Több megyében is külföldi vásárolta a legtöbb földet

Szabó Yvette – Dzindzisz Sztefan – Szedlák Ádám Zoltán - 2016. január 18., hétfő 6:47

Végignéztük a földárverések eredményeit, és megkerestük a külföldi hangzású neveket. Többen is jelentős területeket szereztek, főleg Nyugat- és Közép-Magyarországon. Az új birtokosok nem a semmiből érkeztek: sokan köztük egyáltalán nem újak és nem is mellékszereplők a magyar agráriumban.

Úgy tűnik, sikerült tőkét felhalmozniuk azoknak a külföldi származású agrárvállalkozóknak, akik az elmúlt években Magyarországon tevékenykedtek. Ebből a vagyonból a VS számításai szerint év végén csaknem 4 milliárd forintot szántak arra, hogy magyar termőföldbe fektessék, ezzel összesen 2313 hektárhoz jutottak.

Mennyi ez a bő kétezer hektár? Az eladott 120 ezer hektárnak alig 2 százaléka. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük a külföldi licitálókat, akkor kiderül, hogy valójában a legerősebb hazai agrárvállalkozók közé tartoznak Magyarországon.

Pest és Vas megyében is külföldi gazda szerezte meg egy személyben a legtöbb földet, Somogyban pedig - bár a toplista élén két magyar áll -, ha összeadjuk egy belga család összes szerzeményét, fölényesen ők győztek.

Ki a külföldi?

Összesítésünk készítésekor a külföldit sejtető nevekből indultunk ki. Állampolgárságuk ettől még lehet kettős vagy kizárólag magyar, ahogy az is elképzelhető, hogy magyar névvel külföldi állampolgár licitált az állami földek árverésein. A cikkben szereplőket az egyszerűség kedvéért külföldieknek hívjuk.

A legnagyobb vásárlók egyike sem kispályás, ám azt egyikük szemére sem lehet vetni, hogy semmi köze nincs az agráriumhoz.

Pest megyében egy holland állattartó, Joseph Henri Peter Sevrien Janssen 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért. Felesége, Huijs-Janssen Suzanne Petronella is adott egy ehhez képest csekély, 25 milliós összeget egy nem egész 5 hektáros földdarabért. Mindegyik terület Bugyi határában van.

Ők tíz évvel ezelőtt fogtak bele Magyarországon állattenyésztésbe, az újhartyáni téesz akkor omladozó telepén. A Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint nem véletlenül kerestek kelet-európai székhelyet, ezen a vidéken ugyanis akkoriban még jóval enyhébbek voltak a környezetvédelmi szabályozások például a trágya elhelyezésével kapcsolatban, mint Hollandiában.

Vas megyében az új és egyben legnagyobb volt állami birtokkal büszkélkedő Marcus Dörr első ránézésre gyökértelen a hazai pályán. Hosszas kutatás után azonban kiderül, hogy licitjével vélhetően az a föld gyarapodott, amelyet az ország egyik legnagyobb birtoktestének gyanítanak, és amely mögött egy német vállalkozót szoktak emlegetni: Helmut Gsukot.

Marcus Dörr ugyanis büki lakcímén kívül annyit árul el magáról, hogy mérnök a GSD Pignél. Márpedig ez Helmut Gsuk cégbirodalmának egyik tagja, amely ezer kocával szaporítja a kismalacok számát. A Helmut Gsuk érdekeltségébe tartozó cégek Ángyán József korábbi agrárállamtitkár jelentése szerint mintegy 9 ezer hektár állami földön gazdálkodtak.

Marcus Dörr most 273 hektárra licitált eredményesen, ami a mérnöknek - kikiáltási áron - 428 millió forintjába kerül. Ezzel pedig nem is akármilyen területhez jutott. Ezeken a birtokokon eddig a Simicska Lajos tulajdonában lévő Sárvári Mezőgazdasági Zrt. gazdálkodott, az a cég az államnak hektáronként mindössze évi 580 forintos bérleti díjat fizetett.

Marcus Dörr egy fideszes törvénymódosításnak köszönhetően most srófolhat egyet az áron, és az eddigi díj akár sokszorosát is elkérheti a bérlőtől.

Már magyar

A somogyi Claessens-család fejét már többen, többször is megvédték, hogy nem belga, hiszen Péter immár magyar állampolgár és magyarul is beszél. Facebook-oldalán mindenesetre még megmaradt a Peternél.

A magyar agrárium 50 legbefolyásosabb személyét bemutató kiadványban a Claessens Group ügyvezetője is helyet kapott. A Claessens Peterrel készített interjú egy részletét az alábbi cikkben olvashatjátok.
Közzétette: Claessens-Group – 2016. január 7.

Ő és öt rokona együttesen 770 hektárhoz jutottak a földárveréseken, ezért több mint 850 millió forintot fizetnek. A családhoz köthető cégek egytől egyig prosperálnak. Állattenyésztő telepeiket folyamatosan fejlesztik, aminek az az eredménye, hogy tucatnyi cégük évente sok milliárd forintos árbevételt ér el, és ezen több milliárd forint nyereségük van.

Ezekre a külföldi tulajdonosokra egyébként általában jellemző, hogy a forgalom 20-30 százalékát is eléri a profitjuk, amit azonban többnyire nem vesznek ki osztalékként, hanem újból beforgatják a termelésbe - vagy éppen a földvásárlásba. Az állattartók már csak azért is, nehogy éhen pusztuljon legfőbb vagyonuk, az állatállomány. Ahhoz pedig, hogy a takarmányozás ne legyen olyan, mint a kutya vacsorája, az a legbiztosabb, ha kezükben van a termesztéshez szükséges birtok is.

Ők sem kispályások

A pályázatok eredményeit átfésülve összesen 26 külföldi névvel találkoztunk, akad közöttük több száz hektáron gazdálkodó.

Ilyen például a holland Albers Willem Antonius, aki ugyancsak szarvasmarha-tenyésztésben utazik, és ehhez most 218 hektárnyi földet szerzett 371 millió forintért. Komárom-Esztergom megyében ezzel a második legeredményesebb licitáló volt. A 35 éves gazda cége, az Albers Bt. évente 400-500 millió forintért értékesíti áruját, amin legalább százmilliós profitja van.

A Pfneisl-lányok pedig a legmodernebb marketingeszközhöz is értenek, nem csak a borhoz. Az osztrák Katrin Maria Pfneisl most Nagycenken vásárolt be, hogy soproni birtokait kibővítse. A 174 hektárért 486 millió forintot ígért be, ennél többet csak a somogyi Claessens-család költött a földárveréseken.

K I I S V A G Y O K?Egy igazi magyar. 1951-ben Király Ferenc nemesített. Boraim finomak: frissek, gyümölcsízűek és...
Közzétette: Pfneiszl Bio Birtok - Pfneiszl Organic Estate – 2015. december 11.

Facebook-aktivitásuk alapján úgy látszik, mindent megtesznek, hogy a soproni borvidéket népszerűsítsék, a családi élet apró-cseprő történéseitől a kengurutartásig.

Nem csak futottak még

A külföldiek számára a hazai termővidékeknek csak egy része izgalmas. A Dunán innen már csak Bács-Kiskunba, Békésbe és Pest megyébe merészkednek el. A Claessens-família somogyi terjeszkedése alapján pedig azt is mondhatnánk, hogy ez a megye a legkívánatosabb az országban a külföldieknek.

Viszont Somogy az egyetlen abból a szempontból is, hogy a külföldiek itt a helyi átlagárnál kevesebbért jutottak hozzá a föld hektárjához. Az ország többi szegletében a külföldi származásúaknak mindenütt a megyei átlagárnál többet kellett fizetniük, ami egyúttal azt is jelenti, hogy többnyire versenytársaik is voltak a liciten.

A belgákon kívül itt egy olasz család is érdekelt az agráriumban, amelynek egyik tagja, Manuel Rappo Lábodon jutott 100 hektárhoz. Ő a vezérigazgatója a Kadarkúti Trend Zrt.-nek, amely kalászosok vetőmagjaival foglalkozik, éves forgalma eléri az egymilliárd forintot, és ezen 50-150 millió forint hasznot söpör be.

Hasonló méretű birtokra csapott le Békésben egy tehenészet belga származású, de már magyar állampolgárságú tulajdonosa, Christophe Geebelen is. A szekszárdi Schieber Pincészet német névadója, Schieber Markus Albert a Duna túloldalán, Baja környékén vásárolt be, magyar feleségével együtt több mint 200 hektárra licitált, 350 millió forinttal.

300 hektárnál is több földet szereztek licitjeikkel a külföldi származásúak Vas megyében is, és 200-200 hektár fölött van a külföldiek által megszerzett birtoknagyság Győr-Moson-Sopron, Pest és Komárom-Esztergom megyében. A győri földeken Paul Andreas Meixner híresült el, mert ő is éppen a Simicska-földekből vásárolt be, vagyis azokon a területeken lett tulajdonos, amelyeket eddig a kormánnyal összeveszett milliárdos bérelt az államtól.

Bár a többi külföldi nevű licitáló mindössze 10-20 hektáros területekre tett ajánlatot, ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontos gazdálkodók.

Bács-Kiskunban Weij Anton Mihajlovics fizetett csaknem 10 millió forintot egy 6 hektárnyi területért. Holland eredetű cége, a B.W.A. Kft. a magyar fűszerpaprikára építette vállalkozását. Ételízesítőket gyártanak, főként külföldi piacokra, milliárdos forgalommal.
Hans-Egon Fangmeier most csak 31 millió forintot vesztegetett el magyar földekre a Kiskunságon, de magyarországi vállalkozásán kívül Romániában és Oroszországban is termeszt krumplit chipsgyártásra. Mindezt úgy, hogy egy előkelő budai villanegyedben van a lakcíme, ami az előírt 20 kilométeres lakókörzetnek a sokszorosa.
Ha minden igaz, akkor még egy Habsurg-utódnak is jutott az állami földekből: Raphael Maria Kornis ugyanis Kornis Tamás és Maria Terezia Kornis fia, márpedig Maria Teresia anyai ágon Habsburg. Ő most a zalai Sümegcsehiben szerzett egy 4,9 hektáros területet 8,1 millió forintért.
A kakukktojás pedig Nestorovic Anica, aki Tolnában lett földbirtokos 6 millió 50 ezer forintért. Ő Szekszárd fideszes polgármesterének, Horváth Istvánnak a felesége, aki 2011-ben tett állampolgári esküt. Férje akkor mondta el róla, hogy felesége "horvátországi születésű, felerészben szerb származású, muravidéki magyar lány", aki akkor már több mint 10 éve élt Magyarországon szlovén állampolgársággal.

Közzétette: Horváth István – 2015. március 3.