Átment a költségvetés, kaptak egy utolsó esélyt a nyugdíjpénztárak

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

A parlament megszavazta a 2015-ös költségvetést és átment a salátatörvény is. A nyugdíjpénztárakat nem zárják be azonnal.


Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.

A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz. Az adósságráta 2015 utolsó napjára tervezett értéke 75,4 százalék az elfogadott törvény szerint, ami az idén megcélzott 76,3 százaléknál valamivel alacsonyabb, ahogy azt az alaptörvény is előírja.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor elmondta: a kormány a 2015. évi költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Szerinte ez óvatos becslés, a kormány reméli, hogy a valódi növekedés alsó szélét jelenti. Az államháztartás hiánya az uniós elszámolás szerint a GDP 2,4 százalékát éri el, a háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet - tette hozzá.


Maradnak a különadók

A nemzetgazdasági miniszter szólt a jövő évi adótörvények főbb vonásairól. Ismertette: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Elmondta azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatásösztönző programok is.

Általános forgalmi adóból 3 172,4 milliárd forint, a jövedéki adóból 913,5 milliárd forint bevételre számít a büdzsé 2015-ben. A távközlési adóból 56,4 milliárd forintot, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forintot terveznek, reklámadóból 6,6 milliárd forintot várnak. A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341,4 milliárd forint, a pénzügyi szervezetek különadója címen 144,2 milliárd forint bevételt terveztek be, a cégautóadó várhatóan 28,8 milliárd forintot hoz az államnak. Az egyszerűsített vállalkozói adó 83,8 milliárd forinttal járul majd a büdzséhez. A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, lakossági illetékekként pedig 120 milliárd forint érkezik majd a büdzsébe.


Igen a salátatörvényre is

A papírforma szerint átment az a bizonyos salátatörvény is, amely a 2015. évi költségvetést megalapozó törvény névre hallgat, és több, mint 100 jogszabályt módosít. Egyebek mellett átírja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.

Az indoklás szerint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, ezért az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Ezt követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni. A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.

A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységes és központosított lesz a bérszámfejtés, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően.


A magánpénztárak kapnak még egy esélyt

Ez a salátatörvény az, amelyik a magánnyugdíjpénztárakról is rendelkezik. Előírják, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább 2 hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken; ezt első ízben jövő szeptemberben fogják ellenőrizni. A jogszabály tehát nem lesz visszamenőleges hatályú; ez a javaslat beterjesztésekor még nem volt egyértelmű. Ez egyben azt is jelenti, hogy a piacon lévő négy magánkassza kap egy utolsó esélyt: ha sikerül a tagjaik többségét díjfizetésre sarkallni, akkor továbbra is működhetnek.

Szintén a pénztárak működését befolyásolja, hogy lehetővé válik a járadékfizetés a pénztárakban, a működési költségekre a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát lehet levonni, a vagyonkezelési költséget pedig 0,4 százalékban maximálják. Ha egy pénztár végelszámolással megszűnik, akkor a tagok visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe, vagy más magánnyugdíjpénztárba. A törvény időkorlát nélkül megadja a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.


Így látja a GKI

"A 2015. évi költségvetés jól tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, melynek meghatározó eleme az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése, s ezzel az EU-támogatásokhoz való hozzáférés érdekében" - fogalmazott hétfőn kiadott elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az intézet szerint az ennek elérése érdekében alkalmazott eszközrendszer egyúttal azt is jelzi, hogy e cél mindenekelőtt a hatalmi szempontokkal (például tulajdon-átrendezés) összefüggésben értelmezhető. Az adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ (pl. napi cikk-kereskedelem, dohány- vagy reklámpiac). "Ez súlyosan piactorzító és tisztességtelen versenyt okoz" - állítja a GKI. Hozzáteszik továbbá, hogy a kiadási oldalon hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása, a kiadáscsökkentés így megszorításként és nem átalakításként hat, súlyos károkat okozva például az oktatásban vagy az egészségügyben.

Azt ugyanakkor elismerik, hogy teljesülni fog a tervezett 3% alatti illetve 2,4%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél, sőt akár ennél kisebb deficit is elérhető évközi intézkedésekkel. Tisztázatlan viszont az állami vagyonbevételeknél várt 169 milliárd forint forrása, és összességében a bevételi oldal bizonytalansága mintegy 370 milliárd forint. A kiadási oldal szerintük inkább alábecsült, és valószínű, hogy néhány ügyben az EU visszakövetelheti a már folyósított támogatást, illetve büntetést is kiszabhat. Mindez azt jelenti, hogy az államháztartás 877 milliárd forintra tervezett hiánya mellett még mintegy további 350 milliárd forintos (a GDP 1%-át kitevő) bizonytalanság érzékelhető, emiatt évközi intézkedésekre is szükség lesz a GKI szerint.