Már az ókorban is profin bundáztak, papír van róla

-

Az Egyiptomban élő görög birkózó aktívan részt vett a fogadási csalásokban, és természetesen ő is fogadott önmaga ellen.


Lassan kimondhatjuk, hogy a bundázás és a fogadási csalások egyidősek a sporttal. Történészek már eddig is tudták, hogy az ókori sportolók sem játszottak mindig tisztán, a Times most megjelent cikke azonban az első írásos bizonyítékot is bemutatja.


Brit tudósok önkéntesek segítségével olvastak el 150 ezer papirusztöredéket az időszámításunk szerinti harmadik században Egyiptomban élő, Niszkantinosz nevű birkózóról.

Niszkantinosz jól ismert, ügyes birkózó volt, aki rendszerint nyert, kivéve akkor, ha éppen maga ellen fogadott, ahogy tette azt 267-ben, egy Demetriusz elleni mérkőzésén. A papiruszok tanúsága szerint a csalók 3807 drachmát fizettek Niszkantinosznak a vereségért, és erről – az üzlet az üzlet – szerződést is írtak. A kontraktusban még a váratlan eseményekre is kitértek, és megegyeztek, hogy ha Niszkatinosz lebukik, azaz a bírók észreveszik, hogy szándékosan veszít, akkor senki nem kap egy lyukas drachmát sem.

A kutatást vezető oxfordi egyetemi tanár, Dirk Obbing elmondta, hogy Niszkantinosz azzal is motiválta magát, hogy személy szerint ő maga és menedzsereként működő nevelőapja, Aurelius Aquila is fogadott a vereségre. A megállapodás szerint Niszkantinosznak háromszor kellett földre kerülnie, mielőtt feladta volna a küzdelmet.

Obbing a Timesnak elmondta, hogy már korábbról, az időszámításunk előtti 1. századból is voltak bundázásról szóló dokumentumok, azok azonban csak másodkézből való források voltak. Niszkantinosz szerződése az első primer forrás.