Átmeneti az infláció gyorsulása az elemzők szerint

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A KSH szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak júniusban, mint egy évvel korábban, májushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.


A nyári hónapokban meghaladhatja a fogyasztói árak növekedése a 3 százalékos inflációs célt, de az év végére a drágulás üteme kissé mérséklődhet a KSH adatait kommentáló elemzők szerint. Arra számítanak, hogy az éves átlagos infláció 3 százalék alatt marad idén. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak júniusban, mint egy évvel korábban, májushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a nyári hónapokban az infláció az MNB várakozásával összhangban a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat. Kockázatot jelenthet a forint árfolyamának további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése.

Több mint öt év után, 2013. januárja óta először lépte át a 3 százalékos küszöböt az infláció. Ahogyan arra számítani lehetett, a fogyasztói árak gyorsulása mögött az üzemanyagok árának 15 százalékos éves növekedése áll.

Virovácz továbbra sem vár változást a jegybanki eszköztárban, tekintettel arra, hogy az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja.

A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Amíg a maginflációban nincs érdemi elmozdulás, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikában – mondta. Virovácz az év egészére átlagosan 2,8 százalékos inflációt vár.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet. A szakértő kiemelte, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, illetve az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt.

Az elemző az év egészére átlagosan 2,7 százalékos inflációt vár, szerinte 2019-ben 3 százalék körül ingadozhat a fogyasztói árak drágulása, éves átlagban 2,8 százalékos lehet az infláció.

Suppan szerint júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tovább gyorsulhat az infláció. Az üzemanyagárak tavaly az év közepén jelentősen csökkentek, így a bázis alacsony lesz, míg jelenleg több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen emelkedtek az olaj- és üzemanyagárak.

A szakértő szerint egyelőre az MNB középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.

A CIB rövid távon csak akkor számít jegybanki reakcióra, ha a forint további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Az MNB június végi üléséről kiadott jegyzőkönyv is megerősítette, hogy a monetáris döntéshozók szerint egyelőre még szükség van a laza monetáris kondíciókra, amelyek azonban 5-8 negyedéves időtávon már nem tarthatóak.

A CIB elemzői szerint a nyári hónapokban a júniusihoz hasonló inflációs számok még előfordulhatnak, de az éves átlagos infláció 3 százalék alatt, 2,7 százalék közelében alakulhat 2018-ban. Jövőre már az Európai Központi Bank monetáris politikája és annak piaci hatása is szűkítheti a hazai monetáris mozgásteret.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy júniusban az üzemanyagok és a dohánytermékek húzták felfelé az éves mutatót, ezeket leszámítva a júniusi infláció megegyezett volna a májusi 2,8 százalékkal. A változékony élelmiszer-, energia-, üzemanyag-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció nem változott, 2,4 százalékos szinten maradt.

Szerinte az év hátralévő részében 3 százalék feletti inflációval lehet számolni, ennek egyik oka a lakossági kereslet, a szolgáltatások árának emelkedése. Másrészt az euró május közepe óta 315 forint feletti árfolyamokon mozog, a korábbinál gyengébb forint valamennyire megjelenhet az importált cikkek árában, ami felfelé húzhatja az inflációt, hogy az élelmiszerárak viszont várhatóan nem gyorsítják majd az inflációt.

A K&H elemzője a jelenlegi kilátások alapján 2,8 százalékos éves átlagos inflációra számít, decemberre 3,3-3,4 százalékos mutatót vár.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője szerint az áremelkedést szinte teljes egészében magyarázza az üzemanyagok árának jelentős növekedése, kisebb meglepetést okozhatott ugyanakkor, hogy az élelmiszerek havi szinten olcsóbbá váltak, éves szintű áremelkedésük így 3,4 százalékra lassult.

Szerinte a júniusi adat teljesen beleillik a várt trendbe, elsősorban a tavaly nyári alacsony bázisadatok, illetve az olajárak emelkedése miatt az éves inflációs mutató a nyár első hónapjában elérte a jegybanki célt. Ez azonban feltehetően átmeneti lesz, az őszi hónapoktól ismét várható az infláció kisebb lassulása, ha a mostani olajár-sokk nem folytatódik, és a forint árfolyama is stabilizálódik.

Nyeste azt mondta, a jegybank 3 százalékos célját tartósan várhatóan a jövő év elején érheti el az infláció. A gazdaság folyamatai, a bérek emelkedése, a fogyasztás erősödése, és a várhatóan gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam azt sugallják, hogy később sem tér már vissza ez alá a szint alá.