A földeken a helyzet változatlan – itt a hatodik Ángyán-jelentés

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Az egyenlőtlenségek nőttek, de az első hat hely ugyanazoké. A támogatott terület és a felvett támogatás nagyaságát tekintve ugyanakkor Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltsége átvette a vezetést Csányi Sándor Bonafarmjától. Az állami földbérletek ügyeiben is a professzor által ezerszer bírált folyamatok folytatódtak, kevesen kaptak sokat, sokan keveset. Állatorvosi lovak, részletes kimutatások és elemzések a földről a VI. Ángyán-jelentésben.


Az államtól bérelhető földekre kiírt pályázatok sorsát, a nyertes és a pályázat nélkül földbérlethez jutó érdekköröket, valamint a földek után kapott támogatások megoszlását is elemzi Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár a VS.hu-hoz eljuttatott tanulmányában. A professzor sorrendben a VI. földről szóló jelentése a tervek szerint az utolsó előtti, és várhatóan még a héten olvasható lesz a kielegyenafold.hu weboldalon. A mottóként Ady Endre-, Radnóti Miklós- és Wass Albert- és Biblia-idézetekkel induló jelentés idén januárig dolgozta fel országosan a földbérleti pályázatokat, és külön elemzi a támogatásokhoz való hozzáféréseket, amelyekben

Két év alatt még nagyobbak lettek az egyenlőtlenségek

Az Ángyán-jelentés idézi a K-Monitor elemzését, amely szerint a gazdaságok felső 10 %-a teszi zsebre a támogatások 74 %-át, a következő tíz százalék már csak a teljes támogatás tizedét kapja, a legalsó tized pedig csupán a 0,3 % százalékig részesül a támogatásokból. Az elmúlt négy évben ugyanaz a hat érdekcsoport kapja a legtöbb támogatást. Ebben a területalapú és a beruházási támogatások is benne vannak. A rangsorban egyetlen változás történt: 2011-ben még a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoporté volt a legnagyobb támogatott terület, és a legmagasabb összegű támogatás is. 2014-re azonban a Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz köthető Mezort-csoport lett a listavezető. A 6 érdekcsoport két év alatt összességében 76,5%-al növelte támogatott területének nagyságát, 38 %-al pedig a támogatások összegét. A terület jelentős része az államtól bérelt föld. table_agrar

A földbérleti rendszer állatorvosi lovai

A „rendszer állatorvosi lovai” közt Ángyán elsőként említi a Borsodi Mezőség „első körös, példa értékű földbérleti eljárásának és  pályázatainak”megsemmisítését, annak módját és indokait. Mint írja, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és annak puffer-területén, a Mezőcsáti Kistérségben fontos lett volna, hogy a termőföld a helyben lakó gazdálkodó családok kezében legyen. Ezt akadályozta viszont, hogy az állami tulajdonú területek kezelője, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) 1995-ben húszéves futamidejű szerződést kötött 4200 hektárra a részben olasz hátterű Mariano Kft.-vel. A társaság aztán „a piaci ár töredékéért” használhatta a területet, ami miatt az állam tíz éven át perben állt a céggel, 2011-ben a szerződést semmisnek nyilvánították, ám aztán a földre pályázók közt mégis megjelent a Mariano Kft., továbbá más, „igen magas politikai kapcsolatokkal rendelkező” pályázók. „A BAZ megyében 2014. január 1-ig bérbe adott területek több mint 3/4-ét, 10.211 hektárt a 138 megyei nyertes közül mindössze 28 nagy – 100 ha fölötti, zömében egymással is üzleti, rokoni vagy egyéb kapcsolatban álló – érdekeltség 51 pályázója 170 nyertes pályázattal szerezte meg” – írja az idén januárig megkötött szerződések kapcsán.

A bihari gazdák esete

A Bihari térség földjeinek kiosztása kiosztása során a jelentés szerint több, eddig állattartásból élő gazda veszítette el legelő területeit. Nem lesz legelője a Hortobágyi Nemzeti Park területén több őstermelőnek, illetve a Rákóczi Gazdaszövetkezetnek sem. Összesen 577 hektár földhöz jutott viszont Ángyán leírása alapján három nyertes pályázattal a Kun család Tiszacsegéről, 3092 hektárhoz 44 nyertes pályázattal a Tóth-Ivanics-Budai család és érdekkör Berettyóújfaluból és más településekről, 1084 hektárhoz 9 nyertes pályázattal pedig a Gál család Biharnagybajomból. Bár a miniszterelnök idén januárban Kehi-vizsgálatot rendelt el, mint Ángyán írja, a választásokat követően újraindították a szerződéskötéseket a nyertesekkel. A volt államtitkár szerint erre azért volt szükség, mert május 15-én lejárt a területalapú támogatások igénylésének határideje, a Kehi-vizsgálat eredményének pedig se híre, se hamva.

Mi a helyzet Lepsényben?

Korábban a Dél-Balaton Agro Kft.-vel kötött hatszáz hektárra haszonbérleti szerződést Lepsény külterületén a magyar állam, ám ez 2010. október 31-én lejárt. Ezután 2011. február 8-án 11 lepsényi és 5 mezőszentgyörgyi gazda jelentette be földbérleti igényét az adott területekre. Nem jártak sikerrel: az NFA újra és újra ismét szerződést kötött a Dél-Balaton Agro Kft.-vel. Ángyán azt írja: helyben közismert, hogy a kft. a Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd és Simicska Lajos nagyvállalkozó „érdekeltségi körébe tartozó profitérdekelt tőkés társaság, a Mezort Zrt.” leányvállalata. „Az NFA (...) nem csak, hogy nem írja ki pályázatra a cég használatában volt, lejárt szerződésű, több ezer hektáros állami földterületet, hanem minden évben ismét megbízási szerződést köt ugyanezzel a céggel, és elzárja a helyi gazdálkodó családokat saját településük földjeinek használatától. Más, akár fontos közfeladatokat ellátó földhasználók – mint pl. a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. – esetében viszont szemrebbenés nélkül arra hivatkozik, hogy lejárt területei bérleti szerződése, ezért természetes, hogy megpályáztatja és másoknak adja azokat” – írja Ángyán.

Kevesen sokat, sokan keveset

És hogy összességében mi a helyzet az idén január 1-jéig bérbe adott földekkel? Ángyán szerint érdemes inkább a nyertesek és az általuk elnyert területek jellemzőinek méretkategóriák szerinti megoszlását vizsgálni. Megfigyelhető – írja –, hogy
„sok nyertes pályázó igen kis földterületek, igen kevés nyertes pályázó viszont nagy földterületek bérleti jogához jut”.
Jelentése szerint a nyertesek majdnem 37 százaléka, mintegy 660 pályázó tíz hektár alatti területhez jutott, míg a nyertes érdekeltségek 1,9 százaléka, 34 érdekeltség 94 pályázója háromszáz hektár feletti területet szerzett meg. „A spekuláns nagytőke akadálytalan behatolását maga az állam készíti elő, amely a helyi közösségek, a családok és a fiatalok, azok kis/közepes vállalkozásai helyett ezekkel az érdekkörökkel köt »stratégiai partnerségi megállapodásokat«, a közös kassza rovására támogatásokat és adókedvezményeket biztosít a számukra” – összegez az 527 oldalas jelentés végén Ángyán József.