Horogütések küldték padlóra a kéziválogatott kapusát

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Mikler Roland régen örült úgy győzelemnek, mint kedden este a Veszprém Arénában.


Mikler Roland és a Veszprém válogatott kézisei régen örültek úgy egy győzelemnek, mint kedd este a Veszprém Arénában, ahol a magyar bajnok legyőzte a horvát RK Nexét a SEHA-ligában. Ez a győzelem távolról sem kárpótolja a megszégyenítő Eb-vesszőfutást, a 31 éves kapus mégis úgy gondolja, hogy legalább már volt egy nyugodtabb éjszakájuk az utolsó Eb-meccsük, a Svédország elleni fiaskó óta.

„Tegnap este már az öltözőben is arról beszéltünk a csapattársaimmal, hogy végre egy olyan meccs vár ránk, amit nem veszíthetünk el, és ezért nem is úgy futunk ki a pályára, hogy egy újabb kudarc tovább rongálhatja a megtépázott tekintélyünket. Válogatott pályafutásom alatt soha nem kaptam annyi fájó pofont, mint most Lengyelországban néhány nap leforgása alatt, és ami a még nagyobb baj, ezek nem is pofonok, hanem horogütések voltak, amitől aztán a végén a padlóra kerültünk” – nyilatkozta keseregve az MVM Veszprém kézilabdacsapatának válogatott játékosa a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.

Mikler az idősebb játékosokat sajnálja, akik az utolsó olimpiájukról maradhatnak le.

„A spanyolok elleni meccsünket kivéve ezen az Európa-bajnokságon valójában egyik találkozónkhoz sem volt közünk, más szóval néha már olyan pocsékul játszottunk, mintha nyeretlen kétévesek lettünk volna. Hogy a csudába lehet 14 gólt szerezni egy olyan sorsdöntő összecsapáson, amely – ha csak egy cérnaszállal is – még életben tartotta a lehetőségét annak, hogy legalább az olimpiai kvalifikációs tornára eljuthatunk. Felfoghatatlan a számomra, de még sok játékostársam számára is, hogy ezt az Európa-bajnokságot hogyan lehetett ennyire eltolni. Beszéltem az ellenfeleink több kézilabdázójával is, akik kivétel nélkül azt mondták, hogy sokkal többet vártak tőlünk, és nem hittek a szemüknek a csúnyán elvesztett mérkőzéseink közben.”

Mikler nagyon mérges volt magára, amikor az MVM Veszprém a tavalyi Bajnokok Ligája döntőjében alulmaradt a Barcelonával szemben, mert úgy érzete, hogy nem tudott annyit hozzátenni a csapata teljesítményéhez, mint amennyit elvártak tőle.

„Hiába lettünk ezüstérmesek, és léptünk előre 2014-hez képest két nagyot, én kudarcként éltem meg a Final Four döntőjét, és annak rossz emlékét bizony ma sem tudom felejteni. Pedig most már csak a folytatásra szabad figyelni, mert újra beindult az óriáskerék, 26 nap leforgása alatt hat BL- és SEHA-liga-mérkőzést kell lejátszanunk. Pontosabban megnyernünk, mert a cél csakis ez lehet. Ha ezen az akadálypályán pontveszteség nélkül sikerül továbbjutnunk, akkor talán majd azt is kimondhatom, hogy sikerült talpra állnunk. Az Eb viszont kitörölhetetlen, bántó emlék marad” – búslakodott Mikler.