?

Egy kérdés, két válasz, számos nézőpont. Erről szól a VERSUS, a VS.hu vélemény-rovata.

Nagyjából hetente felteszünk egy kérdést, amely mellett és ellen is érvel két szerző. Igyekszünk külföldi vagy külhoni magyar szakembereket megszólaltatni minden témánkhoz.

A kommentekben bárki reagálhat a felvetett kérdésekre, az egyes szerzők válaszaira.

A szintén általunk felkért “hozzászólók” rövidebb írásokkal teszik le a garast valamely oldal mellett.

Olvasóink szavazhatnak az egyik vagy a másik álláspontra, sőt a vita során meg is gondolhatják magukat.

Fontos kérdéseket értelmes vitában is meg lehet válaszolni. Győzzük meg egymást!

Motiválhatja-e a startupokba befektetőket az új adókedvezmény?

F.Szabó Emese

Nem fogja felrobbantani a piacot az új startupok támogatását célzó adókedvezmény. Az ötlet jó, ám a kedvezmény nem ad elegendő motivációt.


Aligha fog tömegeket vonzani a kormány új, startupcégek felvirágoztatását célzó adókedvezménye. Az első körben, vagyis október végén benyújtott adótörvény tervezetében jelent meg az az adókedvezmény, amely a korai fázisú vállalkozásokban szerzett részesedést jutalmazza. Az azóta már kihirdetett szöveg szerint a cégek legfeljebb 20 millió forinttal tudják csökkenteni az adóalapjukat összesen négy részben, ha részesedést szereznek korai fázisú cégben.

Ahhoz, hogy a maximális kedvezményt ki lehessen használni, 26,6 millió forint értékű befektetésben érdemes gondolkodni – ez esetben évente kijön a maximum 20 millió forint adóalap-csökkentés lehetősége – hiszen a befektetett összeg háromszorosának kell elérnie a 80 millió forintot. Ebből 9 százalékos adóval számolva a tényleges kedvezmény évente 1,8, összesen 7,2 millió forint. A kedvezmény lényege – ellentétben például a sporttámogatással – nem az, hogy a támogatás nyújtásával egy időben effektív hozamot is elérjen a cég, hanem az, hogy ha fontolgatja hasonló befektetés megtételét, akkor a kedvezménnyel pluszmotivációt kap.




Ez önmagában persze még nem aranybánya, de ha a befektető vállalkozás más lehetőséget is számba vesz, akkor már nagyon jól is kijöhet a bizniszből. Évek óta érintetlen a társaságiadó-törvényben a bejelentett részesedés szabályozása. Ennek lényege, hogy ha egy vállalkozásban részesedést szerez egy cég, azt 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, majd azt a részesedést legalább egy év tartás után továbbadja, akkor az értéknövekedés után nem kell adóznia.

Egyszerűbben fogalmazva: ha most egy cég bevásárolja magát egy korai fázisú cégbe 50 millió forinttal (mondjuk két BME-hallgató kísérleti cégébe, amely a csapolt sör házhoz szállítását valósítja meg), majd miután a cég világhírű és brutálisan sikeres lesz, kiszáll a cégből 50 milliárd forintért cserébe, akkor 49,95 milliárd forint után nem kell adóznia. Ehhez csak be kell jelenteni a részesedésvásárlást az adóhatóságnak. A mostani adókedvezménnyel a kezdeti támogatás nyújtását segíti a kormány.

Hozzá kell tenni, hogy


a startupok töredékéből lesz csak működőképes vállalkozás, vagyis egyáltalán nem garantált a házhoz szállított csapolt sör sikere.

S ha nem jön be a befektetés, nincs bombaüzlet sem. Az elmúlt években a bejelentett részesedés révén alig néhány társaság szabadult meg az adófizetéstől, vagyis bár a lehetőség adott, és bár rendkívül jó feltételei vannak, nem lett a tömegek szolgáltatása.

Várhatóan az új kedvezmény sem fogja felforgatni a startupok támogatását, mert ez egyszerűen eleve nem túl népszerű üzlet. Ráadásul a kedvezmény maximalizálásához legfeljebb 26,6 millió forint értékű lehet a befektetés, vagyis legfeljebb ekkora összeget adhat az új tulaj a startupcégnek fejlesztésre és miegymásra. Ez pedig az adatok szerint nem túl sok.



Az átlagos kockázatitőke-befektetés – tavaly mindössze 109 ilyen volt – 154 millió forint értékű volt 2015-ben, 109 közül 72 esetben haladta meg a támogatás a 100 millió forintot. Vagyis egy komoly befektetéshez egyszerűen több pénz kell. Ezen pedig nem segít az sem, hogy a szabályozás meglehetősen megengedő, vagyis a támogatás megvalósulhat részesedésvásárlás és tőkeemelés formájában is.


Emellett adminisztratív kérdésekre is ügyelni kell. Még nem ismert pontosan, milyen cégeket is lehet támogatni

– mutat rá Hegedüs Sándor, az RSM adóosztályának vezetője. Korai fázisúnak azt a céget mondja a jogszabály, amely szerepel a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásában. Olyannyira, hogy a támogatáshoz a nyilvántartási számot is mellékelni kell. Ilyen nyilvántartás azonban még nincs. A nyilvántartásba vételről majd egy később megszületendő kormányrendelet fog rendelkezni. Már az is kérdés, hogy mit csináljon az a cég, amely január 3-án szeretne egy startupba befektetni – a kedvezmény januártól hatályos –, de nyilvántartás híján a befektető nem mehet biztosra.

Mindazonáltal később érdemes lehet beszállni egy-egy ilyen projektbe, hiszen minden pénz jól jöhet. Annyit azonban szem előtt kell tartani, hogy amíg a kedvezmény igénybe vehető, – vagyis a befektetést követő harmadik adóév végéig – nem lehet kiszállni a támogatott cégből. Ellenkező esetben ugyanis az igénybe vett kedvezmény dupláját kell visszafizetni – mondta Hegedüs.


Motiválhatja-e a startupokba befektetőket az új adókedvezmény?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN