Leköröztük Európát – ezért imádják most a pénzemberek Magyarországot

Fotó: Getty Images/iStockphoto / damedeeso

-

Tudunk olyan számokat produkálni, amilyeneket más nem. Tavaly például a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban Európában. Ha megnézzük, kinek az érdeme ez, az is látszik, meddig lehet még Magyarország a befektetők liblingje.


Malacunk volt, tavaly minden összejött. Volt három választásunk. Ez alapból felpörgette az állami beruházásokat. Eközben a magánvállalkozásokat a kamatok csökkentésével és a jegybank olcsó hiteleivel kápráztatták el. A politikusok költekezése derűlátóbbá tette az embereket, akik ilyenkor maguk is bátrabban nyúlnak a zsebükbe. Mindehhez pedig hozzájárult, hogy éppen beindult több autóipari beruházás. És még az égiek is velünk voltak: a kedvező időjárás rekordtermést hozott a mezőgazdaságban.


Az eredmény: Magyarország tavaly messze felülmúlta az európai országok gazdasági növekedését. Nálunk éves szinten 3,5 százalékkal nőtt a GDP, míg az utánunk következő Lengyelország is csak 3,1 százalékot ért el. Az uniós átlag pedig mindössze 1,3 százalék.



Megint szeretnek minket

Kívülről nézve attraktív a magyar gazdaság állapította meg a VS.hu érdeklődésére az ING Bank vezető elemzője, Balatoni András. A gazdaság növekedésének üteme még a lengyelekét is meghaladja, a devizahitelek forintosításával pedig jelentősen csökkent az ország sérülékenysége. Az elmúlt években sokat dicsérték a lengyeleket, pedig ők még maguk előtt görgetik a devizahiteleket. 550 ezer háztartás ott még mindig bajban van a svájci frank miatt.


Az uniós támogatásoknak, valamint a külkereskedelmi többletünknek köszönhetően hónapról hónapra több deviza jön be az országba, mint amennyi kimegy, és még a költségvetési deficitet is kontroll alatt tartja a kormány.

Kell ennél több egy pénzembernek? A jelek szerint nem. Hiszen már egy tízéves, vagyis hosszú távú kötvényre is megelégednek a vevők 3 százalékos hozamígérettel. Ez azt jelenti, hogy a befektetők egyre kevésbé tekintik kockázatos terepnek Magyarországot, hasonlóan az eurózóna perifériájának államaihoz, például Portugáliához, amely nem sokkal kedvezőbb kamatfizetési kötelezettségek mellett tud forrást bevonni a gazdaságába mondja az ING szakembere.


Marad-e ez az ütem?

Nem, de ezt a kormány is így látja. Az idei évre 2,5 százalékos növekedési ütemmel számol, és bár a kedvező tavalyi adatok alapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kilátásba helyezte a prognózis felülvizsgálatát, a jóslatok azért nem múlják felül a 2,6-2,8 százalékos mértéket. Vagyis a tavalyihoz képest lassul a gazdaság növekedési üteme.


Először is nem valószínű, hogy megismétlődik a kormányzati beruházások dömpingje. Az építőiparban már a tavalyi év utolsó hónapjaiban érezhető volt a visszarendeződés, és ez várható idén is, amit jelez a rendelésállomány is. Ebben az ágazatban csak akkor lehet fordulat, ha beindul a lakáspiac. Ehhez viszont az kell, hogy a lakosság visszaszivárogjon az ingatlanpiacra. Ekkora elszántságra azonban legfeljebb az év második felében lehet számítani.

Az agráriumban a tavalyi termésátlagot nem valószínű, hogy megismétli, így a 2014. évihez képest az ágazat várhatóan nem fog növekedni.

Amiben még reménykedni lehet, az a fogyasztás. Az elemzők egyrészt a háztartások jövedelmének 6-7 százalékos duzzadásával kalkulálnak, másrészt a hiteladósok idén fogják learatni a banki elszámoltatás gyümölcsét. Mintegy 105 milliárd forintot készpénzben kapnak meg, további 100 milliárd forintot meghaladó összegben pedig csökkennek a törlesztőrészletek. Ezt pedig akár el is költhetik a boltokban, az éttermekben vagy a szállodákban.



A második félév már kockázatosabb

A nem kevés szerencsével vegyülő kormányzati gazdaságpolitika mellett (gondoljunk csak az időjárásra vagy a devizahitelek forintosításának időpontjára) az egyik legnagyobb löketet mégis a gyengélkedő eurózóna adja ahhoz, hogy a befektetők Magyarországra jöjjenek.

Azóta ugyanis, hogy az Európai Központi Bank (EKB) január közepén bejelentette a pénzpumpa beindítását (havi 60 milliárd euróért vásárol kötvényeket), a forint még a svájci jegybank év eleji taglója ellenére is megerősödött, az állampapírok hozama pedig rekord alacsonyra mérséklődött. Pedig az EKB még egyetlen kötvényt sem vett, csupán a piaci szereplők beelőztek. Az elmúlt hetekben még inkább megnőtt az étvágyuk a magyar állampapírokra, amelyek még mindig magasabb hozamot ígérnek, mint európai versenytársaik vagy Amerika.

Csakhogy az Egyesült Államok a második félévben már kamatemelési ciklusra készül figyelmeztet Balatoni András. Ez a magyar kilátásokat is ronthatja: az év második felében ismét emelkedhetnek a hosszabb távú magyarországi kamatok, és a befektetők visszavonulásával a forint is elkezdhet leértékelődni.