Demján újra megdöbbent. Az FHB-hoz került a takarékok 1000 milliárdja

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

A Takarékbank váratlanul bízott meg mást a takarékszövetkezetek vagyonának kezelésével. A feladat az FHB leányvállalatáé, a Diófa Alapkezelőé lett. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke felháborodott, levelet írt többek között Lázár Jánosnak is. Spéder Zoltánt is nevesíti.


November 4-i dátummal Lázár Jánosnak is megküldött levelében Demján Sándor tíz kérdést szegezett a Takarékbank és az Integrációs Szervezet vezetőinek, amiért úgymond kiszervezték - az FHB csoport tulajdonában álló alapkezelőnek - a takarékszövetkezet 1000 milliárd forintnyi szabad pénzének befektetését.


A képre kattintva olvashatja a teljes levelet.


A lapunk birtokába jutott levél előzménye, hogy a Takarékbank gyakorlatilag a nullára szűkítette a Takarék Alapkezelő Zrt. működését, amely eddig kezelte a takarékszövetkezetek szabad pénzét. (Szabad pénz alatt a hitelként nem kihelyezett pénzeket kell érteni, ez évek óta tetemes állomány a szövetkezeti szektorban; ezt szokták a legnagyobb értékként emlegetni, mert elvileg bőven lehetne belőle hitelezni a gazdaság szereplőinek.)

A mintegy 1000 milliárd forintot - 5 különböző alapban - korábban a Takarékbank leányvállalataként működő Takarék Alapkezelő kezelte (más alapja nem is volt), de november 6-tól már a Diófa Alapkezelő fogja. Erről a két társaság pár napja közös közleményben tájékoztatta is a befektetőket. A Diófa Alapkezelő tavaly szeptember óta az FHB Jelzálogbank 100 százalékos leányvállalata, ezért nevesíti Demján Sándor a levelében Spéder Zoltán FHB-elnököt és -tulajdonost, amikor azt kérdezi:


„Mi indokolta, hogy a Spéder Zoltán által vezetett FHB Jelzálogbank tulajdonában lévő Diófa Alapkezelő pályáztatás nélkül kb. 1000 milliárd forint betétet kezelhet?”

Pályáztatás - információink szerint - valóban nem volt. A dolog úgy zajlott, hogy a Takarékbank kiküldött egy portfóliókezelési szabályzatot a takarékszövetkezeteknek, amelyben a rengeteg pont egyikeként a „Kiszervezés, adatátadás”-ról rendelkezett. Ennek részeként rögzítette, hogy a bank a szövetkezetek külön hozzájárulása nélkül egy „alvállalkozó, így különösen, de nem kizárólagosan a Diófa Alapkezelő” szolgáltatását igénybe veheti. A szövetkezetek a módosított szabályzatot aláírták, de mint Demján Sándor levele is jelzi, nagyon nem fogadták szívesen a változtatásokat.


Spéder Zoltán, az FHB elnöke - a kiszervezés nyertese


Egyrészt megdöbbentek azon, hogy ezt a fordulatot nem előzte meg közgyűlési döntés, másrészt garanciákat várnának arra, hogy az egyébként veszteséges Diófa mint új alapkezelő jobban, ügyesebben, magasabb kamatokkal képes forgatni a rábízott pénzt, a szövetkezetek pedig legalább a bankközi kamatot megkapják az általuk beszolgáltatott szabad betétek után.

A szövetkezetek látszólag valóban zsákutcába kerültek: míg a takarékszövetkezeti törvény előírja számukra, hogy szabad betétjeiket kötelesek a Takarékbankban elhelyezni, az most az ő megkérdezésük nélkül (formálisan persze a jóváhagyásukkal) kiszervezte egy neki tetsző külső szereplőnek. Ez a külső szereplő pedig történetesen annak az FHB csoportnak az érdekeltsége, amelynek a Takarékbankban történő tulajdonszerzését eleve etikátlannak tartották.


Csavaros történet

A takarékszövetkezeti konfliktusok 2013 nyarán kezdődtek, amikor az új integrációs törvény megszületett. Ennek keretében először az állam (a Magyar Posta és az MFB révén) többségi tulajdonba került a Takarékbankban (ezzel kiszorította az addig többségi tulajdonos szövetkezeteket, és átvette a kontroll a szektor fölött. Pár hónappal később a Takarékbankot újra privatizálták, az állami pakett vevője a Magyar Takarék Zrt. volt. Ezáltal került a képbe az FHB Csoport, amely az egyik tulajdonosa a Magyar Takaréknak.



A Lázár János alá tartozó Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért felelős államtitkárság szerint az átalakításnak az volt a célja, hogy a szektor megtisztuljon, korszerűbbé, erősebbé, biztonságosabbá váljon. A takarékszövetkezetek, és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként Demján Sándor azonban kezdettől fogva nem így látják. Pár héttel korábban például Demján már „törvényi erőre emelt lopásról” beszélt, úgy fogalmazott: „ellopták" a takarékszövetkezeti szektor 800 milliárdos vagyonát, majd 9 milliárdért, vagyis a teljes összeg 2,5 százalékáért továbbadták. Ezért már több jogi fórumon megtámadták a takarékszövetkezeti törvényt, és mint az OTSZ jelezte: „az utolsó golyóig harcolnak”.