Hosszú 15 ezerszer erősebb nálunk

Fotó: MTI / Soós Lajos

-

A magyar úszótársadalom is megosztott abban, hogy Hosszú Katinka jogosan rontott-e neki a magyar szövetségeknek. A helyzet mostanra annyira elmérgesedett, hogy csütörtökön lemondott Kiss László szövetségi kapitány. A szakmai alelnök szerint nem Hosszú dolga, hogy a fejlesztésekkel foglalkozzon, nem is ért hozzá, és nem lehet csak úgy, ész nélkül fejlesztgetni. Van, aki úgy érzi, minden támogatást megkap a szövetségtől, mások viszont szimpátiaalapú pénzosztásról, szervezetlenségről és a magyar edzők maradiságáról beszélnek.


Az egyik oldalon konzervatív edzői kart, koncepciótlan fejlesztéseket és vitatott pénzelosztást, a másik oldalon viszont elégedett és a szövetségnek hálás sportolókat is láthatunk, ha megpróbálunk a színfalak mögé nézni Hosszú Katinka szerdai szerződésszéttépős sajtótájékoztatója után. Nem könnyű közel kerülni a teljes igazsághoz, de a nekünk nyilatkozó edzők és úszók fontos részletekre világítottak rá.


Dr. Sós Csaba, a Testnevelési Egyetem úszás tanszékének vezetője, az úszószövetség szakmai alelnöke is érintett a Hosszú-ügyben, hiszen az ötszörös világbajnok a magyar úszósport általános helyzetét is bírálta. Hosszú szerint a sportág egy helyben topog, és a fejlesztések elmaradása miatt egyre jobban le fog maradni. Sós szerint viszont Hosszú teljes tévúton jár, egyébként pedig olyan dolgokkal foglalkozik, amikhez nincs meg a szükséges tudása. Az edzők konzervativizmusát ugyan ő is elismeri, de szerinte erre jó ok van, ugyanis „Magyarország az úszósportban negyven éve jóval a lehetőségein túl teljesít. Olimpiai és világbajnokaink vannak, és mindig jönnek újabb bajnokok. Ezek után nem érzem praktikusnak azt mondani, hogy a rendszer rossz. Ráadásul ez a rendszer termelte ki Hosszú Katinkát, és adott neki olyan alapokat, amelyekre építve még mindig képes megújulni.”


„Hosszú is a magyar rendszer terméke”


A Hosszú által számon kért, az előrelépéshez elengedhetetlen fejlesztésekről markáns véleménye van a szakmai alelnöknek. Most mindenre van pénz, van szándék is a szövetség részéről, de Sós szerint a magyar rendszer annyira különleges, hogy abba nem lehet bármit integrálni. Fejlődni és fejleszteni ettől még lehet, de éppen Sós az, aki nem egyszer a technikai beruházások legnagyobb ellenzője. Mint azt elmondta, a szövetség elnökségében rendszeresen nyílt és heves viták vannak egy-egy ilyen kérdésben: „A legszűkebb vezetőségen belül sokszor enyém a végső szó, és sokszor mondom azt, hogy ez vagy az a beruházás, eszköz fölösleges. Ha nem tudjuk integrálni a sportág hazai körülményei közé, akkor az csak pénzkidobás. Volt egyébként olyan, amire én nemet mondtam, de a szövetség mégis megvette, azzal, hogy majd kiderül, jó-e.”

Hosszú – és amerikai férje-edzője, Shane Tusup – viszont lemaradásnak érzékeli a fontolva haladást, ezért modern módszereket, sporttudományi labort, víz alatti kamerás elemzőrendszert szeretne, és nem tartja normálisnak, hogy ezzel neki, egy versenyzőnek kell foglalkoznia a szövetség helyett. Ám a technikai jellegű fejlesztések elmaradása egyáltalán nem véletlen.

„Nem tudom, Katinkáék mit várnak a sokat emlegetett mozgáselemző szoftvertől. Európában egy belga professzortól lehet ezt a rendszert átvenni, aki járt is nálunk a Testnevelési Egyetemen – mondja Sós. – Megmondom őszintén, hogy jómagam és Tóth Ákos (a TE kutatója – a szerk.) is rengeteg kritikai megjegyzéssel éltünk, amiket a belga szakember el is fogadott. Ki lehet hozzá menni, pár száz euróért elvégzi a méréseket, de nekem meggyőződésem, hogy nem tesz hozzá annyit a magyar úszáshoz, hogy ebbe beruházzon a szövetség. Erre építeni egy sportág átalakítását elhibázott lépés lenne.”


Nem ért hozzá?


Ugyanakkor nem kizárólag a Hosszú–Tusup-páros hiányolja a fejlesztéseket. Egy név nélkül nyilatkozó fővárosi úszóedző úgy látja, a „magyar edzői kultúra szab gátat a fejlődésnek. A magyar úszóedzők ultrakonzervatívak, jóval nehezebben lépnek előre, nehezebben változtatnak, mint a külföldiek. Van igazság abban, amit Katinka mond, mert ahogy fejlődik az úszás, egyre komolyabb eszközökre van szükség, és a víz alatti kamera csak egy a százból ezek közül.”


Az edző maga is tapasztalt hiányosságokat, lát sok olyat, amit fejleszteni lehetne, „de nem konkrétan egy kamerára hegyezném ki a kérdést. Számtalan dolgot mondhatnék (szárazföldi erőfejlesztő gépeket, wifit), ezeknek anyagi akadályuk van elsősorban”.

Amikor a sportolókat kérdeztük ugyanerről, meglepő módon egy új problémába ütköztünk: a szervezetlenségbe. Egy szintén neve elhallgatását kérő válogatottkeret-tag kitűnő orvosi ellátásról számolt be, Takács Krisztián szerint viszont éppen ebben vagyunk lemaradva. Takács Győrben edz, új uszodában, „ötvenes olimpiai medencében, Omega-startkövekkel, kamerarendszerrel megtámogatva”. Ám Hosszú Katinka a tavalyi győri ob-n csak egy számban indult, részben azért, mert az akkor vadiúj uszodában még nem készült el a bemelegítő medence. Az ősszel viszont a Komjádiban edzett Hosszú, ahol szeptember végén két sáv állt a teljes válogatott rendelkezésére, a felújítás miatt időnként nem jutott öltöző, míg a nyáron az elhúzható tető döglött be, ezért klórgőzben fuldokolva edzettek a legjobbjaink.

A legszembetűnőbb azonban a körülmények hektikussága. A válogatott úszók hónapokon át méltatlan körülmények közt dolgoztak, miközben Győrben szuper új uszoda épült (de még nem készült el teljesen az ob idejére), ahol viszont Takács szerint az orvosi ellátás koránt sem olyan lenyűgöző, amilyenről az egyik fővárosi úszó számolt be nekünk: „Minden reggel megmérjük magunkat egy, a mellkasunkra erősített polárövvel, amely sok más mellett a szívritmust méri, az eredményeket pedig azonnal el is küldjük interneten a Sportkórházba. Ezenkívül kapunk táplálékkiegészítőket, méghozzá vérvétel alapján, tehát nem csak hasraütés-szerűen.”


A Dagály még csak épül a 2017-es vb-re


A fenti problémák magyarázzák valamennyire Hosszú elkeseredettségét, de van-e olyan súlyuk, hogy kockára tegyen miattuk egy olimpiai felkészülést? A vk-sorozat történetének legeredményesebb versenyzője ugyanis már 27 éves lesz a riói játékok idején, vagyis könnyen lehet, hogy ez számára az utolsó lehetőség olimpiát nyerni. És bár sokszor hangsúlyozta, hogy az olimpia is csak egy a többi verseny közül, azért nagyon meghallgatnánk egy Hosszú-nyilatkozatot olimpiai arannyal a nyakában.


Persze Tokióban, 31 évesen is szerepelhet még eredményesen, ám talán éppen ehhez, a sikeres karrier elnyújtásához kellenének a legmodernebb eszközök, amelyek beszerzését a szövetségtől várná. Sós Csaba viszont amondó, hogy bár „nyilvánvalóan senki sem tudja jobban” Hosszúnál, hogy neki mire van szüksége, „a sportág fejlesztése nem az ő dolga, az nem rá tartozik”.

Takács – aki megjegyezte, hogy „furcsán venné ki magát”, ha az új győri uszodából panaszkodni kezdene – egy új szempontot is felvetett az időzítéssel kapcsolatban. Még csak nem is az olimpia közelségére gondolt: „Ha Katinka pár évvel ezelőtt mondja el mindezt, akkor sok dologban még egyet is tudtam volna vele érteni. Én az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy bármit kérek a szövetségtől, maximálisan igyekeznek teljesíteni.”

Hasonlóan értetlenkedett egy másik általunk megkérdezett válogatott úszó is, mondván, „mi megkapunk mindent, táplálékkiegészítőket, edzőtáborozási lehetőséget, tényleg minden a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, márpedig Katka 15 ezerszer erősebb úszó, mint mi, és ha mi is megkapunk mindent, nem tudom elképzelni, hogy neki ne lenne minden adott.” Az már mellékszál, hogy a Hosszú által emlegetett víz alatti kamerarendszer „nekem speciel nem kellene”.


Valakit visz a víz


Bármennyire is haladáspárti azonban a Hosszú–Tusup-kettős, ez még kevésnek tűnik a nyilvános tépelődéshez, kiváltképp a többi úszó elégedettségének ismeretében. Hosszúéknak a pénzelosztással is problémájuk volt, szerinte általános a magyar úszósportban, hogy a szövetség bizonytalanságban tartja a sportolókat.


Megkeresésünkre több edző is az anyagi támogatási rendszer működését pedzegette, ahogy az egyikük fogalmazott, „komoly aránytalanságok voltak az elmúlt években, a szimpátia alapján működő elosztás néha felülírta az eredményeket, eredményesebb úszók klubjai kevesebb támogatást kaptak. Aki hosszabb ideje ebben él, már hozzáidomult ehhez a rendszerhez, de Shane Tusup csak pár éve van itt, egy amerikai mentalitással, így meg is értem, ha nem akarja megszokni ezt.”

A tréner arra utalt, hogy Hosszú 2011-ben és 2012-ben sem kapott plusztámogatást, előbb a világbajnoki hatodik, majd az olimpiai negyedik helyét tartották csalódásnak a szövetségben. Akkor még el is hitte, hogy ez nem eredmény, ezért nem emelt szót, ám 2013-ban, két vb-arannyal a zsebében sem kapott támogatást, és a szövetség azóta sem teljesítette a kéréseit, pedig 2014 és 2015 még eredményesebb éve volt. Ezért nyilatkozta decemberben, hogy „betelt a pohár”.

Ugyanakkor beszélt arról is, hogy három éve vívja a harcát a szövetséggel zárt ajtók mögött, de a kérései végig süket fülekre találtak. Amikor tehát az elmúlt időszakban nem volt hajlandó beszélni Kiss László szövetségi kapitánnyal, valószínűleg úgy érezte, hogy az elmúlt évek keserűségéért már nem lehet kiengesztelni. Arra viszont talán még maga sem tudja a választ, megbékélhet-e a történtek után a szövetséggel, és egyáltalán akar-e. Kiss László mindenesetre csütörtökön lemondott a posztjáról, amit azzal indokolt, hogy Hosszú Katinka megalázó helyzetbe hozta. Gyárfás Tamás elnök nem fogadta el Kiss lemondását, abban maradtak, hogy hétfőn ismét átbeszélik a kérdést.