A szaúdiak imádják a magyarokat, de a pénzüket még inkább

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Marcio Silva

-

Miközben Szaúd-Arábia az olajárak alacsonyan tartásával két vállra fektette Oroszországot és Amerikát, Magyarország arról alkudozik az arabokkal, hogy a tudás vagy a pénz ér-e többet. A szaúdiak értékelik a magyar mérnököket, de pénzt és tőkét is várnak a közös üzletekhez. Egy friss beruházás terve azért most révbe ért.


Felveszed magad is az arab mentalitást, vagy ugrik az üzlet. Ez a tapasztalatuk azoknak a magyar vállalkozóknak, akik ráérezve az Orbán-kormány keleti nyitásában rejlő lehetőségekre, évek óta járják az arab országokat a diplomáciai delegációkban. A minap éppen Kövér László házelnök utazott Szaúd-Arábiába és Katarba – két olyan monarchiába, ahol nem a parlamentarizmus és a demokratikus népképviselet, hanem ötezer herceg és száz sejk az úr.


Ilyen körülmények között kell ráhangolódni az arab mentalitásra – a lassan hömpölygő időre, a személyes, már-már testi kontaktus jelentőségére, és persze a muzulmán világ társadalmi elvárásaira.

A magyar Siva Group már három éve győzködte a szaúdiakat, mire most, a magyar parlamenti elnök látogatásának alkalmával megkötötték az üzletet: magyarok építhetnek napelemgyártó üzemet Szaúd-Arábiában. Ráadásul a beruházáshoz szükséges 50 millió dollárt (mintegy 13,5 milliárd forintot) a szaúdi partner, az AnNasban csoport állja. Igaz, közben egy kicsit maguk a magyarok is arabokká váltak. Másképp nem megy – magyarázta a VS.hu-nak a Siva tulajdonosa, Kőműves Árpád.


Nem lehet európai gondolkodással és mentalitással, már-már bevált európai üzleti recepttel kint érvényesülni, mivel egészen más, merőben ellentétes üzleti kultúrájuk van. Aki nem tud a hagyományos, hazai gondolkodásán változtatni, az nem nagyon fog boldogulni az arab üzleti világban.

Az európai szemmel ellentmondásosnak tűnő jelenségek nem csak az üzleti világot hatják át. A magyar parlamenti elnök látogatásával egy időben például filmfesztivált tartottak Szaúd-Arábiában, abban az országban, ahol egyetlen mozi sincs. Ráadásul nők vitték el az aranypálmákat, holott hivatalosan még jogosítványt sem szerezhetnek. Haifaa Al-Mansour személyében pedig női alkotója volt annak a mozinak is, a Wadjdának, amelyet két évvel ezelőtt első szaúdi filmként neveztek az idegen nyelven forgatott filmek Oscar-díjára. Wadjda egy tízéves kislány, aki a szaúdi főváros, Rijád külvárosában él, és minden ízében a tradíciókat feszegeti.



Hiányzik az idő

Szaúd-Arábiában hagyni kell a dolgokat megérni. Keleti nyitás ide vagy oda, nem lehet berúgni az ajtót, hogy itt vagyunk, pörögjön az üzlet, dőljön a lé. Ezért vesztegel évek óta egy csomó projektötlet a szaúdiaknál.

Orbán Viktor még 2011-ben kopogtatott először az Öböl-menti országban, és bár vele együtt több tucat üzletember bebocsátást nyert, a Siván kívül szinte mindegyikük csak arról tudott beszámolni, hogy tárgyalnak, de konkrét szerződésig még nem jutottak. A Szentkirályi ásványvíz gyártója egyike a ritka kivételeknek, de nekik is egy évükbe telt, mire előkészítették a szállításokat. Igaz, 2014-ben már 100 millió forintnyi palackot adott el a cég Szaúd-Arábiában.



Hiányzik a pénz

Ami leginkább hiányzik a magyaroknak, az a tőke, a pénz. A szaúdiakat lenyűgözi a magyar mérnöki tudás, a technológia. Ezzel nincs is probléma. Csakhogy míg a magyarok ezt úgy akarják eladni, hogy tőkével nem járulnának hozzá a befektetéshez, addig az arabok alkudoznak. Azt mondják a szaúdiak, hogy a pénzhez nehezebb hozzájutni, mint a szaktudáshoz, tehát hozzanak tőkét a magyarok is. No, ez az, ami nincs.


A jellemzően 40-60 millió dolláros projektekhez milliárdos nagyságrendű tőkére lenne szükségük a magyar vállalkozásoknak, ez pedig meghaladja a képességüket. Nem mintha nem lenne pénzük a szaúdiaknak, hiszen az egy főre jutó nemzeti termékük duplája a magyarnak, 26 ezer dollár. De keményen tárgyalnak. „Utald át holnap!” – vetik oda, és ha nem megy, akkor más partner felé fordulnak.


Hiányzik az állami támogatás

A hazai forráshiány azonban általános, és ezen az Eximbank hitelkerete sem változtat. Az ugyanis nemcsak drága, de a tapasztalatok szerint lassan hozzáférhető. A projekt is lezárul, mire megmozdul az exporttevékenység finanszírozására hivatott állami pénzintézet – mondták az üzletemberek a VS.hu-nak. A lehetőségekről az Eximbankot is megkérdeztük, de konkrét számok nélkül csak azt a választ kaptuk, hogy több százmillió dollár a keret, amely „jelentősen meghaladja az exportőrök által jelenleg támasztott keresletet”. Valami azonban mégsem stimmelhet, ha a vállalkozók pénzhiánytól szenvednek.

„Pedig ha a kormány pénzzel is tudna támogatni minket és a hozzánk hasonló cégeket – mondja a Siva tulajdonosa, Kőműves Árpád –, nagy potenciált jelentenénk az adott piacon. Nem lennének olyan konkurensek, akik a biztos finanszírozás miatt jutnak versenyelőnyhöz, és kiszorítanak minket, magyarokat.”

Márpedig nem kispályásokkal versenyzünk. A legfőbb konkurensek a kínaiak, amerikaiak, dél-koreaiak és németek, ők adják a szaúdi import mintegy 40 százalékát. Így viszont a keleti nyitás eredménye kétséges, a magyar–szaúdi külkereskedelem legalábbis hektikus. 2012-ben például hiába értük el végre a 2008-as válság előtti szintet, a következő évben újból hullámvölgy következett. A magyar kivitel jelentős részét ugyanis a magyarországi multik termelése adja, így ha ők irányt váltanak, azt mi is rögtön megérezzük. A Nokia komáromi gyárának a bezárását például igencsak megsínylették a szaúdiakkal való magyar kereskedelmi kapcsolatok.



Esély viszont van még

A szaúdiak sem restek, saját termékeiknek is igyekeznek piacot találni, így tavaly alaposan megcsappant a magyar kiviteli többlet. Az arab országbeli vállalatok ugyanis megjelentek beszállítóként olyan magyar cégeknél, amelyeknél a gyártás alapanyaga valamilyen kőolajtermék. Ennek köszönhetően tavaly mintegy 13 milliárd forinttal növelték bevételeiket a magyar piacon.


A technológiai ismereteik hiányára pedig új megoldást találtak ki. A Sherbiny Holdings a tervek szerint áprilistól egy olyan irodát kezd működtetni Gödöllőn, ahol alapvetően a szaúd-arábiai olaj- és földgázipari projektekhez köthető műszaki tervezési feladatokra foglalkoztatnak mérnököket. Első célkitűzésként mintegy ötven műszaki végzettségű dolgozót.

Közben pedig gőzerővel küldik a fiaikat magyar egyetemekre, köztük mérnökképzésre. Debrecenben például már 200 szaúdi diák tanul. Ez vélhetően azért is fontos az anyaországnak, mert rendkívül fiatal populációjában nehéz munkát találniuk a pályakezdőknek. Márpedig a semmittevésre ítélt fiatalok népes táborában könnyedén gyökeret ver az iszlám radikalizmus – hívta fel a figyelmet a januári uralkodóváltás után az Economist, amikor Abdallah halála után Szalman vette át a szaúdi dinasztia trónját.



A monarchia egyelőre azonban még él és virul. A Bloomberg legfrissebb összeállítása szerint abszolút bejött a világ legnagyobb kitermelőjének, hogy alacsonyan hagyta az olajárakat. Ebbe ugyanis már nemcsak az oroszok látszanak belerogyni, hanem az amerikaiak is, akik leálltak a termeléssel, és tízezreket bocsátanak el az ágazatból.

Egy apró bibi azért mégis van a szaúdiak számára is – írja az Economist: a jelenlegi mohó kitermelés mellett 2030-ra az ország kifogy az exportálható olajból.

Ez viszont jól jöhet a magyar napelemgyártóknak, akik amúgy is azzal számolnak, hogy részesedhetnek még abból a 30 milliárd dollárból, amelyet a szaúdi kormány a napenergia hasznosítására akar fordítani a következő években. Feltéve, hogy közben egy kicsit maguk is megtollasodnak, és némi tőkével be tudnak szállni a versenybe.