Gigantikus erőközpont az MFB-ben, a büdzsé elől is elrejtve

Forrás: Flickr

-

Lázár János felügyelete alatt a Spéder Zoltánhoz kötődő körök több ezer milliárd forintról dönthetnek. Tevékenységükre a parlament is csak akkor lát rá, amikor állnia kell a cechet. Az útdíjtól kezdve a Budapest Bankon keresztül a lakásunk gázellátásáig tucatnyi olyan terület tartozik az utóbbi időben igen nagyra duzzadt MFB-hez, amellyel nap mint nap találkozunk.


Vérbeli stratégiai hadművelet vette kezdetét 2013 szeptemberében, ami alapvető változásokat indított el a magyar gazdaságban. Jelentéktelennek tűnő személycserék történtek, aminek célját akkor csak a stratégia kifundálói tudhatták, a nyilvánosság előtt csak mostanság kezd kirajzolódni az értelmük. 2013. szeptember 1-jétől Nagy Csaba lett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója és Lontai Dániel a bank igazgatóságának elnöke (mindketten már június óta az igazgatóságban voltak). Szeptemberben ugyanakkor távozott az MFB éléről Baranyay László.


Ez tulajdonképpen már a második felvonás volt. Az első 2012 legvégén kezdődött. Először az állam szolgálatába állították a Takarékbankot és a takarékszövetkezeti rendszert, majd – jó néhány magánérdekeltség hasznára – kialakították a nemzeti bankrendszert. Ez gyakorlatilag 2013 nyarán megtörtént, és bár a jogi hercehurca még egy bő évig elhúzódott, 2013 őszén megkezdődhetett a második felvonás.

Ennek részeként számos olyan gazdasági érdekeltséget vittek be az állami MFB-be, amely együttesen évi több ezer milliárd forintot forgat meg, miközben az MFB nem része az állami költségvetésnek. Ekkora pénz felett regnál Nagy Csaba és Lontai Dániel, akik korábban évekig együtt dolgoztak Spéder Zoltánnal, az FHB tulajdonosával, a Csányi Sándor OTP-vezér utáni feltörekvő bankárgeneráció meghatározó figurájával. Szakmai körökben úgy tartják, hogy Nagy és Lontai Spéder emberei, amit alátámasztani látszik, hogy az FHB az egyik nagy kedvezményezettje az MFB-Posta-Takarékszövetkezetek-FHB alkotta bankcsoportnak; az FHB haszna már számszerűsíthető. Nagy Csaba ugyanakkor nemcsak Spédert, hanem Lázár Jánost is régről ismeri: mindketten hódmezővásárhelyiek, Nagy néhány éven át gazdasági tanácsadóként segítette az akkori polgármester, Lázár munkáját. Most pedig rengeteg egyéb feladata mellett Lázár felügyeli az MFB-t, és annak elmúlt időszakbeli jelentős felduzzasztását.


Az MFB sajátos felduzzasztása a hazai és az uniós jogszabályokkal is ellentétes lehet

– mondta ezzel kapcsolatban a VS.hu-nak a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ügyvezetője. Romhányi Balázs szerint a fejlesztési bankok ugyan nem ismeretlenek a világban, a németeknél is van ilyen, ám az ezeket a pénzintézeteket megillető kivételeknek, például az ügyleteikhez nyújtott állami támogatásoknak az a feltétele, hogy nem mehetnek bele a hagyományos piaci versenybe. Márpedig ennek a feltételnek a teljesítése aligha mondható el a Budapest Bank vagy az Első Nemzeti Közműszolgáltató üzemeltetésekor.


Ami már az MFB-nél van

Ma már Nagy Csaba vezérigazgató alá tartozik az ország kilencedik legnagyobb bankja, az MFB 1100 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, valamint a tizedik legnagyobb pénzintézet, a Budapest Bank. Ez utóbbi 883 milliárd forintos mérlegfőösszegével az állam friss szerzeményeként az MFB-leány Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél landol.



A február 13-ai kormányhatározat szerint az ügylethez – az állam kezességvállalása mellett – az MFB nyújt legfeljebb 700 millió dolláros, vagyis az árfolyamtól függően mintegy 180-190 milliárd forintos hitelt a Corvinusnak. Annak a Corvinusnak, amely az elmúlt években rendre 100-200 millió forint veszteséget termelt.

Igaz, a Corvinus eddigi vezetőjét, Tordai Györgyöt december 18-án menesztették, és helyette a Fidesz-tag, volt újbudai önkormányzati képviselőt és alpolgármestert, Balás-Piri Lászlót nevezték ki. Az MFB és a Miniszterelnökség mindenesetre teljes bizalommal adózik az újdonsült bankárnak, legalábbis ez derül ki a VS.hu-nak adott válaszból.


A Corvinus Zrt. a garancia arra, hogy a Budapest Bank a megfelelő helyre került, az új állami vagyonelem értéke tovább növelhető.

Az MFB-csoporton belül jön létre az állami közműszolgáltató is, amely induláskor a nemrégiben megvásárolt Főgáz 2,5 milliós ügyfélkörére épül. Távlatában azonban magába olvasztja a gáz mellett az áram- és távhőszolgáltatást, és ide kerülhetnek akár a szemetescégek és a kéményseprő vállalkozások is. A Főgáznak már most több mint 200 milliárd forint az éves árbevétele, és ha tényleg olyan ütemben bővíti az ügyfélkörét, mint amilyenre utalásokat tesznek, akkor ez a portfólió is közelítheti az ezermilliárdos forgalmat.


Az MFB új üzletágának a jelentőségét jól mutatja, hogy a kabinet a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére január 29-én 18 milliárd forintot csoportosított az MFB-hez az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt. megalapítására. Az ENKSZ-et február 13-án egymilliárd forintos jegyzett tőkével alapították meg.

A felügyelőbizottságot Nagy Csaba irányítja, a vezérigazgató pedig Horváth Péter János, aki 2010-ben került az energiahivatal élére, majd 2013-ban az MVM-hez igazolt, miután az E.On-gázüzletág megvásárlása után frissen gázipari céggé avanzsált villamosműveknél senki sem értett a gázhoz.

Az állami közműszolgáltató nem kevesebbet ígér, mint hogy a konkurenciánál kedvezőbb áron fogja szolgáltatni a gázt és a többi közművet. A versenytársak ugyan erre azt mondják, hogy lehetetlen, de éppen azért, mert az MFB-nél van a KAF Zrt. is, ez akár sikerülhet is. A KAF gyűjti majd be a versenytársaktól azokat az adatokat, amelyek alapján kiderül, mennyiért használhatja a nemzeti közműszolgáltató és azon belül a Főgáz a többiek vidéki gázvezetékeit.



További pénznyelők és pénzosztók

Az MFB-hez tartozik a Diákhitel Központ, továbbá az állam aranytojást tojó tyúkja is, az autósokról újabb és újabb bőrt lehúzó Nemzeti Útdíjfizetési Zrt., valamint az annak tulajdonában lévő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. A januártól megyei matricákkal bővült szolgáltatáscsomag már 2014-ben is 200 milliárd forintot meghaladó bevételt hozott a konyhára, és ez idén várhatóan tovább bővül.


Mindezen túl az MFB a következő években az uniós pénzek elosztásában is nagyobb szerepet kap az eddigieknél. A VS.hu kérdésére elmondták, hogy a 2020-ig kiosztható pénzeknek mintegy tizedét, több mint 700 milliárd forintot az állami bank kezeli majd.

Ezek a tevékenységek azonban nemcsak hozzák, hanem viszik is a pénzt. Az MFB-cégeknél folyamatos a tőkeemelés. Az MFB rossz adósokkal foglalkozó cége, a Magyar Követeléskezelő például december 29-én kapott 6,5 milliárd forint friss pénzt az államtól, a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-nél pedig 2,9 milliárd forint tőkeemelésről határoztak. Ez utóbbinál folyamatosan fejlesztik az informatikai hátteret, a több száz milliós megrendeléseknek pedig vissza-visszatérő kedvezményezettjei vannak néhány cég személyében.


Akié a haszon, és aki a számlát állja

Nem nehéz kimutatni, hogy ebben a folyton táguló rendszerben a stratégiai magánpartnerek egy-kettőre megtollasodnak. Elsősorban is az FHB, amelynek a 2013-ban kezdődő személycserék és az MFB felduzzasztását megelőző stratégiaalkotás szempontjából kiemelt szerepe volt (erről lásd részletesen a személyes összefonódásokat és céghálót bemutató ábránkat, illetve lejjebb A kulcsszereplők című részt).


Az FHB az elmúlt hónapokban már két olyan érdekeltségén is (részben) túladott, amely csak veszteséget termelt. Mindkét esetben állami szereplő a vevő. Az FHB Kereskedelmi Bank 49 százalékát néhány nappal azután vette meg a Magyar Posta, hogy az FHB-anyavállalatnak 24 milliárd forintot kellett belepumpálnia a pénzintézetbe a banki elszámoltatások miatt. A Posta a 28,5 milliárd forintos vételárral gyakorlatilag lenullázta az FHB devizahiteles költségeit. Az idősek lakásáért életjáradékot ígérő FHB-cég pedig január elsejétől került az állami Nemzeti Eszközkezelőhöz. Bár az állam csak egymillió forintot adott a cégért, ám az FHB-csoport cserébe évi egymilliárd forintos hiánytól szabadult meg.

Az eddig taglalt pénzmozgások többségéhez ugyanakkor nem kellett semmiféle parlamenti hozzájárulás, hiszen az MFB az államháztartástól független. Ez alól csak az a kivétel, amikor az állam tőkét emel, vagy garanciát vállal valamely tranzakcióra, de ez utóbbi is csak akkor jelent kiadást, ha az üzlet becsődöl. Vagyis ha például az állami közműszolgáltató nem jól kalkulál a nyomott tarifákkal, és veszteséges lesz a gazdálkodása, akkor előfordulhat, hogy az államnak tőkét kell emelnie. Vagyis a végén az adófizetők állják a cechet. Ha pedig bebukna a Budapest Bank megvásárlásához a Corvinusnak nyújtott MFB-hitel, akkor megint csak az államnak, és rajta keresztül az adózóknak kellene a zsebükbe nyúlniuk.


A kulcsszereplők

Az MFB élén történt 2013-as személycserénél az akkor még Simicska Lajos emberének tartott Németh Lászlóné volt a végrehajtó. Az MFB első emberét, Baranyai Lászlót 2013-ban az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökévé választották meg, ezért közös megegyezéssel távozott posztjáról. Baranyay Simicska jó barátja, személyes kapcsolatukat nem is rejtette véka alá. Egy 2013-as interjúban így fogalmazott:


Az sem titok, hogy időnként találkozunk, de ezeknek a beszélgetéseknek semmi közük az MFB működéséhez, illetve a bank és a Közgép kapcsolatához.

Azt nem lehet biztonsággal kimutatni, hogy a fejcsere az azóta már nyílt háborúvá fajult Orbán-Simicska ellentét része volt, ám tény, hogy Baranyay ment, Nagy Csaba és Lontai Dániel pedig jött.


Lontai Dániel a haditerv állítólagos kifundálójának, Spéder Zoltánnak a környezetéhez tartozik, exkollégák. Ő is 2008 óta dolgozott az FHB-nál, mint Spéder Zoltán, aki az igazgatóság elnökeként ma már meghatározó tulajdonosa a banknak. Lontai (az ugyancsak FHB-s Vojnits Tamással) előretolt helyőrségként vett részt a takarékszövetkezetek átalakításában, amelynek kimutathatóan haszonélvezője lett az FHB Bank és Spéder Zoltán.


Spéder Zoltán Csányi Sándor és Baranyay László nyomdokain.


Lontai 2013 januárja óta a fejlesztési miniszter (előbb Németh Lászlóné, majd Seszták Miklós) tanácsadója. A bankár ma már az állam által felügyelt Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) igazgatósági elnöke, a Magyar Posta igazgatósági tagja és az MFB igazgatóságának elnöke.


A folyamat megkoronázása az a stratégiai megállapodás, amelyet tavaly decemberben kötött egymással a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta (élén az ugyancsak volt FHB-s Szarka Zsolttal), az SZHISZ, a TakarékBank (Vojnits Tamás vezérigazgató-helyettessel és a felügyelőbizottságban Lontai Dániellel), valamint az FHB. Ha az egyezségnek volt valamilyen formális aktusa, akkor azon az eseményen bizony jó néhány volt és jelenlegi FHB-s rázott kezet egymással.

Nagy Csabának, az MFB vezérigazgatójának ugyancsak van közös múltja Spéder Zoltánnal, hiszen 1997 és 2011 között ő is az OTP-csoportnál dolgozott, miként FHB-s korszaka előtt Spéder. (Utóbbi egészen a vezérigazgató-helyettesi posztig vitte az OTP-nél). Nagy Csaba Lázár János miniszter szemében is megfelelő embernek tűnhetett a pénzhatalmi centrum építgetésében, hiszen személyében és üzleti körei révén is hódmezővásárhelyi kötődésű. Amikor például Lázár János 2007-ben – még a dél-alföldi város polgármestereként – létrehozott egy tanácsadó testületet, úgynevezett gazdasági szenátust, annak egyik tagja Nagy Csaba volt, akkor még az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként.

Két évvel később Nagy Csaba már családi cégével sietett az egyik hódmezővásárhelyi önkormányzati vállalat segítségére. A Berli-Hód Kft., amely akkor a Nagy Csaba és Nagyné Kis-Szilágyi Edit tulajdonában lévő Big&Red Property Kft.-é volt, 2009-ben arról írt alá szerződést a Zsigmondy Béla Zrt.-vel, hogy 170 millió forint kölcsönt ad a vízi közmű cégnek. Az önkormányzati társaság ekkorra már jócskán eladósodott a devizakötvények kibocsátása miatt, és bár a cégiratokból nem egyértelmű, hogy a hitelnyújtás megtörtént-e, a szándékról személyesen Lázár János készített előterjesztést a képviselő-testület közgyűlésének.

Nagy Csaba egyébként az MFB élére közvetlenül a Magyar Villamos Művek (MVM) gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozíciójából érkezett, ahol éppen az ő időszakára esett az E.On gáztárolóinak megvétele. A szerződést azonban annak ellenére nem írta alá, hogy hivatalosan az ő szignójának is ott kellett volna lennie a dokumentumon. MVM-es időszakából ugyanis kollégái úgy emlékeznek rá, mint aki mindig kibújt az aláírással járó felelősség alól.


Update

Korábban azt írtuk, amit javítottunk utólag, hogy Baranyay Lászlót, az MFB korábbi elnök-vezérigazgatóját Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter „menesztette”. Az igazság ezzel szemben az, hogy MFB első emberét 2013-ban az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökévé választották meg, ezért közös megegyezéssel távozott posztjáról.