Magyarázat nélkül mondott le 18 milliárd forintról a kormány

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

A vietnami kórházépítésre Orbán Viktor egészségpolitikai tanácsadója is pályázott, ám a helyiek nem neki, hanem két másik magyar cégnek adták a projektet. A magyar kormány viszont a határidőig nem írta alá a finanszírozási szerződést. Az eredeti nyertesekből így vesztes lett, és egyikük most perre készül a magyar állammal szemben.


Egyelőre meghiúsult, hogy magyarok építsenek onkológiai kórházat a vietnamiaknak, mivel január 22-én lejárt a két ország megállapodásának már többször is meghosszabbított határideje, ameddig a magyar kormánynak alá kellett volna írnia egy dokumentumot. A projekthez ugyanis a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) nyújtotta volna a hitelt, ám a VS.hu tudomása szerint a kormány ehhez már két éve nem adta meg a hozzájárulását. A megvalósuláshoz a jelek szerint az sem vitte közelebb a partnereket, hogy novemberben Vietnamban tárgyalt Áder János államfő.


Pedig csupán ennyi hiányzott volna ahhoz, hogy a magyar kivitelezők a kórház megépítésével hozzájussanak a 60 millió euróhoz, vagyis több mint 18 milliárd forinthoz. Az összeg felét ráadásul garantáltan magyar áruk és szolgáltatások vásárlására kellett volna fordítaniuk. Ezzel elsősorban az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalkozás, a KÉSZ-csoport, valamint konzorciumi partnere, a Novotrading Medical Kft. csúszott le az üzletről. A vietnamiak által kiírt pályázaton ugyanis 2012 őszén ők nyerték el a megbízást, amelynek alapján a Mekong deltájában fekvő Can Tho városában húzhatták volna fel az 500 ágyas kórházat.

Eleve elbukta a tendert ugyanakkor egy másik magyar pályázó, a VMD Kórházi Technológiai Zrt., amely a vietnamiak megítélése szerint még a formai követelményeknek sem felelt meg a közbeszerzési pályázaton. A VMD egyik tulajdonosa akkor Maróth Gáspár volt, aki Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójaként 2000–2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkára, majd 2001 és 2003 között az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt.


A Can Tho híd, amely Délkelet-Ázsia leghosszabb függőhídja


Elmaradt magyar haszon

A vietnami beruházás, amelyről még a Bajnai-kormány írt alá megállapodást 2009-ben, egyike lett volna azoknak a projekteknek, amelyekre Magyarország uniós csatlakozása után nyílt lehetőség az úgynevezett kötött segélyhitelezés keretében. Az Európai Unió ezzel az egyetlen konstrukcióval teszi lehetővé, hogy uniós országok vállalkozásai állami támogatást kapjanak exporttevékenységükhöz.

Az ideológiai magyarázat pedig az, hogy ezzel csak olyan elmaradott országokban valósítható meg a fejlesztés, ahol nagyon alacsony az egy főre jutó nemzeti össztermék. Ilyen például Vietnam, ahol alig 3200 dollár jut egy emberre az éves GDP-ből, míg Magyarországon ez az érték 13 ezer dollár fölött van.

Az építkezéshez szükséges hitelt az állami tulajdonú Eximbank nyújtotta volna. Magyarország utóbb az összeg egy részét (a kamatkülönbözetet és a biztosítási díjat) leírhatta volna abból a pénzből, amelyet Brüsszelnek évről évre fizet. Így viszont a 18 milliárdból nem bővül a magyar gazdaság, ebből a pénzből nem kapnak hazai cégek megrendeléseket, és kérdéses a vietnami kormány jóindulata is a jövőben. A keleti nyitás közben bezártak egy keleti kaput.


Áder János is utazott a Mekongon


Nincs magyarázat – vagy mégis?

A külgazdasági minisztérium a VS.hu kérdésére megerősítette, hogy a kormányközi megállapodást ezúttal nem hosszabbították meg, így az hatályát vesztette. A tárca ugyanakkor megválaszolatlanul hagyta, hogy mi ennek az oka. Mindössze annyit közölt, hogy „a felek a projekt esetleges megvalósításáról, illetve a jövőbeli együttműködés lehetséges területeiről folyamatos konzultációt folytatnak.”

A KÉSZ-csoport mindeddig csak annyit tudott az ügy állásáról, hogy „anno a projekt nyertesének hirdették ki, de a projekt finanszírozása még nem történt meg, ezért nem is kezdődött még el” – tájékoztatták a VS.hu-t.

A Novotrading ugyanakkor perre megy. A társaság Rényi Gábor érdekeltségébe tartozik, aki a VS.hu-nak úgy ítélte meg, hogy gyakorlatilag egy nemzetközi egyezmény durva megsértése történt. (Rényi Gábor neve többek között onnan lehet ismerős, hogy az egyik első hazai tőzsdei céget, a Novotrade-et alapította, majd ezt Genesis Energyre keresztelve napelemgyártó vállalattá formálta, később pedig Hun Miningra nevezte át, és a bányászat felé fordult; a cég papírjai ma is a tőzsdén forognak.) A Novotrading elvesztette a befektetett pénzét és a várt hasznot, ami szerinte kimeríti az államigazgatás körében elkövetett károkozást.

Holott már megvan a kórház építési engedélye, a vietnamiak mintegy egymillió eurót költöttek az előkészületekre, és a magyarok beruházópartnere többször is számon kérte, miért nem intézik el a finanszírozási szerződés aláírását. Rényi tapasztalatai szerint azért, mert a magyar kormány más hazai beruházóval képzelte el a projektet. Maga is Vietnamban volt, amikor Tordai Eszter nagykövet magához rendelte a vietnami partnereket, és a Novotradinget is megkeresték, hogy milyen feltételekkel szállna ki a projektből. Rényi Gábor ajánlatát azonban nem fogadták el.

Miután pedig a vietnamiak ragaszkodtak az eredeti pályázati eredményhez, patthelyzet alakult ki, a Kész-csoporttal és a Novotradinggel kötött szerződés pedig pusztán az idő előrehaladtával kimúlt.

Az ügy pikantériája, hogy a VMD Kórházi Technológiai Zrt.-be tavaly augusztusban új tulajdonos szállt be, a VMD Management Service Kft., amelyből már márciusban távozott Maróth Gáspár. Tulajdonos lett viszont Weisz Imre, aki az MSZP harmadik hullám platformjának alapítója. Maróth a VMD Kórházi Technológia vezérigazgatója maradt.