Őket akarja kifüstölni az állam a Magyar Villamos Művekből

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Topp_Yimgrimm / Getty Images/iStockphoto / Topp_Yimgrimm

-

Nulla egész 13 század százalék. Ekkora tulajdoni hányad zavarja a kormányt az MVM Magyar Villamos Műveknél. Seszták Miklós fejlesztési miniszter közölte, hogy az MVM-et százszázalékkos állami tulajdonban szeretnék látni, és ennek már ki is dolgozták a jogi lehetőségeit. De kik lehetnek azok, akik ilyen icurka-picurka részesedéssel is borsot törhetnek az állam orra alá, és nem elég velük szemben a 99,87 százalékos tulajdon?


Ha bárki arra számítana, hogy valamilyen gazdasági vagy politikai hatalom maradt birtokon belül, akkor csalódás fogja érni. Arról van szó, hogy a rendszerváltás utáni privatizációs hullámokban sokan részvényessé váltak az áramszolgáltatóban, de miután az MVM-et végül nem vitték tőzsdére, mindössze néhány kisebbségi tulajdonosnál maradt meg egy-két papír. Közülük néhányan feledékenységből, néhányan hobbiból, egy-két esetben pedig az információkért szerepelnek még mindig a részvényesek listáján.

Berkeken belül

A lajstromon hét magánszemélyt, három önkormányzatot és három gazdasági társaságot lehet fellelni. Ez utóbbiak egyike a Pannon-Váltó Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelő Nyrt., amelyben korábban befolyása volt a baloldali kötődésű Leisztinger Tamásnak, de mai tulajdonosai már elhatárolódnak tőle. A másik részvényes cég a Pannónia Nyugdíjpénztár, amely döntően a villamosipari dolgozókat szolgálja ki, és – mint ilyen – jellemzően együtt szokott szavazni az állam képviselőjével. A harmadik ebben a sorban a Szent György Lovasclub, amely Mártha Imre érdekeltsége, ő pedig 2008 és 2010 között az MVM vezérigazgatója volt, ahonnan az Orbán-kormány hivatalba lépése után távozott. Az önkormányzatok közül a budavári, az óbudai és a tatabányai vagyonát gazdagítja az MVM-papír, legalábbis addig, amíg a kormány másképpen nem dönt. Ezek a részvények az úgynevezett belterületi ingatlanok megváltásakor, a kilencvenes évek elején kerültek a településekhez, miután az állam saját cégeinek részvényeivel kárpótolta a területekért az önkormányzatokat. A magánszemélyek között néhány olyan is van, akinél tényleg csak véletlenül maradt MVM-részvény. Egyiküknek a fiát sikerült utolérni, aki meglepődve értesült arról, hogy „apunak ilyen rejtett tartalékai vannak”, de mint mondta, édesapja annak idején valóban bevásárolt egy-két részvény erejéig a privatizációra ítélt állami cégekből. A részvényesek között megtalálható még a Napi Gazdaság korábbi, a napi.hu jelenlegi főszerkesztője, Korányi G. Tamás, valamint Jászay Tamás, aki a magyar piacról már éppen távozóban lévő német energiacég, az RWE képviselője.

Jogi csűrés-csavarás

Mi velük a probléma? Részvényesként kérdéseket tehetnek fel a közgyűléseken, és hozzájutnak olyan dokumentumokhoz, amelyeket a többségi tulajdonos nem a nyilvánosságnak vagy esetleges konkurenciának szánna. Vélhetően ez az oka annak, hogy az állam most kísérletet tesz a kiszorításukra. A tulajdon sérthetetlenségének alkotmányos alapelve persze egy kicsit problémássá teszi az ügyet, de nem példa nélküli, hogy az állam megold egy ilyen kérdést. Jogszerűen megteheti például, ha valamilyen indoklással törvényt alkot a kisajátításról, és ebben az esetben felvásárolja a részvényeket, piaci áron vagy úgynevezett könyvértéken, vagyis amekkora összegen a részvénykönyvben egy-egy papír szerepel. 2013. december 31-én ez 8 ezer forint volt, így névértéken alig több mint 80 millió forintba kerülnének az államnak a kérdéses részvények. Ennyit bizonyára megér, hogy senki másnak ne legyen beleszólása abba, mit csinál az MVM az évi ezer milliárd forintnyi közvetlen bevételével, és a tulajdonában lévő több tucat cég további sok százmilliárd forintnyi forgalmával. Mindamellett a történet itt még nem biztos, hogy véget ér. Az egyik kisrészvényes, Korányi G. Tamás például megdöbbenve értesült a kormány szándékáról. Azt mondta a VS.hu-nak, hogy az utóbbi időben több megkeresés is befutott hozzá:
vannak, akik szívesen megvennék tőle az MVM-papírokat, több céggel is tárgyal erről.
A VS.hu úgy tudja, a kistulajdonosok egy része arra készül, hogy minden rendelkezésére álló hazai és külföldi jogi eszközzel igyekszik megakadályozni a kisajátítást. Egyrészt nem kívánnak megválni részesedésüktől, másrészt pedig ha kisajátítás történne, akkor ragaszkodnak az üzleti értékhez.