Orbánnak mégsem kell még megmentenie az országot a gázkrízistől

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / MAKSZIM SIPENKOV / MTI Zrt. Fotószerkesztőség / MAKSZIM SIPENKOV

-

Bár formailag június végén lejár a Gazprommal kötött szerződés, Magyarország mégis még több éven át kap annak alapján gázt az orosz cégtől. Ezt több szakértő is megerősítette a VS.hu-nak. A miniszterelnök előzőleg úgy nyilatkozott, hogy a jövő évtől nem biztosított az ország gázellátása, és ezt kell neki megoldania az orosz elnök közelgő látogatásakor.


Drámai, de legalábbis aggodalomra okot adó állapotokat vázolt fel Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúban.


Ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom.

Orbán Viktor azonban – mint mondta – nagyon bízik abban, hogy a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő látogatásakor, február 17-én.


Nem fenyeget gázhiány

A VS.hu-nak azonban egymástól független gázipari szakértők is megerősítették, hogy távolról sincs ok az aggodalomra, mert még legalább két éven át a most lejáró 15 éves szerződés alapján is kapunk gázt Oroszországtól. Annak idején ugyanis még nagyobb éves fogyasztással számoltak a szakemberek, mint amennyi energiahordozót a végén felhasználtunk. Az igény jócskán megcsappant a válságban, de egyébként is visszaesett a gáz felhasználása, számos gázmotoros erőművünk például azért állt le, mert olcsóbb az áramot külföldről beszerezni.


Ám a Mol annak idején egy adott mennyiség megvételére szerződött a Gazprommal. Bár az E.ON, miután megvásárolta ezt az üzletágat a Mol-tól, 2011-ben módosított az oroszokkal kötött szerződésen, de azzal csak az árat tornázta le valamelyest, a mennyiségen nem változtatott. (A német cég alkupozícióját az javította, hogy a német piac ellátásával egy csomagban tárgyalt a magyarról, és így a nagy mennyiség engedményre sarkallta a Gazpromot.) Így azonban sok milliárd köbméter gáz maradt még vissza a szállításból, amely mennyiséget a következő években fogjuk megkapni és kifizetni. A szakértői becslések szerint ezzel még 2018-ig kihúzhatja az ország fagyoskodás nélkül.


Politikai alku készül?

A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a megállapodás ráadásul nem kormányok között köttetik meg, hanem két vállalat, ezúttal a Gazprom és a Magyar Villamos Művek között. Az Erste elemzője, Pletser Tamás azt mondta, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint az olaj- és gázüzleteket távol tartják a politikától. Az oroszok részéről van ugyan hajlam arra, hogy a két szempontot keverik, de erre utaló jelek inkább csak a volt szovjet tagállamok esetében tapasztalhatók.


A Gazprom kilencvenes években kötött közép- és nyugat-európai kontraktusai éppen ellenkezőleg, nagyfokú racionalitásról tanúskodtak. Azok az országok, amelyek nagyobb fogyasztók voltak, és sok beszerzési alternatívájuk volt (például Németország), jóval olcsóbban jutottak hozzá az orosz gázhoz, mint például Bulgária, amely kicsi és kiszolgáltatott.

Orbán Viktor ugyanakkor most arra utalt, hogy az üzlet személyesen rajta múlik. Mint a VS.hu a múlt héten megírta, a kormányfő január közepén egy reggeli keretében tartott zártkörű beszélgetést diplomatáknak, és elmondta, továbbra is stratégiai célja a rezsicsökkentés, elsősorban az ipari felhasználók számára, mert így lehet versenyképessé tenni a magyar gazdaságot. Konkrétan az amerikai árszintre szeretné csökkenteni az energiaárakat – ez a gáz esetében például a jelenlegi ár kevesebb mint felét jelentené.

Diplomáciai forrásaink szerint viszont ez a szándék nyilván a leendő gázszerződésben is jelentkezni fog, ami kiszolgáltatottá teheti a magyar felet a Gazpromnak.


Az oroszok pedig ilyenkor mindig kihasználják a lehetőséget, és kérnek valami mást

– mondta egy forrásunk.

Márpedig az oroszokkal számos nyitott ügyletünk van a paksi bővítéstől kezdve a magyarországi gáztároló-kapacitások orosz kihasználásán keresztül a magyar agrártermékeket is sújtó orosz szankciókig. Ezt azt jelenti, hogy egy előnyös gázüzletért cserébe sok mindent kérhetnek, és mi sok mindent feláldozhatunk, ha az egyezkedés nem pusztán üzleti alapon megy.


De mi számítana jó gázüzletnek?

Egy VS.hu-nak nyilatkozó kormánytisztviselő szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban több koncepció is készült a lehetőségekről. Az MVM köthet egy újabb hosszú távú, legalább 10-15 éves szerződést a Gazprommal. De dönthet úgy is, hogy a hosszabb táv megmarad ugyan, ám a cég csak kisebb mennyiség átvételére vállal kötelezettséget, a többi igényt pedig a szabadpiacról elégíti ki.

Nyitva áll ugyanakkor az a megoldás is, hogy a teljes mennyiséget a szabad piacról szerezze be Magyarország, bízva abban, hogy belátható időn belül nem vált át az ágazat hiánygazdálkodásra, és az árak sem szállnak el. Állítólag a második verzió lenne ideális, és a hosszú távra lekötött mennyiséget a háztartások kapnák meg.

A szakértők mindenesetre most az eddigieknél nagyobb rugalmasságra számítanak az oroszok részéről. Magyarországra ma már nemcsak Ukrajna és Ausztria felől érkezhet gáz, hanem Szlovákia irányából is. Tízéves távon számolni lehet a cseppfolyós gázzal is, akár Lengyelország irányából, ahol most adtak át egy kikötőt, akár a horvátok felől, Krk szigetéről.

Nem kizárt a török irány sem, hiszen az oroszok most arra kötelezték el magukat. Más kérdés, hogy Törökország és Magyarország között egyelőre nincs meg az ehhez szükséges infrastruktúra, és a kiépítése éppúgy elakadhat az uniós ellenállás miatt, mint ahogy a Déli Áramlat is meghiúsult.

A legfontosabb kérdés persze az árazás lesz. Az eddigi megállapodásban a kőolajtermékek árához kötötték a fizetnivalót. Mára azonban már Európában is a mindenkori gáztőzsdei árak az irányadók. A szakértők szerint az ideális ár az lenne, ha Magyarország némi diszkontot, engedményt kapna a nyugat-európai tőzsdei árakhoz képest. Míg Magyarország korábban 350-400 dollárért vett ezer köbméter orosz gázt, addig a tőzsdei ár most 300 dollár körül van.

A kettő közötti különbség tehát akár 25 százalék is lehet. Így pedig bőven lenne miből engednie a kormánynak a további rezsicsökkentésekhez. Még akkor is, ha az Orbán Viktor által emlegetett amerikai gázár a maga 130-150 dollárjával meglehetősen irreális célkitűzésnek tűnik.