Minden idők legnagyobb magyar brókerbotrányát leplezték le

Fotó: Vs.hu / Kozma Zsuzsi

-

A Magyar Nemzeti Bank szerint 100 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amellyel a Buda-Cash Brókerház nem tud elszámolni az ügyfeleinek. A jegybank több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant, és erős a gyanúja, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. Nem volt még ekkora brókerbotrány Magyarországon.


Kedden váratlanul felügyeleti biztosokat rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Buda-Cash Brókerházhoz, azonnal felfüggesztette a cég tevékenységi engedélyét, büntető feljelentést tett a rendőrségen, munkatársai részletes nyilatkozatot tettek a nyomozószerveknek.

Hogy egész pontosan miért volt erre szükség, és miről számoltak be a rendőrségnek a felügyeletet ellátó MNB munkatársai, az ma még nem ismert, de erős a gyanú, hogy egy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkantak.

Ennek során

  • akár 10-15 éven át is meghamisították az adatokat, amelyeket az ügyfeleknek vagy a hatóságoknak kellett szolgáltatniuk
  • nagyon jelentős ügyfélpénzekkel nem tudnak elszámolni, a nagyságrend a 100 milliárd forintot is elérheti
  • eltűnhettek értékpapírok, számlák, számos bűncselekmény történhetett
  • a csalássorozat a Buda-Cash tulajdonosi köréhez tartozó DRB Bankcsoportot (4 regionális kisbankot) is érintheti, ezért oda ugyancsak kirendelték a felügyeleti biztosokat.

Arról egyelőre csak pletykák keringenek, hogy a cég piramisjátékot űzött-e, teljesíthetetlen hozamígéretekkel csalogatta volna be az ügyfeleket, majd mások pénzéből próbálta őket kifizetni; ilyesmit az MNB a vizsgálat és a rendőrségi nyomozás jelenlegi fázisában nem mondhat el.


Eltűnt 100 milliárd forint

Mindenesetre számlák és sok ügyfél pénze eltűnt, és ha az MNB gyanúja beigazolódik, akkor az azt jelenti, hogy az 1995 óta létező – magyar magánbefektetők tulajdonában álló – cég a működése első 5 évét leszámítva folyamatosan csalt, és meghamisította az adatokat. Holott egy elvileg folyamatosan ellenőrzött, minden engedély birtokában legálisan működő piaci szereplőről van szó.



A brókercégnél az évek során körülbelül 15-20 ezer ügyfelet károsíthattak meg, a DRB-csoport bankjainál pedig további 100-120 ezer betétes lehet érintett. Őket az OBA (a Betétbiztosítási Alap) és a BEVA (a Befektető-védelmi Alap) fogja kártalanítani, ha lezajlik a vizsgálat. Előbbi 100 ezer euróig (nagyjából 30 millió forintig), utóbbi 20 ezer euróig (6 millió forintig) áll majd helyt. Ha kifutna a tartalékaiból (a BEVÁ-nak például csak 12 milliárdja van), akkor a jegybanktól kérhet kölcsönt. Átmenetileg azonban most mindenki csak 1 millió forintig juthat hozzá a pénzéhez, a kifizetéseket most ennyiben korlátozta az MNB.


Kik a tulajdonosok?

A nyilvános cégadatbázisok szerint a BC 2000 Kft. és a Buda-Cash Vagyonkezelő a tulajdonos, amely cégek mögött Pintér Zoltán, Pál Gyula, Tölgyesi Péter, Varga Péter és Gyarmati János áll.

A Buda-Cash alapítója Pintér Zoltán, az egyik leggazdagabb magyar üzletember. A 100-as listákon az utóbbi években rendre a 33. helyet hozta el, ehhez 2013-ban 17,5 milliárd, 2014-ben 18,5 milliárd forintos becsült vagyona segítette. Pénzügyi befektetésein kívül Pintérnek turisztikai és agrárbefektetései vannak, és az utóbbi években a takarékszövetkezeti átalakítások kapcsán került többször a hírekbe. A DRB Bankcsoportot ugyanis korábbi takarékszövetkezetekből alakult kisbankok alkotják, és ezek a szövetkezetek mindig külön utat próbáltak járni a többi, durván 120 takarékhoz képest.

Már 2010-ben önálló regionális bankcsoporttá akartak alakulni, majd 2014 nyarán sikeresen kimenekültek az újfajta takarékszövetkezeti integrációból, vagyis ügyesen kiugrottak a szoros állami kontroll alól. Pintér Zoltán a takarékokban formális pozíciót nem vállalt, de cégein keresztül tőkével támogatta őket.

A DRB Bank a Dél-Dunántúli Regionális Bank rövidítése, szorosan együttműködik másik három regionális kisbankkal: az Észak-magyarországi Regionális Bankkal (ÉRB), a Dél-Dunántúli Takarék Bankkal (DDB) és a Buda Regionális Bankkal (BRB).


Miért csak most szúrták ki?

Hogy mennyiben járult hozzá a leleplezéshez a január közepi svájci frankos botrány (amelyről részletesen itt írtunk), az még nem egyértelmű. Windisch László, az MNB alelnöke szerint azt túlzás lenne kijelenteni, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, de itt is erős a gyanú, hogy az ezzel kapcsolatos felügyeleti vizsgálat során hamis adatokat közölt a Buda-Cash. A januári események tehát nem állnak közvetlen kapcsolatban a most kipattant botránnyal, de részei annak, és feltételezhető, hogy csak a Buda-Cashnek ez az esemény 10 milliárd forintos veszteséget okozott.



Az MNB arról nem árult el részleteket, hogy pontosan mi vezette a hatóságokat nyomra. Átfogó felügyeleti ellenőrzést öt évente végeznek a hazai bankoknál és brókercégeknél, ez éppen idén lett volna esedékes a Buda-Cashnél, a DRB csoportnál pedig épp most folyik, és ennek során észleltek is gyanús számlaműveleteket. De mivel a brókercégnél 10-15 éve zajlik a feltételezett csalássorozat, adja magát a kérdés, hogy a korábbi átfogó vizsgálatoknál miért nem szúrták ezeket ki.

Windisch szerint az új integrált felügyelet (a korábbi PSZÁF-ot 2013 őszén beolvasztották az MNB-be), és az ebből adódóan rendelkezésre álló új eszközök tették lehetővé a szálak felgöngyölítését. Hogy pontosan milyen új eszközökre kell gondolni, arról Windisch nem beszélt.


Tíz évente egy nagy botrány

Mivel az MNB 100 milliárdos nagyságrendről beszél, nem túlzás azt állítani, hogy ez minden idők legnagyobb magyar brókerbotránya.

A bő 10 évvel ezelőtt, 2003-ban kipattant Kulcsár-botrány is sokmilliárdos, de nem 100 milliárdos ügy volt. Abban a csalássorozatban a K&H Bank brókercégének egyik dolgozója, Kulcsár Attila volt a kulcsfigura, aki igen magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül forgatta ügyfelei pénzét, jogosulatlanul. Bírósági ügye még mindig nem zajlott le, épp idén januárban is volt egy tárgyalás. Az évek során már több százezer oldalnyi iratot átnéztek, több száz tanút meghallgattak, egy szakértő már meghalt, néhány bíró nyugdíjba ment, de a pernek még nincs vége. Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, 2011-ig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. Ha egyszer jogerősen elítélik, akkor idáig 4-5 évnyi börtönt már betudhat. A K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort viszont már régen felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól.

Még korábban, 1994-ben a Lupis Brókerház botránya borzolta a kedélyeket, amikor is Lupis Józsefről kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőit, tudtuk nélkül kockázatos ingatlanbefektetésekbe tette a pénzüket és sikkasztott. Ez néhány milliárdos ügy volt, amelynek végén a Fővárosi Főügyészség 1995 januárjában vádat emelt Lupis ellen sikkasztás, magánokirat-hamisítás és különösen nagy értékre elkövetett csődbűntett miatt. Lupist végül 1998-ban ítélték el jogerősen, 6 év börtönre.