Megint súlyos döntés előtt állnak a devizahitelesek

Forrás: MTI/Kovács Attila

-

Vida Ildikó beismerte, amit mindenki rebesgetett, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok érkeztek a vasárnapi nyitva tartásról, és tényleg forintra váltják a devizahiteleket. Közben nyílt levélháborút folytatott Demján és Spéder, Töröcskei bankjai bajba kerültek, és már nem Csányi Sándor a leggazdagabb. Ez történt az elmúlt héten a gazdaságban.


Fontos bejelentést időzített vasárnap délutánra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amikor közzétette: megállapodott a Bankszövetséggel a devizahitelek forintra váltásának legfontosabb kérdéseiben. Például abban, hogy milyen árfolyamon váltják forintra a még devizaalapú tartozásokat; úgy tűnik, az adósok most nem kapnak további kedvezményt.

Varga Mihály szerint a forintosítás nem lesz kötelező, ami jó hír, hiszen a november 7-i árfolyam a legtöbb devizahitelesnek egy jelentős veszteség azonnali realizálását jelentheti a hitelfelvételkor érvényes árfolyamhoz képest. A forintosítás mellett szólhat viszont az, hogy az árfolyamkockázattól a későbbiekben megszabadul az adós, és a jövőben már csak kamatkockázattal kell számolnia. A döntés több százezer devizahitelest érint: a jegybank tavaly év végi adatai szerint 733 ezer devizahitel volt még Magyarországon, ebből 484 ezer volt jelzáloghitel és 249 ezer egyéb kölcsön.

A forintosítás folyamatát a Magyar Nemzeti Bank is segíti a devizatartalékból, azért, hogy megpróbálja elejét venni a bankok hirtelen devizaigényéből fakadó komolyabb forintgyengülésnek. Az már az elmúlt napokban látszott, hogy a bankok élni is fognak a jegybank által felkínált (maximum 9+3 milliárd eurós) lehetőséggel: októberben 1,5 milliárd euróval apasztották az ország devizatartalékát.

A bankokkal kapcsolatban több más jogszabály is a végső fázisban van: a héten várható, hogy benyújtják a rossz bankról és a fair bankokról szóló rendelkezéseket. Az előbbi a nem törlesztő hitelportfólió intézményesített átvételéről szól majd, az utóbbi pedig annak igyekszik elejét venni, hogy a jövőben önkényesen és tisztességtelenül alakítsák kamataikat, költségeiket és más feltételeiket a bankok az ügyfeleik rovására. Hogy mire lehet számítani, arról itt írtunk.

Mindeközben zajlik az elszámoltatás, és nemcsak Magyarországon, hanem Angliában is – az ottani felügyelet ugyanis tisztességtelennek találta egyes bankok gyakorlatát, így azoknak is vissza kell fizetniük némi pénzt.


Nagy bajban Töröcskei bankjai

Nem kaptak jó hírt a Széchenyi Bank és a Széchenyi Hitelszövetkezet ügyfelei a héten. Előbbit ellepték a felügyeleti biztosok, miután komoly tőkeproblémákat látnak, utóbbinak pedig visszavonták az engedélyét, mert súlyos szabálytalanságokat tártak fel. A biztosok megjelenése sosem jó jel egy banknál, nem egy esetben vezetett már felszámolásig. Az ügy pikantériája, hogy a Széchenyi Bank esetében félig (49 százalékban) állami kisbankról van szó, amelynek alapítója Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első embere.


Töröcskei István, az ÁKK vezetője.


És akkor Vida Ildikó végre beismerte

Töröcskeiről egyébként egyebek mellett azt lehet tudni (több korábbi interjúban nyíltan beszélt erről), hogy régi jó barátja Simicska Lajosnak. Ezt csak azért érdemes felidézni, mert egy másik, a héten kifejezetten sokat emlegetett közszereplő is Simicska-ember, amennyiben karrierjének legtöbb állomása hozzá köthető. Ő pedig Vida Ildikó, a NAV elnöke, aki azzal tematizálta a hét sajtóját, hogy végre beismerte: tényleg ki van tiltva Amerikából. Önként nem akar lemondani, egyelőre nincs jele annak sem, hogy le akarnák mondatni, de olvassa el az összes hírünket a témában, itt találja ezeket. A VS.hu egyébként úgy tudja, hogy Vidán kívül nemcsak még további három NAV-os vezető is érintett a kitiltási botrányban, és még akkor sem ismerünk mindenkit az ominózus hatos listáról, amely közben már új nevekkel is bővülhetett.


Vida Ildikó, a NAV elnöke


Érik a szabad vasárnap

A KDNP is elemében volt a héten, amikor kijött a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvényjavaslatával. Hogy ez mit jelent, azt itt jártuk körül, noha egyelőre még az sem világos, hogy a kormány támogatja-e, vagy ellenzi az ötletet; politikusaink össze-vissza nyilatkoztak a témában.

Kaptunk viszont egy egyértelmű választ arra, hogy akar-e az állam további gázszolgáltatókat venni: nem. Áramcéget viszont esetleg vásárolna, legalábbis egy szlovákiait.


Képünk illusztráció


Új csörte Demján és Spéder között

Pár napja megint kiújult a csata Demján Sándor és a Takarékbank, illetve a takarékszövetkezeti integráció új vezetői között. Demján nyílt levélben – Spéder Zoltán FHB-elnököt is nevesítve – kifogásolta, hogy szerinte kiszervezték a szektor 1000 milliárd forintját az FHB Csoport tulajdonában álló alapkezelőhöz. A címzettek szintén nyílt levélben válaszoltak – teljes koholmánynak minősítve Demján vádjait –, de borítékolható, hogy nem ez volt a már több mint egy éve zajló takarékszövetkezeti harcok utolsó epizódja.

November első napjaiban elkezdődött a szokásos kgfb-váltós időszak, bár évről-évre kisebb kampány övezi. Idén különösen csendesek a biztosítók, és egyre kevesebb az igazán jó kötelezős ajánlat, ami nem is véletlen – körüljártuk, miért.


A listák hete

Kijött az első Forbes-lista a leggazdagabb magyarokról, amely egyrészt azért okozott meglepetést, mert nem Csányi Sándor áll az élén, másrészt mert Simicska Lajos vagyonát is számszerűsítették, márpedig ilyenre eddig nem volt példa. Természetesen az amerikai Forbes is most rukkolt elő a toplistájával, itt nézheti meg például, hogy mely cégek a világon a legértékesebbek. Magyar szemnek meg külön kedves, hogy most először egy magyar startup, a Prezi is helyett kapott a magazinban, cégportrét közöltek a vállalkozásról. Ráadásul a Prezi egy nemzetközi elismerést is bezsebelt a héten.

Ami a magyar gazdaság egészét illeti, ott látszólag javul a helyzet: az autógyárak szépen termelnek, a Moody's javította adósosztályzatunk kilátásait, és az Európai Bizottság is több pozitívumot lát, bár fenntartásai is vannak.

És bár az Orbán-kormány egyszerre több fronton hadakozik – gondoljunk az uniós, amerikai vagy norvég konfliktusokra – az európai uniós pénzek legújabban állítólag rendben érkeznek az országba.