Az EU-val tárgyaltak a balkáni politikusok

Fotó: ANADOLU AGENCY / Kemal Zorlak

-

A befektetőket vonzó gazdasági együttműködésről tárgyaltak.


A gazdasági fellendülés lehetőségeiről tanácskoztak a nyugat-balkáni országok trieszti csúcstalálkozóján. A térség mintegy 20 millió lakost fog egyesíteni a javak és szolgáltatások szabad mozgását biztosítva, amivel több befektetőt vonz – mondta Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa.

Szerbia, Montenegró, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó jövője az EU-ban van – áll a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában. A dokumentum szerint a hat ország közötti konfliktusok feloldása egy elmélyített gazdasági együttműködéssel képzelhető el. Ennek része autópályák és gázvezetékek építésének vagy a vámszabályok egységesítésének előmozdítása.

A fórumon tizenhárom ország képviseltette magát a legmagasabb szinten, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is jelen volt. A találkozón háromoldalú tanácskozást tartott Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, valamint a francia elnök és a német kancellár.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állam- és kormányfői uniós tagállamok vezetőivel találkoztak, a többi között német, horvát, francia, brit, olasz, osztrák és szlovén politikusokkal. A csúcstalálkozó célja nyugat-balkáni országok jobb összeköttetése által a gazdasági fellendülésük elősegítése, ami az EU-hoz való közeledésükre is pozitív hatással lesz.

Hahn szerint az EU nem lehet sikeres gazdasági ösztönzők nélkül, ebből a szempontból a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező balkáni országok vonzók a befektetőknek. A Nyugat-Balkán és az EU-tagországok közötti kereskedelem értéke tavaly 44 milliárd euró volt. Az EU a térség gazdasági kapcsolataiból 76 százalékban részesedik, de még vannak kiaknázható tartalékok – mondta Hahn. Szerinte a befektetők szívesen jönnek ezekbe az országokba, mert ott a munka és az induló vállalkozások költségei csökkenni fognak.

Gentiloni szerint a Nyugat-Balkán előtt nagyszerű jövő áll. A célok között szerepel az integrált gazdaság kialakítása, amely egységes kereskedelmi és tarifarendszernek adna életet egy 20 millió lakossal rendelkező térség számára. Különleges jelentőséget tulajdonított az interkonnektivitást (kölcsönös, hálózatos, több fokozatú kapcsolatrendszert) szavatoló, 194 millió eurós infrastrukturális fejlesztési terveknek, amelyek az olasz kormányfő szerint összesen 500 millió euró értékű befektetést jelenthetnek.