Ezt mind önnek vette idén az állam

Fotó: AFP / ANDREAS SOLARO

-

Több mint tíz tranzakció, durván 700 milliárd forint. Csak 2014-ben ennyit költött az állam, hogy bankokat, gázcégeket és más stratégiailag fontos vállalkozásokat vásároljon fel. Összeszedtük a legnagyobb dealeket.


Budapest Bank – körülbelül 100 milliárd

Friss szerzeményről van szó, még nem is tudjuk, pontosan mibe került, hiszen az adásvétel még nem zajlott le. Csak annyi biztos, hogy formálisan az MFB egyik érdekeltsége vette meg a bankot az amerikai GE-csoporttól, hogy ezzel is erősítse a magyar tulajdonlást a bankrendszerben. Piaci becslések alapján a vásárlás nem kis tétel, mert bár a legkisebb nagybankról, de kifejezetten jó bankról beszélünk, amelynek a reális ára 100 milliárd forint felett lehet. Az állam deklarált célja az, hogy csak átmenetileg birtokolja a BB-t, de azt ma még nem tudni, ki lesz később a tulajdonosa.


MKB Bank – 17 milliárd

Sokkal nagyobb falat volt az MKB, mégis – pusztán az adásvétel szempontjából – sokkal olcsóbb, igaz, nem véletlenül: az egyik legveszteségesebb intézményről van szó. Ahol ráadásul egymást váltják az új tulajdonosok: júliusban az állam kivásárolta a korábbi bajor anyabankot az MKB-ból (55 millió euróért), pár napja pedig azzal állt elő Orbán Viktor és Matolcsy György, hogy a tulajdonjogok a Magyar Nemzeti Bankra szálltak. A lényeg ettől nem változott: a bank állami kézben van, illeszkedve abba a koncepcióba, hogy a bankok legalább 50 százaléka magyar legyen, és hogy ettől erősödjön a hitelezés. A szándék pedig itt is az, hogy 1-2 év alatt megtisztítsák, feljavítsák a korábban rosszul gazdálkodó és óriási veszteségeket felhalmozó intézményt, hogy aztán újra eladhassák – ma még nem tudni, kinek. Kipucolva mindenesetre nagy érték volna: országos lefedettséggel, száznál több fiókkal, több százezer ügyféllel rendelkezik az MKB.



FHB 49 százaléka – 28,5 milliárd

Az FHB-ban (nem a tőzsdén lévő Jelzálogbankban, hanem annak leányában, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben) is nőtt az állami befolyás, igaz, közvetve: itt az állami tulajdonú Magyar Posta volt a vevő. Azon túl, hogy friss tőkéhez juttatta az FHB-t, a bankrendszer nagyívű átalakítását is szolgálta a tranzakcióval. Konkrétan az FHB–Posta–takarékszövetkezetek–MFB-szövetség elmélyítését. Ez is egy lépés volt az úgynevezett „nemzeti pénzügyi szolgáltatások rendszerének” kiépítéséhez, amelyet decemberben még egy újabb stratégiai szövetség is megerősített.


Főgáz, Antenna Hungária, AVE, Gáz Tranzit – 152 milliárd

Négy nagy cég megszerzésére együttesen 152 milliárd forintot költött az állam más-más megfontolásból. A Főgáz állami tulajdonlása mellett az volt az érv, hogy az addig a Fővárosi Önkormányzat és a német RWE tulajdonában lévő cég a rezsicsökkentés ideológiájának megfelelően tudjon működni. Az Antenna Hungáriát a műsorszórás miatt ítélte a kormány nemzetstratégiai szempontból fontosnak. Az AVE az egyik olyan hulladékos cég volt, amely a bedőlés szélére került, így szívesen szabadultak meg tőle az osztrákok. A Gáz Tranzit esetében pedig a gázüzlet különböző szolgáltatási ágainak kötelező szétválasztása indokolta, hogy a magyar–szlovák gázvezeték tulajdonjoga ne az MVM-nél maradjon.


Paks II. Zrt. – 10 milliárd

Elsősorban hatékonysági szempontokkal magyarázták, miért kellett elvenni az MVM-től a Paks II. projektcégét. A kormány szerint a közvetlen állami (miniszterelnökségi, Lázár Jánoshoz tartozó) ellenőrzés miatt rövidebbek a döntési mechanizmusok, gyorsabban, egyszerűbben lehet előkészíteni, megkötni a paksi szerződéseket.


Bombardier MÁV Kft. – körülbelül 2 milliárd

A többi ügylethez képest nem került sokba, de nem is nagyon érteni, miért volt jó vétel a pénznyelő vállalkozás. A vonatgyártó cégnél legalább fél éve munka nélkül vesztegelnek a dolgozók, és az elmúlt két évet több százmillió forint veszteséggel zárták. Sajtóértesülések szerint még így is 2,1 milliárd forintot kellett fizetni a Bombardier kanadainémet tulajdonosainak a MÁV-val közös cég 64,9 százalékáért. A vevő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt.


kisgömböc2


Gáz – 194 milliárd

Miután az állam 2013-ban megvette az E.ON gázüzletágát, majd az összes hazai gáztárolót is felvásárolta bő 400 milliárd forintért, idén több cégének is tulajdonosi kölcsönt kellett nyújtania. Januárban az MMBF Földgáztároló kapott 94 milliárd állami forrást, majd idén nyáron az MVM-nek kellett kiutalni 100 milliárd forintnyi tulajdonosi kölcsönt. Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyújtotta, hogy a cég kezdjen el földgázt vásárolni, és töltse fel a tárolókat. Ugyan mindkét esetben hitelről van szó, de komoly terhet jelent: az adósság ledolgozása több év nyereségét ölheti meg. Ráadásul lehet, hogy mindezt feleslegesen: pár hete az egyik kormánytag arról beszélt a VS.hu-nak, hogy jövőre szóba kerülhet a gáztározók egy részének eladása is.


MNB-alapítványok és -vásárlások – 200 milliárd

A Magyar Nemzeti Bank is költekezett az idén. 170 milliárd forintból közgazdasági képzést nyújtó alapítványokat hozott létre, legalább 18 milliárd forintból irodaházakat vett, és egy kastélyra is költött 415 millió forintot. Matolcsy akkori érvelése szerint ez nem adófizetői pénz, hiszen a jegybank saját nyereségét áldozza ilyen célokra. Az év végi Heti Válasznak adott interjújában azonban a jegybank elnöke már úgy fogalmazott, hogy az MNB az ingatlanvásárlásokkal „közpénzből épít közvagyont”.


Seuso-kincs – 4,5 milliárd

Csak kölcsönvettük, és csak egy részüket, de elég sok pénzbe került: 15 millió eurót fizettünk az „ország családi ezüstjéért”. Orbán Viktor nevezte így a 14 darabos római dísztárgyegyüttest, amelyből 7 darab került Magyarországra. Az eseményt történelmi pillanatként tálalták, mert állítólag 25 éve próbáljuk visszaszerezni a kincseket, amelyek majd a leendő Múzeumi Negyed fő látványosságai lesznek.


Welt 2000 Kft. – 800 millió

Márciusban a Miniszterelnökség közölte, hogy sikerült megvennie azt a céget, amely az EU-s pénzek pályáztatását kezelő szoftvert (az Emirt) kezelte. Már 2013-ban kinézte magának a kormány, de a Welt tulajdonosai nem akartak tőle megválni. Ez az ügylet nem a nagyságrendjével, hanem elsősorban azzal vált emlékezetessé, hogy Komáromi András, a cég alapítója és magának az Emirnek a tulajdonosa egy nappal az adásvétel aláírása után meghalt. Júliusban viszont kiderült, hogy Komáromi halála megakasztotta az adásvételt, mert a vállalkozás felét a gyerekei örökölték. Ez azt jelenti, hogy hagyatéki eljárást, új cégértékelést kell tenni, és új megállapodásra jutni az állammal. A kormányzati kommunikáció szerint az állam vételi szándéka változatlan, de lehet, hogy a számla végül 800 millió forintnál magasabb lesz.


kisgömböc3


Miből mennyi

Mindez összesen 708 800 000 000, azaz majdnem 709 milliárd forint: mintha minden magyar bedobott volna hetvenezer forintot a közösbe. Ám nem is az összeg nagysága a fontos, hanem az, hogy mire és hogyan költötte el azt az állam. Paks II. esetében például az állam csak egyik zsebéből tette át a pénzt a másikba. A Budapest Bank és az MKB esetében pedig az lesz a döntő, valóban túladnak-e rajtuk pár év után, mennyi lesz a vételár, és közben mennyi közpénzt kell a bankokra elkölteni. A gáztározók megvétele valóban lehet stratégiai fontosságú, feltéve, hogy azok állami tulajdonban maradnak: mérleget vonni tehát még túl korai volna.


Állami kiadások


A 2013-as felvásárlások eredménye mindenesetre felemásra sikeredett: egy-egy beruházásra valóban találni racionális indokot, néhány pedig buktának tűnik egy év távlatából. Az Állami Számvevőszék elemzéséből, valamint a korábbi évek költségvetéseinek összehasonlításából az is kiderül, az állami költekezésekre fordított összeget az oktatásból, az egészségügyből, a nyugdíjakból és a segélyekből csippenti le a kormány, ha éppen vásárolni támad kedve. És úgy tűnik, évről évre egyre nagyobb a kedve.