Okoskütyükkel forradalmasítaná az orvoslást a magyar sztárkutató

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Van, aki a potenciális milliárdost, van, aki az orvosi Nobel-díj majdani várományosát látja benne, pedig még csak 30 éves, és saját bevallása szerint pályája legelején tart. Kitalált magának egy tudományterületet, mert valahogy sehová sem fértek be az orvos, kutató és geek énjei, és a világ első orvosi jövőkutatójaként sorra zsebeli be az elismeréseket. Napjait percekre lebontott tervek szerint éli, evangelistaként hirdeti a digitális orvoslást, és bár folyton járja a világot, Magyarországon akar élni, mert rajong Budapestért. Portré Meskó Bertalanról.


Öt perce sem ismertem Meskó Bertalant, de már tudtam, hogy percenként 82-t dobban a szíve, 99 százalékos a vérében az oxigén szaturációja, és jól néz ki az EKG-görbéje. Pedig nem egy orvosi rendelőben ültünk, hanem a Nagymező utcában kávéztunk Budapesten, és mialatt beszélgettünk, illusztráció gyanánt a telefonjához kapcsolt kiegészítőkkel, illetve a táskájából előkerült apró kütyükkel méricskélte magát. És miközben szenvedélyesen magyarázta, hogy hogyan segítheti az egészségesebb (lassabb) étkezést a nála lévő okos villa, a relaxációt a fejhallgató-formájú EEG-mérő, hogy mit tud a csuklójára szorított alvásvizsgáló, az ébredését segítő okosóra, vagy az övére csatolható aktivitásmérő, egy szűk órára közelebb kerültem a jövőhöz.


Meskó Bertalan és néhány eszköze. Sokat tudnak


Lebontani az elefántcsonttornyot

Orvosi jövőkutató – így hívja magát a Szabolcsban nevelkedett, Debrecenben orvos-genetikusként végzett, személyre szabott genomikából PhD-zett, négy éve Pesten élő Meskó, aki ezt a korábban nem létező tudományterületet saját magának találta ki, és egyelőre egyedül űzi a világon. Olyan eszközöket és megoldásokat kutat, tesztel és próbál megismertetni a világgal, amelyek teljesen átírják a ma tipikus orvos-beteg viszonyt, egészen új alapokra helyezik az egészségtudatos életet és a prevenciót, de a betegségek kezelésében is forradalmian új megoldásokat hoznak. Tulajdonképpen nem csinál mást, mint bekapcsolja a 21. század számítástechnikai vívmányait az orvoslásba, és azon dolgozik, hogy minél több „e-páciens” legyen a világon. Hogy aztán az „e-páciens-cunami” kiprovokálja, hogy az orvosok is átlépjék a digitális küszöböt, és akkor az „e-páciens-orvos-cunami” kiváltja, hogy az egész rendszer megváltozzon, és ezzel mindenki jól jár.

Az e-páciens olyan egészségtudatos ember, aki a digitális lehetőségek maximális kihasználásával mindenkinél jobban ismeri a saját testét, partnerként beszél az orvossal, ha megbetegszik, a lehető leggyorsabban megtalálja a leghasznosabb információkat, és megoldások széles skáláját látja maga előtt. A digitális világ tudatos használója betegként is. Ha kell, magának méri otthonról az EKG-jét, naponta ellenőrizheti az alvásának minőségét, kontrollálja az aktivitását, az oxigénellátottságát, pulzusát, vérnyomását, és mindezt azért teszi, hogy az életmódját a saját testi-lelki igényeihez igazítva minél egészségesebb maradjon.


Látok magam előtt egy 2000 éves elefántcsonttornyot, amelyben az információ és az eszköz csak az orvosnál vagy a klinikán van meg. Bár magától is töredezik, szeretnék hozzájárulni a szétbontásához

– fogalmazza meg küldetését. Ennek érdekében írja blogbejegyzéseit (itt és itt és itt), indította nyolc évvel ezelőtt honlapját, tartja előadásait, egyetemi kurzusait, és írja könyveit (éppen pár hete jelent meg a The Guide to the Future of Medicine című legújabb műve; eddig 7000 eladott példánynál tart és az Amazon top 100-as listájába is bekerült). A szeme előtt nem az lebeg, hogy bezsebeljen mindenféle díjakat, cégbirodalmat építsen vagy dollármilliárdos legyen, bár akik jobban ismerik, ennek esélyét látják benne. Elsősorban szakmai, eszmei vágyai vannak, és legfeljebb annyi dicsőségre vágyik, hogy ha valaha felmerül majd a kérdés, ki vitte át az orvosokat a digitális küszöbön, akkor jusson eszünkbe, hogy Meskó Bertalan írta az első tankönyvet a témában, indította el az első egyetemi kurzust, és ő rakta össze az első e-learning tananyagot globálisan.


Alvásgörbe és egy óra, amely akkor kelti az embert, amikor a legkevésbé mélyen alszik


14 évesen kissé kilógott a sorból


Meg tetszik látni, hogy ebből a gyerekből Nobel-díjas lesz

– Szendrei János, a kisvárdai Bessenyei Gimnázium nyugdíjas biológia-kémia szakos tanára ezzel kezdte, amikor a telefonban kiejtettem Meskó „Berci” nevét. Nem volt kérdés, hogy emlékszik rá. Azt mondja, bár sok tehetséges tanítványa volt, olyan még nem, aki 14 évesen, a gimnázium elején – amikor mindenkit végig szokott kérdezni a jövőbeli vágyairól – a legtermészetesebb eltökéltséggel azt válaszolta volna, hogy kozmológus lesz. És olyan is kevés, akinek a szimpla tananyag gyakorlatilag semmi újat nem mondott. „Mindig vittem neki külön könyveket, hogy ne unatkozzon, hadd böngéssze azokat az órán, de néha teszteltem. Ha valami olyasmit magyaráztam a többieknek, amit ő sem ismerhetett, láttam, hogy rögtön hegyezi a fülét. Egészen kivételes képességei voltak”.

Szendrei Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy a kozmológiát félretéve Meskó gyorsan az orvosi pálya, a genetika, a biokémia és a molekuláris biológia felé fordult. Mivel a könyvek mellett akkor számára túl radikálisnak és kicsit ijesztőnek tetsző karriercélokat kapott tanárától, de hitet is ahhoz, hogy bármilyen tudományos vágya teljesülhet, a tanár urat és óráit azóta is erős impulzusként említi. Mint ahogy pedagógus édesanyját és nevelési elveit is: az első lexikonokat tőle kapta, ő szerettette meg vele a sportot (az egyetem befejezéséig élsportolóként atletizált) és az egészséges életmódot, tőle jön a céltudatossága és a kitartása is. Meg az a szemlélet is, hogy figyeljen az egyensúlyra, férjen bele minden fontos dolog egy napjába, illetve az életébe.

Ebből kiindulva például kiskorában sem tiltották soha a számítógéptől vagy a játékkonzoloktól, aminek – ha nem volna annyira fegyelmezett és nem érdekelte volna még annyi más is az életben – már 4 évesen rabjává válhatott volna. Azt mondja, minden videojátékot kipróbált, de a jelek szerint nála abszolút termőre fordult a sok kockulás. Ma is geek-nek tartja magát, de az általa kreált tudományterületen ez elengedhetetlen feltétel. Hiszen pont az izgatja, hogy orvosi jövőkutatóként beszippantsa, megszűrje és terjessze azokat az információkat és technikai újdonságokat, amelyek elvileg már mindenki (betegek és orvosaik) számára elérhetők, csak nem ismerjük vagy nem használjuk őket. Holott nagyságrendekkel olcsóbbá és hatékonyabbá tehetnénk velük az orvoslást vagy a betegségek megelőzését.


meskó bertalan, jövőkutató


A hatékonyság Meskó saját életében is fontos vezérfonal:


ha valamit ki kellett maxolnom, az az időmenedzsment.

Minden napját pontosan megtervezi, minimum a következő pár hét a fejében van órára lebontva, ez így volt, amikor mi is találkoztunk. Egy órát kértünk tőle, rendelkezésünkre is állt, majd pontosan 60 perc elteltével átadtuk a székünket a következő partnereinek, hogy velük is megbeszélje, amit kell, ugyanabban a kávézóban, ugyanannál az asztalnál – így nem volt időveszteség.


meskó bertalan, jövőkutató

Az okos villa. Szól, ha az ember túl gyorsan eszik


meskó bertalan, jövőkutató

Kik inspirálják a leginkább?

Craig Venter, akit a genetika atyjának szoktak nevezni. „Nem ő a legnagyobb genetikus tudós, de amit céltudatosságban véghezvitt, az fantasztikus példa.”

Thomas Goetz, aki korábban a Wired magazin vezető szerkesztője volt, és akivel 2008-ban a Google központjában találkozott. „Azt mondta, hogy nekem kellene a generációmat képviselnem. Abból a szempontból, hogy az én apámnak még 1 szakmája volt 30 éven keresztül, nekem meg már 5-6 lesz, és ezeket váltakozva fogom használni.” Szerinte tehát az a siker titka, hogy az ember többfajta készségszettel is rendelkezzen.

Elon Musk, a Tesla vezetője is nagy hatással volt rá. „Azért, mert benne van a forradalmi szemlélet. Nem fél attól, hogy egy rosszul működő rendszert felborítson.”

Azt mondja, másképp nem megy. Ha a munka mellett a mozgásra (kivétel nélkül minden nap sportol), a családjára, a barátaira vagy az olvasásra mind akar időt szánni (márpedig akar), akkor kénytelen ennyire tervezetten élni az életét. Egy mázlija van, eleve ilyen alkat, továbbá 7 óra alvással beéri (az egyik kütyüjével hetente egyszer meg is szokta vizsgálni, hogy elég jó minőségű-e a pihenése, megvan-e éjszakánként a két mély alvás), és valószínűleg sok mindent gyorsabban csinál, mint az emberek általában (beszélni biztosan gyorsabban beszél).

És időt kell hagynia a karrier-építésre is, mert úgy érzi, hogy hosszú távú céljai megvalósításának még nagyon az elején van (ő úgy fogalmaz, hogy a maga előtt látott fejlődési ívnek még az inflexiós pontjánál sem tart). Pedig 30 éves kora ellenére már elég impozáns szakmai múlttal bír.

Tanít a világ egyik legjobb egyetemén Kaliforniában, a Stanfordon, és Budapesten a Semmelweis Egyetemen, évente körülbelül 100 előadásra hívják a világ nagyon sok pontjára üzletemberek, egészségügyi szakemberek, egyetemek vagy politikusok, szerepelt egyebek mellett az amerikai Forbes magazinban, felkerült a régió leginnovatívabb fiataljait tartalmazó New Europe 100-as listára, angol nyelvű blogját évek óta a világ legjobb orvosi blogjának választják, bejegyzéseit eddig 5,5 millióan olvasták, és olyan jóslat is keringett már róla – a Népszabadság legutóbbi Top 150-es gazdag listájának egyike gondolta azt –, hogy nemsokára a legsikeresebb és leggazdagabb magyarok között tarthatjuk majd számon.

„Legyen igaza” – mondja erre, bár hozzáteszi, hogy őt az üzleti vonal, pusztán az üzleti siker, a meggazdagodás nem nagyon érdekli. Csak annyi pénzre vágyik, hogy kényelmesen éljen, és ha ötletei vannak, akkor ne kelljen kilincselnie azok megvalósításához.