még egy Habsurg-utódnak is jutott az állami földekből: Raphael Maria Kornis ugyanis Kornis Tamás és Maria Terezia Kornis fia, márpedig Maria Teresia anyai ágon Habsburg. Ő most a zalai Sümegcsehiben szerzett egy 4,9 hektáros területet 8,1 millió forintért.
- A kakukktojás pedig Nestorovic Anica, aki Tolnában lett földbirtokos 6 millió 50 ezer forintért. Ő Szekszárd fideszes polgármesterének, Horváth Istvánnak a felesége, aki 2011-ben tett állampolgári esküt. Férje akkor mondta el róla, hogy felesége "horvátországi születésű, felerészben szerb származású, muravidéki magyar lány", aki akkor már több mint 10 éve élt Magyarországon szlovén állampolgársággal.