Megvonják a segélyeket, százezrek alól húzzák ki az állami védőhálót

Fotó: MTI/Balázs Attila / MTI/Balázs Attila

-

Drasztikus eszközöket vet be a kormány a szegénység kezelésére. Ez a megoldás sem kerül kevesebbe, mint a jóléti társadalom, csak többen esnek ki a rostán, vagyis többen lesznek olyanok, akik egyetlen fillér legális jövedelem nélkül tengetik az életüket. Az állam gyakorlatilag elengedi félmilliónyi ember kezét.


A jövő évi költségvetés beteljesíti azt, amiről Orbán Viktor évek óta beszél: szakítani kell a jóléti állam eszményével, helyette munka alapú társadalmat építünk. 2010-hez képest jövőre éppen felére csökken azoknak a szociális támogatásoknak az összege, amellyel a munkanélkülieket segíti az állam, miközben - ahogy az alábbi ábrán látszik - a kormány jóval többet oszt a sokat bírált közfoglalkoztatásra.



A jólétért mindenki maga küzdjön meg

A miniszterelnök az elmúlt hetekben már pedzegette, hogy a mostani kormányzati ciklusban megszüntetik a jövedelempótló támogatásokat. Azzal érvelt, hogy "az ország csak akkor nyerhet, ha munkába áll", a jólét alapja csak a munka lehet, és azt is előrevetítette, hogy ennek nyomait már látnunk kell a költségvetési törvényjavaslatban.

Ezek a nyomok történetesen sokkal markánsabban kirajzolódnak, mint az a választási ígéret, hogy a kétgyermekesek adókedvezményét a duplájára növelik. Ez utóbbiról kiderült, hogy leghamarabb 2016-tól gondolják a megvalósítását, míg az állástalanokra szánt pénzeket már most visszavágják. A jövő évi költségvetési törvény tervezete a nevében is szakít a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával. Helyette az állástalanok szociális ellátásával számol: erre a célra már csak 172 milliárd forintot szán; 2010-ben ez az összeg még 334 milliárd forint volt.

Cserébe jóval több pénzt, jövőre 270 milliárd forintot terveznek elkölteni a közfoglalkoztatásra, holott a szakértők drága és hosszabb távon előnytelen eszköznek tartják a mondvacsinált állami munkavégzést. Jut valamennyi a valódi, piaci alapú munkahelyek megőrzésére is (igaz, csak 2013 óta, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében), de az az összeg érdemben nem emelkedik, 90-100 milliárd forinton stagnál.



A közmunkák piacán is verseny van, csak másképp

Nem mintha Orbán Viktor találta volna ki a közfoglalkoztatást. Az irányváltást már a szocialisták megkezdték 2009-ben. 2012-ig jobbról-balról, apránként lenyesegették a megváltozott munkaképességűek ellátásait, megszűnt a munkanélküli segély, ma már csak az álláskeresést támogatják, aki pedig még a közmunkát sem vállalja, az minden támogatástól elesik.

A közfoglalkoztatásért a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem jár, de sokan ebben is hiába reménykednek. A Magyar Szegénységellenes Hálózat szeptemberben publikálta A közfoglalkoztatási csapda című jelentését, amely elismeri: a 22 ezer 800 forintos szociális segélyhez képest még a nettó 50 ezer forint körüli közfoglalkoztatási bér is álom. Csakhogy az állam, illetve az önkormányzatok által kínált munkalehetőségek sora sem korlátlan, ezért a közmunkáért is meg kell küzdeni. A kérdőíves adatok alapján a válaszadók több mint 40 százaléka szerint 2013-ban az előző évekhez képest nehezebbé vált a bekerülés.


A munkaügyi központban ráütnek a gépre, és valakit kiközvetítenek, valaki meg hetente jár be veszekedni, hogy közvetítsék ki, mert már lassan az egy éve is lejár, nem kap segélyt. És akkor sem közvetítik ki...

- állította egy nagyvárosi férfi.


Közben a megkérdezett közfoglalkoztatottak 59 százalékánál az elmúlt egy évben is előfordult, hogy nem jutott pénz ennivalóra, 43 százalékuk nem tudta megfelelően fűteni a lakást, és a háztartások 44 százalékának van valamilyen lakbér- vagy közműdíj-hátraléka.


Nem azt a kólát iszom, amit a nem szegények isznak (…) Ez olcsó kóla, ez 220 Ft, ez 2,5 liter. (…) Fagylaltot sem veszünk, fagylaltozni már régen nem járunk. Már kivettük az életünkből, pedig azt is szerette az én lányom, meg én is

- mondta a kutatás egyik interjújában egy kistelepülésen lakó nő.

De ami a legsúlyosabb: míg 2011-2012-ben a közfoglalkoztatottaknak átlagosan 18 százaléka tovább tudott lépni a valódi munkaerőpiacra, addig 2013-ra ez az arány már 13 százalékra esett. Pedig az állam egyre többet költött a rendszerre. Ráadásul pazarló módon - állapította meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanulmányában Scharle Ágota. A közfoglalkoztatási rendszer miatt az önkormányzatok sokszor olyan munkát is kézi erővel végeztetnek, amely pedig gépekkel gyorsabb és olcsóbb lenne, vagy eleve csak látszattevékenységre van lehetőség, hogy papíron elkönyveljék a munkavégzést.


Félmillióan az éhenhalás szélén

Ennek ellenére nem hogy csökkenne azok száma, akik regisztrált munkanélküliként egy fityinget sem kapnak az államtól, hanem éppen ellenkezőleg, növekszik. A válság kirobbanása után 2012-ig intenzíven bővült a körük, de még 2013-ban is csak megtorpant a folyamat: 264 ezren voltak regisztráltan állás nélkül, miközben semmilyen ellátást nem kaptak. Az alábbi ábrán az oszlopok sötétszürke szakaszainak növekedéséből látszik, hogy a problémára eddig nem találtak megoldást: hiába nőtt a közmunkások száma, hiába javul látszólag a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutató, és hiába tűnik úgy, hogy már több mint négymillió embernek van munkája, az ellátatlanok köre nem apad.



A problémára a jövő évi költségvetés sem ad választ. Sőt. A számokból az látszik, hogy 264 ezer munkanélkülire továbbra sem jut pénz, viszont spórolnának azokon, akik még valamilyen segélyt, jövedelempótló támogatást kapnak. Ez jelenleg mintegy 200 milliárd forintot emészt fel az állami költségvetésből, de 2015-ben 30 milliárd forinttal megkurtítanák. Hogy ez csak az első lépés, és lesznek még további csökkentések, arra a hivatalos indoklásból lehet következtetni: az a cél, hogy “2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, mert lesz munkája, amelyből megélhet, sőt gyarapodhat is”.

Aligha vitatható, hogy ez a legkívánatosabb forgatókönyv, csak a megvalósításával kapcsolatban igen komoly kockázatok vannak. Egyelőre az látszik, hogy - a jóléti kiadások évek óta tartó csökkentésének újabb lépéseként (lásd az utolsó ábránkat) - jövőre a családtagokkal együtt legalább félmillió ember végleg kikerül az állam szociális gondoskodásából. Mert tartósan munkanélküli, a valódi munkaerőpiacon már rég elvesztette a lehetőséget, hogy értékesítse munkáját, tudását, sőt már a közfoglalkoztatási programokba sem fér bele. Ők azok, akik jellemzően iskolázatlanok, hátrányos helyzetben élnek, és még etnikailag is megkülönböztetettek. Egy részük most a segélyekről is végleg lecsúszhat.



Szóljon hozzá cikkünkhöz a Facebookon!