Belelendült a kormány: ha idén is veszteséges a Tesco, be kell zárnia

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

A kormány legújabb törvényjavaslata azt próbálja megelőzni, hogy a hipermarketek akár a veszteségek bevállalásával is lenyomják az árakat, és ezzel tönkretegyék a családi vállalkozásokat. Legalábbis az indoklás szerint.


Záporoznak a kereskedőket megregulázó törvényjavaslatok a parlamenti képviselők asztalára: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy újabbal rukkolt elő, amely a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek, vagyis az élelmiszerboltok működését szorítja korlátok közé.


Az egyik legfontosabb verdikt, feltéve, hogy az Országgyűlés többsége is egyetért majd vele, hogy Magyarországon nincs helye azoknak a nagy élelmiszerláncoknak, amelyek két egymást követő éven át veszteségesen működnek. Ez persze csak a nagyokra vonatkozik, azokra, amelyeknek az éves árbevétele eléri az 50 milliárd forintot. A családinak mondott kisebbek jogszerűen is vergődhetnek.

A Tesco-Global Zrt.-nek tavaly már 43,1 milliárd forint volt a vesztesége, vagyis ha idén sem hozza ki pluszba az eredményét, azaz nem lesz profitja, akkor a mérlegbeszámoló benyújtása után, vagyis legkésőbb jövő nyártól Magyarországon nem kereskedhet, legalábbis napi fogyasztási cikkekkel (élelmiszerrel, vegyi áruval, illatszerrel). Csipkednie kell magát az Auchannak is, mert az elmúlt négy évben végig veszteséges volt, tehát idén a francia multinak is egy kis profitra kell szert tennie, ha továbbra is vonzónak tartja a magyar piacot. Hasonló a Spar sorsa is, az osztrákok már ellentámadásba is lendültek.

Ez nem az első törvényjavaslat, ami láthatóan a nagy hipermarketek ellen irányul. A vasárnapi nyitva tartást korlátozó javaslatot is nehezen lehet másként értelmezni, mint a Tesco, az Auchan és más multikkal szembeni lépésként.


Belvárosi diszkonttilalom

A törvényjavaslat egy másik paragrafusa megtiltja a diszkontok (400 négyzetméter fölötti, friss hús- csemege- és sajtpulttal nem rendelkező üzletek, tipikusan például az Aldi vagy a Lidl boltjai), nagyméretű szupermarketek (2500 és 5000 négyzetméter között), a hipermarketek (5000 négyzetméter fölött) nyitását és üzemeltetését a világörökségi területek „nagyvárosias lakóterületén”, vagyis lényegében a budapesti belváros frekventált helyein (lásd az alábbi térképet).



A tiltott területen már működő diszkontok a javaslat szerint 2018. január 1-ig maradhatnak, ez után a kereskedelmi hatóság elrendeli az azonnali hatályú bezárásukat.


A diszkontok ügyében is felbukkant 400 négyzetméteres határ szerepel az ú.n. új plázastoptörvény és a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény tervezetében. Megpróbáltunk utánajárni, miért mindig ez a határ, és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezetőtől azt a választ kaptuk: „mert nagyvonalúak vagyunk”.