„Az életünk munkáját elbuktuk” – magyarokat is elsodort a frankcunami

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Picheat Suviyanond

-

Nagy pofon lesz a forintosításból kimaradó autóhiteleseknek és más devizaadósoknak a legalább 20 százalékkal magasabb következő törlesztő, de messze nem ők a legnagyobb magyarországi vesztesek. Az egész világot megrázó svájci jegybanki döntés a devizaspekulánsoknak és brókercégeiknek fáj a legjobban: több külföldi devizakereskedő már csődöt jelentett, a hazaiak közül néhányan rendkívül intézkedéseket léptettek életbe, és futnak az ügyfeleik után, hogy behajtsák rajtuk a veszteségeket. A magyar deviza és befektetési alappiacon becsült teljes kár a 40 milliárd forintot közelíti, de van olyan ügyfél, aki egyedül 50-100 millió forintot bukott.


Elfogadjuk a veszteséget, de azt nem, hogy mindenünket odaadjuk

– kezdte a VS.hu által megismert egyik károsult, aki egyelőre a neve elhallgatását kérte, mert vitában áll a brókercégével. Ez egyébként egyike a néhány hazai tulajdonban lévő, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével teljesen szabályosan és folyamatos felügyeleti kontroll alatt tevékenykedő befektetési társaságnak, amelynél erős a devizaüzletág. Ez a cég (egyrészt a vitás ügy miatt nem írjuk le a nevét, másrészt, mert bármely más konkurensénél is bőven akadhat hasonló eset) a dán Saxo Bankkal áll kapcsolatban, az ügyfél tehát a Saxo által üzemeltetett devizaplatformon kereskedett.

Jelenlegi tudása szerint több mint 35 millió forintot bukott azon az ominózus csütörtöki napon, amikor a svájci jegybank rögtönzött akciójával 30-40 százalékos – egy normális napon megszokottnál 30-40-szer nagyobb – frankerősödést (eurógyengülést) idézett elő pár másodperc alatt. Mivel emberünknek csak pármillió forint volt a brókercégnél vezetett számláján, az elszenvedett veszteség nagy részét most kellene előteremtenie, és utólag befizetnie.

Azért érzi magát átverve, és kész akár be is perelni a brókercégét, mert a frankcunamit követő estén még azt látta a számláján, hogy „csupán” 5 millió forintos mínuszba került. Ebből arra következtetett, hogy a nagy piaci felfordulásban még viszonylag szerencsésen le tudták zárni a pozícióját, és csak ennyit kell befizetnie.


Ötmillió is rengeteg, de egy ilyen helyzetben azt még el tudtam volna fogadni

– mondta a VS.hu-nak. Másnap viszont azzal szembesült, hogy a zárás mégsem úgy, hanem az eurózuhanás mélypontján, a lehető legrosszabb árfolyamon teljesült, így szaladt el a vesztesége 35 millió forintnál is nagyobbra. És mivel nincs az a devizabefektető, aki ilyen kis méretű nyitott pozícióra a kért letét ilyen sokszorosát parkoltatná a számláján, ilyenkor a brókercég átmenetileg helyt áll (ameddig tud, ameddig vannak tartalékai), majd utólag megpróbálja behajtani a pénzt az ügyfelén.


Ezt nem tudom lenyelni, egész életünk munkáját kellene odaadni, és nem csak én jártam így. Sírnak, zokognak, fenyegetőznek az ismerőseim, több száz ember vált földönfutóvá

– mondta elkeseredve.


Mi történik, amikor zuhan az árfolyam, mint a kő?

A január 15-ihez hasonló árfolyamzuhanás (vagy emelkedés) annyira példátlan, hogy spekuláns ésszel is túlmegy minden határon, a gyakorlatban pedig bármilyen technikai megoldással kezelhetetlen. Mert mi történt? A svájci jegybank 11 óra előtt nem sokkal bejelentette, hogy eltörli a három és fél éven át alkalmazott 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben, mire a frank azonnal erősödni kezdett. Olyan elképesztő gyorsan esett 1,20-ról 0,8-ra, hogy megbolondultak a kereskedési rendszerek, nem volt forgalom, nem volt senki a vételi oldalon, aki megvette volna az eurót, amelytől mindenki egyszerre szabadulni akart, nem volt úgynevezett árjegyzés, a brókerek nem tudták lezárni a befektetőik pozícióját egy még elfogadható veszteség mellett.


Egy másik, a devizapiacon éveken át nagyon aktív forrásunk éppen az ilyen elszámolási vitákat valószínűsítette a csütörtöki események után. Ilyen extrém helyzetben ugyanis hiába ad be valaki nagyon gyorsan egy eladási megbízást, vagy hiába állított be előre egy úgynevezett stop-loss megbízást (amely egy meghatározott árfolyamon automatikusan érvénybe lépve eladatja a brókerrel az adott devizát), ez most nem, vagy nem akkor, vagy nem olyan áron tudott teljesülni, ahogy azt a befektető elképzelte. És, mint a már idézett konkrét károsultnál, a jelek szerint előfordult, hogy még egy nappal később is módosították a már lezártnak hitt pozíció adatait.


Nem szeretnek beszélni róla

Hogy mennyi ilyen problémás eset lesz, azt egyelőre nehéz látni, önmagában a frank/euró nyitott pozíciókon előállt teljes hazai veszteséget sem könnyű számszerűsíteni. Főleg, mert az érintett hazai brókercégek nem szívesen nyilatkoznak, legtöbbjük elzárkózott a megkeresésünk elől. Amely társaságok leginkább érintettek lehetnek, az a Buda-Cash, az Erste, a Takarék-Invest, a Solar Capital, a Concorde, az Equilor és a Codex – legalábbis ők azok, ahol erős a devizaüzletág.

A piacról származó információink szerint igen sokan megütötték a bokájukat például a Buda-Cashnél és az Equilornál, de egyiküktől sem kaptunk választ a kérdéseinkre, mondván, még ők is számolgatnak. Úgy hallottuk, nagyon sokat veszíthettek a Codex befektetői is, de ez a társaság sem akart nyilatkozni. Az ő esetük azért is érdekes, mert a világ egyik legnagyobb devizakereskedőjének, az amerikai Forex Capital Markets-nek (FXCM) az ügynökeként (is) tevékenykedtek. Vagyis a Codex ügyfelei az FXCM-nek is adhattak megbízásokat, csakhogy ez a cég most kis híján csődbe ment, annyit buktak világszerte a befektetői, és olyan nagy veszteségért kellett neki magának helyt állnia. A Codex is kénytelen volt kiadni egy rendkívüli tájékoztatást január 15-én és 16-án is, amely szerint az FXCM-piacra adott megbízások egyelőre szünetelnek, és hogy vannak olyan ügyfeleik, akiknek „az FXCM-nél megkötött devizaügyletei jelentős veszteséggel zárultak”.

Nem a Codex egyébként az egyetlen, amely az FXCM ügynöke. Ilyen például a Cemp Trade Kft., amely a CEMP Csoport tagjaként a Portfolio.hu-ról érhető el, és Alfa Trader néven kínálja szolgáltatásait, de számos más cégtől is elérhető az FXCM vagy a hozzá hasonló nagy nemzetközi platformok. Az pedig egyáltalán nem egyedülálló, hogy az FXCM nehéz helyzetbe került. Más külföldi cégek, például az Alpari, csődöt jelentett, de az Excel Markets és az Oanda is közölte, hogy nem tud eleget tenni a tőkekövetelményeknek. Ezek a cégek akár direktben, magyar közvetítő nélkül is igénybe vehetők Magyarországról is, hiszen nagyon sok internetes devizaszolgáltató hirdeti magát szerte a világon.

Mindenhol óriási üzlet és óriási kockázat van ugyanis ezen a piacon, ahol a szolgáltatók – feltéve, hogy nem üt be a mostanihoz hasonló krach – csak nyerni tudnak a spekulánsok üzletein. Maguk a befektetők viszont a közszájon forgó bölcsesség szerint az esetek 98 százalékában veszítenek, ezért különösen óvatosnak kell lenni, ha valaki laikusként merészkedik a terepre. Márpedig ennek is megvan a veszélye, hiszen a devizakereskedést sokszor valami könnyű és szórakoztató játékként, munka helyett ideális egyszerű pénzkereseti lehetőségként állítják be – például mint a már címében is beszédes nedolgozz.hu esetében. Holott a tőkeáttét miatt ez a világ legrizikósabb terepe.


A pénz 500-szorosa is foroghat

A devizapiac első ránézésre azért vonzó, mert kis pénzzel elméletileg nagyon sokat lehet nyerni. A spekulánsok kvázi kölcsönvett pénzből kötnek fogadásokat az árfolyam emelkedésére vagy esésére. Nem kell fizikailag rendelkezniük a pénzzel, amit kockára tesznek, hanem majd a későbbi nyereségből elszámolnak. Egy konkrét példán: a befektető vesz egy lotot, azaz 100 ezer eurót forintért, ez 320-as árfolyamon 32 millió forint. Nem kell, hogy nála legyen ez a 32 millió forint, ennek csak a töredékét – mondjuk az 500-ad részét, 200 eurót, 64 ezer forintot – kell letétként a brókercégnél vezetett számlájára elhelyeznie. Megvette a 100 ezer eurót, és arra vár, hogy gyengüljön a forint. Ha ez bekövetkezik, és például már 327 forint egy euró, akkor ad egy eladási megbízást. A brókercég összehozza őt egy olyan spekulánssal, aki pont ilyen áron szeretne venni (ez pillanatok alatt megtörténik, normális esetben – nem január 15-én – mindig rengetegen vannak az eladói és a vételi oldalon is), és a megbízás teljesül: a kezdeti 32 milliót érő euróból lett 32,7 millió forint. Ebből a befektető visszaadja a kvázi kölcsön kapott 32 milliót, és zsebre teszi a 700 ezer forint hasznot. Ennél persze egy kicsit kevesebb lesz a nyeresége, mert a kereskedő is leveszi a hasznát, de ez a lényegen nem változtat: kevés pénz fizikai meglétével óriási pozíciókat lehet felvenni. Ezt jelenti a tőkeáttét, ami ebben a példában 500-szoros. Ugyanezek az arányok igazak akkor is, amikor valaki veszít, márpedig ahol valaki nyer, ott valaki más ugyanannyit elbukik; a devizázás zéró összegű játszma. Bukás esetén a példánkban tehát elő kell teremteni a 700 ezer forintot, mivel nincs annyi pénz a számlán. A mostani hirtelen frankerősödésnek is megvannak valahol a nyertesei – csak az a baj, hogy sokkal kevesebben nyertek, igaz viszont, hogy ők elképzelhetetlenül sokat. A brókercégek pedig sorra vonják le a tanulságokat: információnk szerint az elmúlt napokban minden hazai szolgáltatónál duplájára, triplájára emelték a letéti követelményeket.

40 milliárdos totálkár

Mivel a piaci szereplők egyelőre nem szeretnek beszélni a történtekről – még ha önhibájukon kívüli, extrém piaci eseményről van is szó –, a Magyar Nemzeti Bank pedig türelmet kért, hogy elemezze az általa bekért adatokat (információink szerint már múlt pénteken elkezdték az adatgyűjtést, hétfőn és kedden is folytatták a károk felmérését), csak becslésekre hagyatkozhatunk. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője – jelenleg is aktív magánbefektető – nagyságrendileg közel 40 milliárd forintra becsüli a hazai ügyfelek kárát a bejelentés utáni órákban.


Ebből szerinte közel 20 milliárd a befektetési szolgáltatóknál és az online platformokon spekulálóknál jöhetett össze, de a pontos összeg nagyban függ az elszámolási bizonytalanságoktól, illetve attól, hogy a befektetési alapok kezelői milyen mértékben zárták vagy tartották meg a veszteséges pozíciókat. Ha például 120 millió eurónyi nyitott pozíció volt csak a hazai brókercégeknél (ez csak becslés) – tehát ennyi pénzben fogadtak a befektetők arra, hogy a frank nem fog erősödni –, akkor ezeket a nyitott a nyitott pozíciókat lezárhatták az 1,20-as árfolyamküszöb alatt 0,1500-val, de akár 0,300-val lejjebb is. Előbbi esetben a brókercégek ügyfelei 6 milliárd forintot bukhattak el, utóbbiban 11 milliárdnál is többet. Karagich véleménye szerint az online platformokon spekulálóknál például a több százszoros tőkeáttétel miatt szinte garantált, hogy a kereskedési rendszer a bejelentést követő percekben mindenütt automatikusan kizárta az ügyfélpozíciókat. Ezt a becsült hatást összegeztük a táblázatban.


svájci jegybank miatti veszteségek_legfrissebb


Hogy mindez magukat a szolgáltatókat hogyan érintette, okozott-e náluk például tőkemegfelelési problémákat, arról az MNB-t is megkérdeztük, de kicsit későbbre ígértek választ, még nem tudták az összes szereplőnél felmérni a terepet. Nem is mindenkit ellenőriz egyébként a jegybank, hiszen a külföldi devizakereskedőknek külföldi felügyeletük van. Annyit lehet tudni, hogy az MNB szerint is kiemelt kockázatok vannak; már évekkel korábban azt állapították meg, hogy akkor (ez 2011-es adat) minden magyar online forexező átlagosan 744 ezer forint veszteséget realizált egy évben.

UPDATE: Szerdán kora délután azt közölte a jegybank, hogy rövidtávon nem lát okot a beavatkozásra.

Ezért például Karagich úgy gondolja, hogy bár dilettáns volt a svájci jegybank lépése és kommunikációja, és beláthatatlan károkat okozott a világ devizapiacán a szolgáltatói, elszámolási és befektetői oldalon, a szolgáltatóknak is önkritikát kellene gyakorolniuk. Nem szabadott volna semmilyen devizaterméket kvázi biztonságosnak titulálva eladni az ügyfeleknek, amint azt tették a „tuti hozamú” EURCHF vételi pozíciókkal, tekintve, hogy a hatalmas tőkeáttételek miatt minden hasonló devizabefektetés kifejezetten kockázatos. Különösen a tapasztalatlanabb ügyfeleknek" – fűzte hozzá Karagich.


A befektetési alapok közül is veszítettek

A hazai kisbefektetők többsége szerencsére nem devizázik, sokkal többen vannak viszont, akik befektetési alapokban tartják a pénzüket. A választék nagyon bőséges, a legbiztonságosabb, legstabilabb pénzpiaci alapoktól kezdve a legkockázatosabb részvény- vagy származtatott alapokig bármit lehet választani, és ezek méltán népszerűek: rövidebb és hosszabb távra nagyon jó megtakarítási lehetőséget kínálnak.

A svájci bomba azonban az alapokat sem hagyta érintetlenül, elsősorban az úgynevezett abszolút hozamú alapoknál okozott károkat – majdnem 25 milliárd forint értékben. Itt a legkönnyebb tisztán látni: az alapok minden nap nyilvánossá teszik az eszközök aktuális piaci értékét, legfeljebb néhány nap átfutás kell a bonyolultabb konstrukciónál. Messze a legtöbbet az OTP egyik alapja – a Supra – veszített az értékéből, erről egyébként az alapkezelő azonnal tájékoztatta a befektetőit. Itt volt a legmagasabb a svájci frank kitettség, és ráadásul az abszolút hozamú alapok között egy kedvelt, éveken át nagyon jól teljesítő, bő 100 milliárd forintot kezelő alapról van szó, amely most azonnal több mint 22 milliárd forintot, értékének 18 százalékát veszítette el.

A Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) honlapján elérhető listából ezen kívül mi nagyjából 10 alapot azonosítottunk, amelyet láthatóan érintett a devizapiaci sokk, de a Supránál kisebb mértékben. Veszített még két OTP-s alap (az OTP G-10 Euró és az OTP Prémium Származtatott), a Dialóg néhány alapja (a Származtatott deviza és az Octopus), a Pioneer Katamarán vagy a Platina Delta is. A Bankmonitor.hu is összegyűjtött egy listát, ők azt is számszerűsítették, hogy melyik mennyit bukott, és volt-e olyan, aki jól jött ki a helyzetből.


Ez egy egyszeri és megismételhetetlen veszteség, pusztán emiatt nincs értelme menekülni az alapokból

– mondta el a VS.hu-nak Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke, hozzátéve, hogy meg kell próbálni viszonylag higgadtan tudomásul venni a történteket. Persze ha valakinek nem fér bele a kockázatosabb alapoknak a mostanihoz hasonló volatilitása, akkor át lehet gondolni a befektetési stratégiáját, de semmiképpen nem kell pánikba esni. Ez egy hirtelen előállt és azonnal lezajló piaci esemény, amit egyrészt nem lehetett kivédeni, másrészt utólag sem lehet vele mit kezdeni. Az alapkezelők most azon dolgoznak, hogy ledolgozzák a veszteségeket; a befektetőknek pedig le kell vonni a tanulságot, ami mindig ugyanaz: egy lapra soha nem szabad az ember összes pénzét feltenni.