Európa mentheti meg Magyarországot az amerikai tapírtól

Fotó: Getty Images / Steve Mason

-

Leáll az egész világgazdaságot éveken át megtámogató amerikai pénznyomda, amely eddig Matolcsy György kamatokat alacsonyan tartó politikáját is életben tartotta. Paradox módon számunkra az lehet a mentőöv, hogy Európa még gyengélkedik.


Szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő FED véget vethet kötvényvásárlási programjának. A FED-nek az egyik legnagyobb ilyen jellegű intézményként óriási hatása van a világpiaci folyamatokra, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a 2008-ban elindított programnak szerdán vége lehet. A lépés nem váratlan, hiszen tavaly decemberben Ben Bernanke, a FED akkor leköszönő elnöke már bejelentette, rálépnek a fékre, és lassítják a pénznyomdát. Erre a lassításra használják pénzügyi újságírók „viccesen” a tapír kifejezést, mely az angol tapering kifejezésből ered.


Tapirus indicus


Miért vásárolt a FED?

A jegybank kétféle módon avatkozhat be a gazdaságba. Egyrészt vásárolhat kötvényeket. Ezzel gyakorlatilag többletpénzt juttat a gazdaságba, így a bankoknak és más befektetőknek több lehetőségük van hitelezni vagy máshol befektetni. Ez ösztönzi a gazdaságot, új munkahelyek jönnek létre, az embereknek több lesz az elkölthető jövedelmük, azaz a gazdaság növekszik.

Ezt a gyakorlatot követte eddig a FED. A válság legnehezebb szakaszaiban szükség is volt erre az ösztönzésre, mert a hirtelen megnőtt kockázatok miatt senki nem mert hitelezni: ha pedig a pénz nem mozog, az egész gazdaság leállhat.

A másik módszer, hogy alacsonyan tartják az alapkamatot, azaz azt az árat, amelyen a jegybank ad kölcsön a többi banknak. Az alacsony kamat miatt olcsóbbak lesznek a kereskedelmi bankok által kínált hitelek, ami szintén ösztönzi a beruházásokat, és munkahelyeket teremt. Amerikában az alapkamat 2009 óta gyakorlatilag nulla százalék.


Miért áll le a FED?

Az első tervek szerint 2014 decemberében ért volna csak véget a program, ám sokan vélik úgy, erre hamarabb is sor kerülhet. Elsősorban azért, mert az amerikai gazdaság már kilábalt a válságból. Javulnak a munkanélküliségi mutatók, nőnek a hozamok és a GDP. Ilyen környezetben a FED politikájának egyre kisebb a hatása, a piac ugyanis már beárazta a vásárlásokat.

Ráadásul egyre kevesebb a megvásárolható kötvény. A válság következményeként az amerikai költségvetést rendbe szedték, a hiány rég nem látott szintre süllyedt. A költségvetés tehát fenntartható, ezért kevesebb államkötvényt adnak ki. Az elmúlt hónapokban az is előfordult, hogy a FED több kötvényt vásárolt fel, mint amennyit a kormány kibocsátott, egész egyszerűen nincs elegendő értékpapír a piacon ahhoz, hogy a FED továbbra is ilyen mértékben vásároljon.


Ennyi pénzt öntött a FED a piacra


Ha az elemzői várakozásokkal ellentétben a FED nem állna le a vásárlási programjával, azzal azt üzenné a világnak, hogy az ösztönzésre még szüksége van, azaz a gazdaság még sincs olyan jó állapotban, ahogyan az a számokból kitűnik. Azt pedig minden józan jegybankár szeretné elkerülni, hogy rossz színben tüntesse fel azt a gazdaságot, amelyért végső soron felel. Egyes elemzők szerint az, hogy vége van a válságnak, egyben azt is jelenti, hogy el kell kezdeni a felkészülést a következőre. Ezért olyan helyzetbe kell hozni a gazdaságot – a FED esetében a monetáris politikát –, hogy szükség esetén újra be lehessen avatkozni. Ehhez pedig az kell, hogy vége legyen a kötvényvásárlási programnak. Ugyanezen logika mentén pedig hamarosan a kamatot is meg kell emelnie a FED-nek, különben teljesen eszköztelen marad.


Miért rossz ez nekünk?

Ma a tőke, azaz a pénz pillanatok alatt tud egyik helyről a másikra eljutni, akár New Yorkból Budapestre vagy éppen fordítva. Az elmúlt években a FED öntötte a pénzt a gazdaságba, a kamatot nullán tartotta, ezért a tőke oda ment, ahol nagyobb hozamot remélhetett. Például Magyarországra. Hiába rekordalacsony (2,1 százalék) az alapkamat, az még így is magasabb, mint az amerikai – és tegyük hozzá, az európai – nulla százalék. Ezért van kereslet folyamatosan a magyar állampapírokra, és ezért működik Matolcsy György kamatot alacsonyan tartó monetáris politikája.



Azonban ha megszűnik a pénzbőség, ennek egy csapásra vége lehet. Kevesebb lesz a szabad pénz a világban, jobban meg kell érte küzdeni, akár kamatemelés árán is, ami nemcsak a magyar adósság finanszírozását drágítja meg, de csökkentheti a lakossági befektetések értékét is. A magyar lakosság megtakarításainak jelentős része befektetési jegyekben van, ezek pedig a különböző tőzsdéken forognak. Ha pedig kevesebb pénz áll rendelkezésre, a vásárlási kedv is kisebb, az árak hosszabb távon csökkenni fognak, így ezek a lakossági befektetések is veszítenek az értékükből.



A menekülés már meg is indult

A Financial Times vasárnap ismertette a washingtoni székhelyű Institute of International Finance kutatóközpont adatait. Ezek szerint a helyreálló amerikai gazdaság és a feltörekvő piacokon növekvő bizonytalanság miatt a befektetők októberben 9 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és kelet-európai piacokról. A lapnak nyilatkozó elemzők a menekülés okaként a lassuló kínai és globális növekedés mellett a FED pénzpumpájának leállását és a várható kamatemelést is említették. Az is erre utal, hogy egy menekülési hullám már volt tavaly decemberben, amikor a FED elkezdte lassítani a vásárlásokat.

A legnagyobb jelenlegi vesztesek Kína, Oroszország és Ukrajna, de amikor a tőke menekülőre fogja, a befektetők nem tesznek különbséget például a kelet-európai országok között. Ráadásul Magyarország az utóbbi években nem olyan hírekkel került be a világsajtóba, melyek növelnék a befektetői bizalmat.


Európa még bajban van, és ez lehet Matolcsy szerencséje

Európa és benne az eurózóna azonban még nem látja a válság végét. Az előrejelzések szerint egy százalék lehet az idei bővülés, és ez jövőre sem megy két százalék fölé, a munkanélküliség pedig sok országban még mindig 10 százalék feletti. Az eurót használó országok jegybankjaként működő Európai Központi Bank (EKB) ebben a helyzetben pedig ugyanazt teheti, mint a FED: kamatot csökkent, vagy kötvényvásárlásba kezd. A kamat már jó ideje nulla százalék körül van, ezt csökkenteni már nem nagyon lehet. Ezért Mario Draghi, az EKB elnöke szeptemberben bejelentette, hogy ők is beindítják a pénznyomdát. Az eszközvásárlási programra eredetileg 600 milliárd eurót akartak költeni, ám Vitor Constancio, az EKB alelnöke szerint ehhez hozzácsapnak még 400 milliárdot. Az EKB eddig főleg vállalati kötvényeket vásárolt, ám ennek hatása alig érezhető. Ezért egyre nagyobb az esély arra, hogy a FED-hez hasonlóan az EKB államkötvényeket is vásároljon, így nemcsak a piacokat segítené ki, de a különböző országok költségvetését is. Ezt a lépést sokan – főleg a németek – ellenzik, ám a Reutersnek nyilatkozó EKB-beli források szerint az ellenzők kisebbségben vannak.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a pénznyomda beindítása önmagában nem oldja meg Európa összes problémáját, ahhoz komolyabb reformokra is szükség volna, de a mi szempontunkból ez most másodlagos. Sokkal fontosabb az, hogy a kieső amerikai forrást pótolhatja az európai, így továbbra is működhet a magyar monetáris politika, és az államháztartás hiánya is finanszírozható marad. Sőt, a kedvező nemzetközi pénzjárás akár a további magyar kamatcsökkentésnek is utat nyithat. A rekordalacsony infláció és a gyengébb gazdasági növekedés ugyanis arra sarkallhatja az MNB-t, hogy ha vásárlással nem is, de alacsony kamatokkal ösztönözze a gazdaságot.