Adott egy rendkívül sikeres, focikedvelő, feltörekvő üzletember és egy, a miniszterelnökkel bizalmi viszonyban álló arisztokrata család. Más gyökereik vannak, de nem először találkozik az üzleti érdekük, amely most éppen egy közös agrárvállalkozásban testesül meg. Van köztük egy erős kapocs: Orbán Viktor.
Pár héttel ezelőtt, november 6-án közös céget alapított Garancsi István és Kékessy Georges Sándor: a Bánó Tanya Mezőgazdasági Kft.-t Tiszaszőlős és Tiszaigar között. A talán legjobban a Videoton futballklub többségi tulajdonosaként ismert üzletember és az egykor Lévai Anikóval (Orbán Viktor feleségével) közös földet birtokló arisztokrata család közötti összefonódásnak nem ez az első megnyilvánulása. Két évvel ezelőtt Garancsi István már beszállt az imént említett Kékessy Georges Sándor édesapjának, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet agrárvállalkozásaiba.
Kékessy Dezső
A Kékessy família közeli jó barátja az Orbán családnak. Az '56-ban 18 évesen Svájcba emigrált Kékessy Dezsővel Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó első munkaadóján, Szász István Attilán keresztül került kapcsolatba.
Akkoriban ez inkább szívesség lehetett Garancsi részéről a kormányfővel kitüntetett kapcsolatokat ápoló Kékessy család felé, mivel nem ment túl jól az üzletük. Különösen a tokaji szőlő- és bortermelésben könyveltek el érzékeny, több száz millió forintos veszteséget. Most úgy tűnik, a továbblépéshez éppen az a tőke hiányzott, amelyet a több iparágban is kivételesen sikeres Garancsi az elmúlt években felhalmozott.
A Tiszaszőlős és Tiszaigar közötti új közös vállalkozás helyszíne - azon túl, hogy egy romjaiban is szép műemléképületet, a Bánó család egykori kúriáját rejtő tanyáról van szó - abból a szempontból is érdekes, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek jelenleg is vannak pályázatai a környéken. Például egy csaknem 20 hektáros szántó is új bérlőre vár Tiszaigaron. Hogy esetleg ez volna az egyik motiváció, vagy valami más célja van az új vállalkozással a két üzletembernek, azt nem tudjuk, mert bár kerestük Garancsi Istvánt és Kékessy Georges Sándort, választ nem kaptunk a kérdéseinkre.
A nyilvánosan hozzáférhető adatokból azonban felsejlik, hogy miként talált egymásra Orbán Viktor két - nagyon is eltérő társadalmi gyökerekkel rendelkező - barátja, illetve az is kirajzolódik, hogy Garancsi István hogyan tudta az elmúlt években milliárdokkal növelni cégeinek az értékét.
A kezdeti ingatlanvagyon
Garancsi pályájának felívelése még az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor a neve alatt futó Szinva 2001 Kft.-hez került egy tekintélyes, akkoriban 20-30 milliárd forintra taksált ingatlanvagyon. Mindehhez privatizáció útján jutott hozzá, mert bár 98-ra, mire a Fidesz először kormányra került, már nem túl sok eladható állami tulajdon maradt, abból a kevésből még dobra vertek ezt-azt. Ezek között volt a diplomaták ingatlanjait kezelő állami vállalat, a CD Hungary. A Szinvának - amelyben megalakulásakor egyébként még Hernádi Zsolt Mol-vezér is benne volt - mindössze egy 3 milliárd forintos hitelt kellett felvennie, hogy hozzájusson. Ez még úgy is jó vételnek számított, hogy az ingatlanokkal együtt tetemes adósságot is átvállalt.
|
|
Garancsi István a Magyarország-Finnország Eb-selejtezőn Orbán Viktor és Hernádi Zsolt társaságában
Jó befektetés a foci
Garancsi következő ügyes húzása az volt, amikor 2007-ben megmentette a csődtől a Videotont, Orbán Viktor kedvenc hazai focicsapatát. Cége, a Futball Invest felvásárolta az akkor Fehérvár FC néven futó csapatot, visszaszerezte az egyesület licencét, és most éppen a Videoton áll a hazai bajnokság élén 5 pont előnnyel. Érdekes módon a Mol-os szál itt is feltűnik; tavaly tavasztól ugyanis Garancsi tulajdonostársa Pap Géza lett. Ő annak az Olajtervnek az egyik (most már kisebbségi) tulajdonosa, amelyet eredetileg a Mol alapított, és amely az éppen megbukni látszó Déli Áramlat egyik hazai tervezője.
Még jobb üzlet a gáz
|
|
|
Kerékpár, pénztárgép, stadion – minden, amiben pénz van
Garancsi István
A Mátészalkán született üzletember éppen a napokban töltötte be 49. életévét. Debrecenben érettségizett, majd Pécsett szerzett közgazdász diplomát, éppen az idő tájt, amikor Gyurcsány Ferenc is az ottani egyetem hallgatója és egyben KISZ-vezetője volt. Garancsi kiválóan él a lehetőségeivel. Több üzletet köszönhet annak, hogy első munkahelye a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet volt. Pénzintézeti pályafutása segítette tűz közelbe a CD Hungary privatizációjakor, és tavaly is, amikor a tulajdonában lévő Duna Takarékot még épp időben bankká alakította, és ezzel megúszta a takarékszövetkezeti integrációt. Garancsi üzleti partnereinek köre is rendkívül széles. 2008-ban például egyik cégét, a Karma Café Kft.-t Vizoviczky Lászlónak adta el, akit ma korrupciós maffiaügyekkel vádolnak. Tavaly pedig egy komplett mezőkövesdi cégcsoporttól vált meg, az új tulajdonos a belügyminiszter, Pintér Sándor felesége, Pintérné Eötvös Ildikó.
Az agrárium, mint új célpont
Mindezt megkoronázza a Kékessy famíliával közös agrárbefektetés, amely bár - mint korábban említettük - először szívességnek indult, de ma már inkább konkrét üzleti célnak tűnik. A Szárhegy Dűlő az elmúlt években folyamatosan veszteséges volt, hasonlóan Kékessyék borászatához, a Patricius Borházhoz, mostanra azonban a Kékessy családnak sikerült állami földbérletekhez jutnia azokon a területeken, ahol a nemesi család egykori birtokai voltak. Ez Tiszaigar környéke, ahol a becslések szerint már 1100 hektár van a birtokukban. Ugyanitt az állami földbérletek visszásságait feltáró egyik Ángyán-jelentés 72 hektárt jelölt meg, amelyet pályázat nélkül nyert el a Tiszaigari Mezőgazdasági Kft. Ez az a Kékessy-cég, amelybe már két évvel ezelőtt beszállt Garancsi.
Ebből a kft.-ből tavaly már 69 millió forint osztalékot vehettek ki a tulajdonosok, idén pedig a cég az első 9 hónapban 207,9 millió forint uniós, illetve állami agrártámogatást kapott az általa művelt földek területe alapján. A sikeren felbuzdulva, úgy tűnik, Garancsi még többet szeretne aratni a tiszántúli földeken. Erre szolgálhat a most novemberben tető alá hozott földüzlet: a Kékessy Georges Sándorral közös festői Bánó Tanya.