Ritka pillanatok, amikor a Fidesz feladja

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Nem jellemző az Orbán-kormányra, hogy a kritikák hatására megváltoztatná az elhatározásait. Néhány esetben a tiltakozások, a politikai károk minimalizálása miatt mégis kénytelenek voltak visszakozni. A legnépszerűtlenebb ötleteket 2012-ben, az előző ciklus közepén dobták be. Íme a Fidesz öt nagy hátraarca.


Schmitt Pál plágiumügye

  • A hvg.hu 2012. január 11-én számolt be róla, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának nagy része plágium.
  • Schmitt a plágiumvádat visszautasította, a Fidesz összezárt mögötte, Orbán szóvivője bulvárkacsának nevezte a botrányt.
  • A disszertáció egyre több részéről derült ki, hogy másolat.
  • Március 29-én a Magyar Nemzet lemondásra szólította fel Schmittet, a SOTE aznap visszavonta a doktorit.
  • Orbán március 30-án: “Schmitt sérthetetlen, de nem bírálhatatlan”. Az Obersovszky-interjúval még egy kísérletet tesznek a megvédésére.
  • Április 2-én Schmitt lemond az államfői posztról.


Hallgatói keretszám

  • 2012. december 5-én nyilvánosságra került a kormány felsőoktatási keretszám-javaslata. Eszerint a diákok több mint 80 százalékának részben vagy egészen magának kéne fizetnie tanulmányai költségeit.
  • December 12-én több ezres tüntetést tartottak a tandíj ellen, a Parlament előtt egy több száz fős csoport az elzárt területre is behatolt, a rendőrök útjukat állták.
  • A kormánypárti politikusok magyarázkodtak, szerintük nem tandíjról van szó.
  • A Magyar Nemzet december 14-én felveti Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondását.
  • Orbán december 12-én egy romkocsmában bejelentette: ingyen tanulhatna az, aki elér egy bizonyos ponthatárt és vállalja a magyarországi munkát.
  • Folytatódtak a tüntetések, a kormány és diákszervezetek 2013 áprilisára állapodtak meg, a röghöz kötésről is kompromisszum született.


Választási regisztráció

  • A Fidesz vezetésében 2012. májusában felmerült: előzetes regisztrációhoz kötnék a választási részvételt, megakadályozva a visszaéléseket.
  • Lázár János szeptember 18-án ismertette a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, ennek része a regisztráció.
  • Áder János köztársasági elnök december 12-án Alkotmánybírósághoz (AB) fordult.
  • Az AB január 14-én kimondta: a regisztráció indokolatlanul korlátozná a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.
  • Rogán Antal 2013. január 4-én bejelentette: módosíthatnák az alkotmányt, “de az erő nem minden”, 2014-ben így nem volt választási regisztráció.


Gyerekek utáni szavazati jog

  • A Fidesz siófoki frakcióülésen, 2011. februárban Szájer József felvetette a gyerekek után járó plusz szavazat ügyét. Az extra voksok növelnék a gyermeket nevelő családok súlyát a parlamenti választáson.
  • Az ötletet először Révész Máriusz dobta be 2007-ben a Népszabadságban közzétett írásában.
  • A Fidesz nemzeti konzultációt tartott a kérdésről, a válaszadók 74 százaléka elutasította a javaslatot.
  • Kövér László március 7-én bejelentette: nem kezdeményezik a gyerekek után járó szavazati jog bevezetését.


Internetadó

  • Varga Mihály idén október 22-én a jövő évi adótörvények részeként jelentette be a internetadót. A távközlési adó kiterjesztésének nevezte, arra hivatkozva, hogy telefonálás sokszor az interneten keresztül történik.
  • A Fidesz frakciója aznap közölte: plafont szeretnének. Módosító javaslatuk szerint magánszemélyeknek havi 700, cégeknél 5 ezer forint lenne az adó felső határa.
  • Az internetadó bevezetésének terve óriási tiltakozást váltott ki. Vasárnap és kedden a fővárosban ezrek tüntettek, de több vidéki városban is tiltakoztak az adó a bevezetése ellen.
  • A kormánypárti politikusok magyarázkodnak, próbálják megvédeni az internetadót, noha 2008-ban a Fidesz még ellenezte azt.
  • Orbán Viktor bejelenti, ezt így ebben a formában nem lehet bevezetni.


Szóljon hozzá a cikkhez Facebookon!