Rések látszódnak az áfacsalók ellen bevezetett szuperpajzson

Fotó: Jeff Ruane (Flickr CC-BY) / Jeff Ruane (Flickr CC-BY)

-

A szakértők szerint csak a maffián múlik, kidolgoz-e új módszereket annak az elektronikus árukövető rendszernek a kijátszására, amelyet január elsejétől vezetett be az adóhivatal. Ezentúl még a traktorosoknak is okostelefonon kellene hajnali háromkor bepötyögniük az ügyfélkapus adatokat, mielőtt a trágyaszállítmánnyal elindulnak a földekre a raktárból. Az adóhivatal nagyon magabiztos, holott egy év alatt még a kormány is csak 60 milliárd forint adóelkerülés lefülelésére számít az ezermilliárdos áfahiányból.


A méz kockázatos termék, ezt Micimackó is tudja, mióta átesett a lufis kalandján. Ezt akceptálta az adóhivatal is, így január elsejétől a méz is szerepel az adózás szempontjából kockázatos termékek terjedelmes listáján. Így ahhoz, hogy egy méhész hazavigye a kaptárakból a lépet, hogy azt otthon kipergesse és eladja, január elsejétől minden egyes alkalommal kérnie kell egy számot az adóhivataltól. Ez az úgynevezett ekáer-szám, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer rövidítéséből.


Kockázatos élelmiszerek esetén ugyanis már akkor is be kell jelenteni a szállítmány számos adatát a mennyiségtől a rendszámig, ha a súlya éppen csak eléri a 200 kilogrammot, vagy az értéke meghaladja a 250 ezer forintot. Vagyis a méznél is viccesebb lehet a helyzet a vizsla által kiszaglászott néhány kalapnyi szarvasgombával, amellyel éppen egy Michelin-csillagos étterembe igyekeznek.

Ha pedig nem kockázatos termékről van szó, akkor főszabály szerint csak az útdíjköteles, vagyis 3,5 tonnánál nagyobb teherautók fuvarjait kell bejelenteni. Aki ezt elmulasztja, annak a be nem jelentett áru értékének 40 százalékát kell bírságként befizetnie.

A cél az, hogy a fináncoknak minden egyes olyan szállítmányról tudomásuk legyen, amely Magyarországon elindul a termelőtől akár hazai, akár uniós értékesítésre, illetve Magyarországra érkezik az unióból. (Harmadik ország azért nem érdekes ebből a szempontból, mert azok a fuvarok vámkötelesek, bár a későbbiekben még kiderül, hogy azoknál is van kockázat.) Az adóhivatal abban bízik, hogy így bezárja az áfacsalók által használt kiskapukat, hiszen mindig tudja majd pontosan, melyik fuvarozó miből, mennyit szállít, és éppen merre jár, így nem fordulhat elő, hogy mást visz, másról állít ki számlát, és megint másért kap pénzt.


-


Ezerféle kibúvó lehet. A maffia dönti el, mi éri meg neki.

NAV; Nemzeti Adó-és Vámhivatal; illusztráció; tábla; gazdaság

A NAV másként látja

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint egyetlen szakértő sem beszél arról, hogy miként lehet kibújni az ellenőrzés alól. Burillák Attila sajtófőnök ezt a véleményét a cikk megjelenése után közölte a VS.hu-val. Felhívta a figyelmet arra, hogy üresen futó kamionok azért nem jelenthetnek kibúvót, mert vannak és folyamatosan épülnek úgynevezett közúti tengelyterhelést ellenőrző pontok, illetve a szúrópóbaszerű ellenőrzés és a kockázatelemzés is hozzásegít ahhoz, hogy az adóhivatal pontos adatot kapjon a súlyról.


A NAV szerint a szigorú korlátok miatt az sem reális, hogy a szállítmányokat kis tételekre osszák, hiszen így a kockázatos élelmiszerek, például a cukor esetében 200 kilogrammnál kevesebbet vagy 250 ezer forintnál kisebb értékben kellene szállítani ahhoz, hogy ne kelljen ekáer-számot kérni.


Az adóhivatal azt is pontosította, hogy a bírság nem feltétlenül éri el az áru értékének 40 százalékát, mert az csak a maximálisan kiróható összeg.

Ezt már az áfacsalási botrány kirobbantója, Horváth András mondta a VS.hu-nak az adóhivatal új csodafegyveréről. Márpedig ő belülről látta az adókerülők elleni harcot, egészen addig, amíg ki nem lépett a NAV-tól. Ő az, aki azt mondta, hogy meg lehetne fogni az állam ezermilliárdos bevételkiesését, ha az adóhivatal nem hagyná félbe gyanús módon a nyomozásait.

Ezerféle kibúvót ugyan nem sorolt a volt adóellenőr, de ízelítőül elmondott néhányat. A határon átnyúló adócsalásokban az utóbbi időben ugyan többnyire már ténylegesen is megutaztatták az árut a teherautókkal, ám mostantól legfeljebb visszatérnek a régi módszerhez, és megint üresen fognak rohangálni az utakon a fiktív fuvarlevelekkel és számlákkal a feketegazdaság szereplői.

Ugyancsak rés a pajzson, hogy a kockázatos élelmiszereken kívül a többi termék esetében a 3,5 tonna alatti teherautókat nem kell bejelenteni. Így ezentúl legfeljebb kisebb platójú járgányokon viszik az elcsalt áfájú árut. Besülhet a csodafegyver attól is, hogy a gyűjtőfuvarozást gyakorlatilag mentesítették a bejelentési kötelezettség alól (tehát amikor egyazon teherautó sok helyre visz árut, illetve különböző termékeket egy helyre). Amiatt is sok szállítmány láthatatlan marad az adóhivatal számára, hogy csak az első belföldi értékesítést kell bejelenteni.

A legnagyobb problémát azonban abban látja Horváth András, hogy az ellenőrzés gócpontját nem az utakra helyezték, hanem az adóhivatal meleg szobáiba, ahol számítógépek felett merengenek a kockázatelemzők a hozzájuk beérkező irdatlan adathalmazon. Bár ebben rendelkezésükre áll egy informatikai rendszer, azt a döntést azonban már az emberek és végső soron a NAV vezetői hozzák meg, hogy a kockázatosnak ítélt fuvarok közül melyikre csap le a kommandó. Márpedig a volt revizornak éppen az volt a legsúlyosabb állítása, hogy az adócsalók lefülelését a NAV útvesztőiben állították le.

Horváth András azt mondja, az utakon kellene erősíteni a jelenlétet, a szakzsargon szerint a mélységi ellenőrzést, mert csak akkor derül ki, hogy a megkapott ekáer-számmal valóban azt fuvarozzák-e, amit bejelentettek. Ez a kivételezést is ellehetetlenítené, hiszen a lefülelt adócsalók ellen azonnal intézkednének.

Csakhogy az adóhivatal részéről kategorikusan kijelentették: az ekáer üzemeltetéséhez nem szükséges létszámbővítés. Horváth szerint éppen ezen látszik, hogy „kamu az egész”.

Mintha a kormány se csodafegyverként tekintene rá

A Levegő Munkacsoport szerint ezt támasztja alá, hogy a költségvetés idei bevételi terveiben 60 milliárd forinttal számolnak az ekáer-nek köszönhetően. Míg 2014-ben 3014 milliárd forint áfát fizettek be az adózók, addig 2015-ben 3172 milliárd forint bevétellel számol a költségvetési törvény. Ez 5,2 százalékos növekedést jelent, amiből kapásból 4,3 százalék írható a gazdaság várt bővülésének és az inflációnak a számlájára.


Vagyis egyéb tényezők hatására mindössze 0,9 százalékos lesz az áfabevétel-növekedés. A Levegő Munkacsoport szerint a kormány ezzel elismeri: az áfacsalások 96 százaléka az ekáer bevezetése után is megmarad.


Az adóhivatal töretlenül bízik önmagában

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője, Suller Attila pénzügyőr alezredes a VS.hu-nak azzal érvelt, hogy az ekáer három másik eszközzel egészül ki, és ezért lesz eredményes. Egyrészt rendelkezésre áll egy kamerarendszer, amelyet a kamionokra kivetett útdíj ellenőrzésére telepítettek. Másrészt évek óta működik a NAV kockázatelemző részlege, és mindehhez társul a közúti ellenőrzés, amelyre Suller szerint a jelenlegi létszámmal is elegendő az ember.


Ha most Szlovákiából beérkezik egy kamionnyi cukor, és ez gyanússá válik a kockázatelemző rendszernek, akkor az automatikusan riasztja a közúti ellenőröket, akik a kamerák alapján beazonosítják, hol jár a teherautó. Megállítják, és az ekáer alapján egyértelmű lesz: van-e száma, vagy nincs, illetve azt viszi-e, amit bejelentett, vagy sem. A kamerák segítségével azt is kiszűrhetik, ha valaki azt állítja, hogy csak tranzitszállítmány, utóbb pedig mégis betér Budapestre, és az áru mégsem hagyja el az ország területét. Kivétel persze, ha a kamion nem akad fenn a közúti ellenőrzésen, ám ennek Suller szerint kicsi az esélye.

A bejelentés ügyintézéséhez ügyfélkapus regisztráció szükséges, vagyis lakcím nélküli hajléktalanok nevére már nem lehet áfacsaló cégeket alapítani.

A NAV büszke az informatikai rendszerére is. A napokban a Financial Times cikkezett arról, hogy az egyébként a hadiiparban jeleskedő brit cég, a BAE Systems kifejezetten a térségünknek dolgozott ki egy adóelkerülőket lefülelő szoftvert, amivel a szlovákok máris jelentős sikereket értek el. Alig több mint fél év alatt bő 500 millió eurót, vagyis 150 milliárd forintot hozott be nekik a rendszer.

Suller Attila a VS.hu-nak megerősítette, hogy a BAE náluk is kopogtatott, ám a magyar adóhivatalnak nincsen szüksége a brit hadiipar fejlesztésére, mert kiválóan működik a sajátja is. A kockázatelemző szoftver hiányosságairól konkrét információ nincsen, ám az ekáernél máris óriási a blamázs. (Az ekáer informatikai hátterét ugyanaz az i-Cell Mobilsoft Zrt. dolgozta ki, mint a kamionok útdíjfizetési, valamint a városi parkolás állami mobilfizetési rendszerét, a cégről itt írtunk.)

Mint a Népszabadság megírta, az elmúlt napokban azok a kereskedőcégek, amelyek egy saját felhasználói felülettel tudnak bejelentkezni a NAV ekáer-rendszerébe, azzal a megdöbbentő látvánnyal szembesültek, hogy olvashatják a konkurencia adatait is. Vagyis az övéket is látja a versenytárs. A NAV ugyanakkor azt állítja, hogy ez egyetlen esetben fordult elő, akkor se látott mindent az ügyfél, és a hibát már ki is javították..



A legsúlyosabb vád: nem életszerű

Horváth András szerint az ekáer körüli nagy csinnadratta csupán annak szól, hogy elejét vegyék a hazai termelők és az uniós bürokrácia további követeléseinek, amivel az unió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsának mérséklésére szeretnék rávenni a magyar kormányt. A VS.hu-nak nyilatkozó logisztikai szakemberek ugyanakkor azt mondták, alkalmasnak tartják az áfacsalók elrettentésére ezt az eszközt, csupán a szabályozás nem életszerű.


Amikor a logisztikusok példája alapján Suller Attilát szembesítettük azzal a problémával, hogy egy paradicsomszállítmányt a traktorosnak kellene bejelentenie a földekről, amikor a konzervgyárba igyekszik, a pénzügyőr azt mondta, az az életszerűtlen, hogy a traktorosnál nincs okostelefon, és nem mázsálja le a paradicsomot, mielőtt eladja.


Szívesen látom egy hétre a tanyámon az illető adóhivatali szakértőt.

Ezt reagálta a válaszra a Tej Terméktanács volt ügyvezető igazgatója, a szarvasmarhákat tartó Lukács László a VS.hu érdeklődésére. Igenis, hogy nem mázsálnak. A gabonát például azért nem, mert útközben úgyis veszít a nedvtartalmából, tehát a vevő úgysem az alapján fizet. A traktorosnak pedig nem az a dolga, hogy idénymunkában adminisztráljon. Előre pedig nem tudják, melyik fuvart éppen melyik traktorral, teherautóval és utánfutóval hozzák-viszik. És ha hiszik Budapesten, ha nem, sok traktoros még manapság is butatelefonnal van felszerelkezve.


A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára, Bíró Koppány Ajtony is arra panaszkodott a VS.hu-nak, hogy előkészületlenül és egyeztetés nélkül vezették be az új rendszert, és ezen az sem változtat, hogy január végéig még nem büntetnek. Szerinte sok külföldi partner is elpártol Magyarországtól, mert nem vállalja a bürokratikus terheket.

Ezt támasztja alá, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is jelezte: erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szabályozás jobban igazodjon a gyakorlathoz. Sőt, egyes információk szerint Angela Merkel kancellár is arra készül, hogy felveti a német vállalkozások számára is hátrányos rendszer buktatóit a február eleji, budapesti látogatásán.

Jogi aggályokat Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója is megfogalmazott a VS.hu-nak, pedig ő alapvetően úgy látja, az ekáer alkalmas lehet az áfacsalók megfékezésére. Mint mondta, nem gondolja, hogy a jogszabály által a termelőkre és kereskedőkre rótt adminisztrációs terhet bármilyen szempontból kicsinek lehetne nevezni.

Már ez a kezdeti szint is drasztikus megterhelést jelent, miközben Jancsa-Pék Judit arra számít, hogy az újabb kiskapuk bezárására idővel tovább szigorítják majd a rendszert. Elég csak arra gondolni, hogy egy szállítmányt négy időpillanatban is kell adminisztrálni: egyszer előzetesen, azután az indulás pillanatában, majd utazás közben aktualizálni a menet közbeni ellenőrzésekhez, végül pedig érkeztetni is kell a fuvart. Éppen ezért kérdéses, hogy ez az extrém adminisztrációs megterhelés harmonizál-e az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós alapjoggal - mondja a vezető tanácsadó.


És hogy mindez mire jó?

A Harvardon adókérdésekből doktorált és jelenleg is Amerikában dolgozó szakember, Sándor László azt mondja, a bürokráciával csak szegényebbek leszünk. Rengeteg munkaóra megy majd pocsékba a jelentésekkel és papírmunkával. Ez felesleges ártöbbletet jelent a fogyasztóknak, kevesebb bért a dolgozóknak, hiszen többen kellenek majd a cégben ugyanannyi termék értékesítésére, így többfelé oszlik el a bevétel. A diplomásoknak pedig még nagyobb része a papírgyártással lesz elfoglalva, más szakmák és tevékenységek helyett.


A haszna annyi - mondja Sándor László -, hogy az áfacsalásos ügyek száma csökken, egy kis pénzt átcsoportosítunk a rendes adófizetők felé, ráadásul


egy tisztább gazdaságban a valóban értékteremtő és költséghatékony tevékenység fölülkerekedik az adócsalók ügyeskedésén.

Másrészt viszont, ha sikerülne behajtani az adócsalók által elsíbolt összeget, akkor az talált pénz lenne ugyan a költségvetésnek, de - fura módon - hiányozna máshonnan. Nemcsak a pitiáner csalóktól és a nagymenő áfakerülőktől, hanem az összes háztartásból. A magyar fogyasztók zsebéből hiányozna, mert drágább lenne az étolaj és a cukor. Ez lecsapódna az inflációban, vagyis emelkednének az árak, ehhez pedig emelni kellene a nyugdíjakat és egyéb állami juttatásokat.


Éppen ezért a megoldás inkább az áfa csökkentése lenne - mondja Sándor László -, csak rendesen kellene behajtani az adót. Ehhez pedig lehet, hogy inkább komolyabb szoftvereket kellene beszereznie az adóhivatalnak, amelyek kevésbé elvágólagosan-poroszosan rendszerezett adatokon is működőképesek. Így az állam ugyanannyi bevételhez jutna új jelentési kötelezettségek, szabályok és nyilvántartások nélkül is, mint ideális esetben az ekáer-nek köszönhetően.