Tényleg burokban születtek azok a cégvezetők, akiknek a vállalkozását kiemeltté nyilvánítja az adóhivatal. Legalábbis ezt sugallja az a dokumentum, amelyet az Átlátszó.hu ismertetett. Az előnyös státust több mint 1300-an élvezik.
Az adó kulcsa az áruházláncoknál
Horáth András szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ellenzéki képviselőknek adott minapi válaszlevele is beismerő vallomás. A miniszter azt írta, hogy az adóhivatal számára sem volt ismeretlen, hogy az adócsalással érintett áruk a polcokra is eljutnak. Ezért 2011-ben hét nagy multinacionális áruházláncnál kezdtek vizsgálatot, amelynek 49 beszállítójánál további vizsgálatot rendeltek el. Az eredmény: “a közvetlen beszállítók adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok”. (Jóindulatúan ezt úgy lehet értelmezni, hogy tisztességes adófizetők, és talán nem azt jelenti, hogy lefizetik az adóellenőröket.)
Talán éppen ezek a kifogástalan kapcsolatok jelentenek akadályt a továbblépésben - élcelődött Horváth András a miniszter megfogalmazásán. Bár Varga Mihály tájékoztatása szerint a 49 beszállítónál már a szállítási papírokat ellenőrizték, vagyis azt feltételezték, amit Horváth András is, jelesül, hogy a tényleges árumozgás nagyban eltér attól, amit lepapíroztak, azokban semmit sem találtak. Az adóellenőrzési szakember azonban továbbra is elégedetlen. Szerinte a kulcs az áruházláncoknál van. Ha nem is közvetlenül náluk történik az áfamentes vásárlás, tudniuk kell, hogy sokszor a gyári ár alatt szerzik be termékeiket. Márpedig az Európai Bíróságnak van olyan ítélete, amely szerint megállapítható az áruházlánc felelőssége, ha tudta, vagy tudhatta, hogy irreálisan alacsony áron jutott hozzá az áruhoz. Horváth András szerint előbb-utóbb az áfacsalási lánc alsóbb tagjainak a neve is ki fog derülni, ám ott még a hatóságok sem fognak vagyont találni, amelyen behajtható az adócsalással okozott kár. Ez csak az áruházláncokkal fizettethető meg - indokolta a VS.hu-nak az adószakértő, miért károsítanak meg minden adófizetőt, ha megmarad a kiemelt adózók érinthetetlensége.Hogy is csinálják?
Az EU-csatlakozás után indultak be a körhinta- vagy lánccsalások, és az elmúlt években pörögtek fel igazán. Ez a csalás elsősorban a nagy tömegű, ömlesztett áruknál (tej, cukor, olaj, liszt, de a húsipari termékekre is átterjed) divat, ahol a hatóság képtelen megállapítani, hogy egy ezer tonnás cukorhegy valóban abból a cukorból van, amely a papíron szerepel, vagy egy teljesen más forrásból származik.
Ezeket a csalásokat általában külföldön előállított vagy a határon keresztül papíron ide-oda szállított termékkel hajtják végre, kihasználva, hogy az EU-n belüli kereskedelem áfamentes.