Offshore rezsicsökkentés magyar módra

Fotó: Thinkstock / István Hajdu

Offshore energiacégek jutottak jelentős profithoz annak a miniszteri rendeletnek köszönhetően, amellyel a szaktárca a távhőcégeket és közvetve a fogyasztókat akarta támogatni.


A kormány még 2011-ben úgy határozott, hogy a hőt és áramot egyaránt termelő erőművektől megvonja az állami támogatást, ám hogy az így kieső pénzeket ne a fogyasztókon kelljen bevasalniuk, a hátrányba került távhőcégeknek lehetőséget nyújtott arra, hogy versenytársaiknál olcsóbban juthassanak gázhoz. Az Index.hu beszámolója szerint ennek érdekében a fejlesztési minisztérium megbízta az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.-t (MVMP) azzal, hogy a biztonsági földgázkészletből nyomott áron juttasson a szolgáltatóknak, a kiutalt gázt pedig a szabadpiacról pótolja. Erre az MVMP-nek veszteség nélkül nyílt lehetősége, hiszen a szabadpiaci gázárak már évek óta jóval alacsonyabbak, mint amennyiért az oroszok adják az energiahordozót. (Hogy ennek ellenére miért orosz forrásból fedezzük a gázigényünk közel felét, annak egyrészt infrasrukturális oka van, hiszen jelen pillanatban csak az Ukrajnán keresztül érkező vezeték képes megbízhatóan szállítani a szükséges mennyiséget, másrészt kötelesek vagyunk a szerződésben meghatározott volument az oroszoktól megvenni, még ha máshonnan olcsóbban jutnánk is hozzá.) A távhőcégek 2011-ben ilyen módon 285 millió köbméter gázt kaptak a stratégiai tározókból, ennek visszapótlására pedig a kormány engedélyt adott az MVMP-nek 2,2 milliárd köbméter földgáz szabadpiaci beszerzéséhez. Később a miniszteri rendeletet többször módosították, a mennyiséget és az időtartamot is növelték, jelen állás szerint a rendszer 2015-ig még működni fog (ekkor tárgyaljuk újra az oroszokkal a hosszú távú gázmegállapodást, és várhatóan a jelenleg érvényesnél kedvezőbb feltételekkel tudunk majd az energiahordozóhoz jutni, így a kivételezés okafogyottá válhat). A pótlást követően fennmaradó többletmennyiséget az MVM belátása szerint értékesíthette, és - mint az interneten a hét elején felbukkant, az MVM Parter Energiakereskedelmi Zrt. és a Mol Energiakereskedő Zrt. (jelenlegi nevén MET Magyarország) közt létrejött szerződésből kiderül - értékesítette is, úgy, hogy abból az állami vállalatnak alig származott nyeresége, offshore üzleti partnere azonban busás haszonra tett szert. Az index beszámolója szerint az MVMP eleve a MET egy svájci leányvállalatán keresztül jutott hozzá a szabadpiacon a szükséges gázhoz, amelyet megérkezte után a Mol Energiakereskedő közreműködésével tárolt, természetesen díj ellenében.


Felesleges láncszem 51 milliárdos haszonnal

Pedig a Mol Energiaközvetítő közbejárására sem a vásárlásnál, sem a tárolásnál nem volt lett volna szükség, hiszen a két cég elvileg ugyanazokkal a földgáz-kereskedelmi engedélyekkel rendelkezik, vagyis bármelyikük jogosult közvetlenül tárgyalni és eljárni a tároló üzemeltetőjével. Ráadásul az MVMP a tároltatási szolgáltatásokért majdnem annyit fizet ki a Mol Energiakereskedőnek, mint amennyi haszonra szert tesz a földgáz adásvételi szerződésével. Az igazán nagy profitra azonban nem ezzel, hanem az MVMP-től beszerzési árhoz közeli szinten megszerzett gáz továbbértékesítésével tett szert a Mol Energiakereskedő. Az MVMP ugyanis a szabadpiacról megvett gáz közel felét egy tükörszerződéssel rögtön tovább is adta a Mol Energiakereskedőnek, amelyet az szabadon értékesíthetett, és - a kormányzat eredeti szándékát figyelmen kívül hagyva - értékesített is. Hiszen míg az MVMP az árelőnyt értékesítve továbbította a gázt a fogyasztóknak, a Mol Energiakereskedőnek ilyen kötelezettsége nem volt, azaz jelentős haszonkulccsal dolgozott. Az Index beszámolója alapján erről tanúskodnak a cég üzleti beszámolói is. Eszerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az anyavállalatnak, a Mol Energiakereskedőnek az adózás előtti eredménye 58 millió dollárról (akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51 milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégből az év végén - írta az Index.


Kik állnak a MET mögött?

A Mol Energiakereskedő tulajdonosi összetétele egyértelműen nem megismerhető, hiszen offshore cégek állnak mögötte. A vállalat korábban 100 százalékban Mol-érdekeltség volt, idővel azonban a Mol befolyása olyannyira lecsökkent a cégben, hogy az nevet is váltott, 2013 szeptembere óta már MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. néven fut. Jelenlegi tulajdonosa a svájci MET Holding AG, ebben csak 40 százalékban a Mol a tulajdonos, 50 százaléka van a kajmán-szigeteki RP Explorer Liquid Fundnak, 10 százalékban pedig a svájci MET ManCo AG a tulajdonos. Az RP Explorer részvényeinek zömét, nagyjából 30-30 százalékot a ciprusi Westbay Holdings Ltd. és a brit virgin-szigeteki Small Valley Investments Ltd. nevű offshore cégek birtokolják, további nagyjából 20-20 százalék pedig a svájci Deneb Algedi Invest AG, valamint a ciprusi Inather Trading Ltd. között oszlik meg. Az Átlátszó.hu nyomába eredt a tulajdonosoknak, és arra jutott, hogy a Westbay Holdings Ltd. részvényeinek túlnyomó többsége a Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van. A magyarországi cégadatok szerint a Ho-Me 2000 tulajdonosa az egykori Wallis-alapító Nagy György. Az Inather Trading Ltd. egyedüli tulajdonosa pedig a magyar Futball Invest 2007 Sportszolgáltató Zrt. Ez a cég pedig Garancsi Istváné, aki a Videoton labdarúgócsapatának is tulajdonosa. Screen Shot 2014-01-28 at 17.28.50 Forrás: Átlátszó.hu