A Buda-Cash botrány miatt becsődölt egy Quaestor-cég

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Balaton József

-

Lehetetlenné vált a piac normális működése, az ügyfelek annyi kötvényt akartak eladni, hogy azt már nem bírta visszafizetni a Quaestor. Állami segítséget kértek, de ígérik, mindenki a pénzéhez jut.


Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. hétfőn – tudatta Quaestor Csoport.

"A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit. A kötvények forgalmazójánál, a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél vezetett ügyfélszámlákon ügyfeleink egyéb pénz- és értékpapírvagyona, azaz részvények, állampapírok stb. rendelkezésre állnak, de a kötvények visszafizetése jelenleg nem lehetséges" – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetőjét erről, valamint arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett – írták. Közölték, hogy ennek érdekében a megkezdődött felügyeleti vizsgálat során a társaság együttműködik.

„Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a csődeljárásra rendelkezésre álló idő alatt meg lehessen kísérelni a kötvények refinanszírozását" – olvasható a közleményben. Közlésük szerint idő szükséges ahhoz is, hogy a csoport teljes ingatlan- és egyéb innovatív projekt portfólióját megvalósítsa, értékesítse vagy átadja.

„Az önmagunkkal szembeni csődeljárás technikai döntés részünkről, mert cégcsoportunknak van vagyona és jövőértékű vagyona, így ebből minden ügyfél a pénzéhez juthat” – írták.


Az állam segítségét kérték

A cégcsoport tájékoztatása szerint a kötvények visszafizetéséhez szükséges pénz előteremtése csak piaci eszközökkel lehetetlen, ahogyan a világ számos nagy bankjának, biztosítójának és kötvénykibocsátójának is az állam segítségét kellett kérnie, „így a mai napon mi is ezt kértük”.

„A csődvédelem alatt rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a kötvénytulajdonosok érdekeit legelsőként szem előtt tartva, a szükséges megoldásokat kidolgozhassuk" – fogalmaz a közlemény.


Csábító kötvényeket kínáltak

A Quaestor honlapján jelen pillanatban is fut egy hirdetés, amely szerint évi 6,55 százalékos fix hozammal vásárolhatók meg a kötvényei. A cégcsoportra hosszú évek óta jellemző volt, hogy saját vállalati kötvényeit árulta, sokszor jóval a banki kamatok felett. A vállalati kötvényeknél a befektetők kvázi kölcsönt adnak a cégnek, amely a kötvény lejáratakor azt köteles visszafizetni a kötvények tulajdonosának.


A társaság közleményéből nagyjából összerakható, hogy mi történhetett. A cég újabb és újabb kötvénycsomagokat próbált a piacra dobni, az újabb sorozatokból próbálta refinanszírozni lejáró adósságát. Feltételezhető azonban, hogy a Buda-Cash, majd a Hungária Zrt. bedőlése elbizonytalanította a befektetőket, így most nem tudták értékesíteni a kötvényeiket. A korábban kibocsátott értékpapírok viszont folyamatosan járnak le, a cégnek ilyenkor vissza kell fizetni a kölcsönöket. Ráadásul a felfokozott piaci hangulatban most valószínűleg tömegek akartak a lejárat előtt is megszabadulni a papírjaiktól.

Az eset szépen illusztrálja a vállalati kötvényekben rejlő kockázatokat. Bár külföldön igen élénk kereskedelem zajlik a vállalati kötvények piacán, Magyarországon ennek nemigen vannak hagyományai. Nem véletlenül, hiszen kevés az olyan vállalat, amelynek a mérete, hitelképessége, reputációja, megbízhatósága garantálná, hogy a befektetők nyugodt szívvel tegyék a pénzüket ilyen papírokba. Az OTP, néhány más nagybank vagy a Mol kötvényeivel nincs baj, de ezzel gyakorlatilag ki is merül a hazai vállalati kötvénypiac. Ezeknél a nagy cégeknél az úgynevezett kibocsátói kockázat jóval alacsonyabb, ezért értelemszerűen az általuk ígért hozam is kisebb, mint mondjuk egy Quaestor-kötvénynél, és az említett nagy társaságoknál ez legfeljebb kiegészítő eleme a forrásbevonásnak.

Kisebb vállalkozásoknál mindig sokkal rizikósabb a kötvénykibocsátás, és ezt jól jelzi a piaci átlagot lényegesen meghaladó hozam. A Quaestor-kötvények mindig is csábító hozammal kecsegtettek: a banki betéti kamatok többszörösét ígérték.


A befektetésektől az ingatlanfejlesztésen át a fociig

A Quaestor Hrurira Kft. 2007-ben alakult 10 millió forintos törzstőkével. A magánszemélyek által alapított Quaestor Csoporthoz tartozik, amely 1990 óta szereplője a magyar tőkepiacnak. A teljes csoport tevékenysége szinte egyedülállóan szerteágazó: értékpapír-kereskedelemmel, befektetési alapkezeléssel, idegenforgalmi tevékenységgel, ingatlanfejlesztéssel is foglalkoztak, megjelentek a telekommunikációs piacon és a filmiparban is. Ezen felül a fociban is érdekeltek: a Quaestor tulajdonában van a Győri Eto FC Kft., az ETO Park Kft. és az NB1.hu Kft. is. A tevékenységi körbe 2013-ban még az is belefért, hogy megnyissák a Moszkvai Magyar, majd a Török-Magyar Kereskedőházat is.


Az aktuális kötvénykibocsátási tájékoztatóban a cégcsoport céljaként a következőket fogalmazták meg: „magyar, diverzifikált szolgáltató- és befektetési csoportként célunk, hogy munkánk révén minden ügyfelünk hozzájuthasson a számára megfelelő termékeinkhez és szolgáltatásainkhoz. További befektetéseinken keresztül olyan vállalatokat építünk, amelyek segítségével a legmagasabb értéket teremtjük".

A Quaestor Csoport 2013-as adózott eredménye 64,5 millió forint volt, körülbelül fele annyi, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a most magára csődöt kérő Quaestor Hrurira eredménye 2014. június 30-án (erről elérhető a legfrissebb adat) már éppen csak pozitív volt: mindössze 59 ezer forint. Egy évvel korábban még 318 ezer forint volt.