De mit tett értünk Johan Cruyff?

-

Életének hatvankilencedik évében elhunyt a hetvenes évek labdarúgó-, a nyolcvanas, kilencvenes évek edzőzsenije, Johan Cruyff. Hatását a mai napig érezzük, játékosként és szakvezetőként is forradalmasította a focit. Elmondjuk, mi mindent köszönhetünk neki.


Az amszterdami születésű Cruyffról nem (csak) azért fogunk évtizedeken keresztül beszélni, mert nyert néhány nagy kupát, néhány Aranylabdát. Cruyff az a labdarúgásnak, ami David Bowie volt egykoron a modern zenének. Igaz, hogy van legalább egy tanítvány (Lionel Messi), aki túlnőtte, de innovatív gondolkodásmódjának köszönhetően nem vitás: Johan Cruyff a labdarúgás történetének legbefolyásosabb alakjává, legnagyobb úttörőjévé vált.


Cruyff középen az Ajaxszal nyert egyik kupával


Már játékosként is meghatározó alakja lett a sportnak, a mai napig a történelem legjobbjai, Puskás, Pelé, Maradona, Messi és Zidane mellé soroljuk. Edzőként az Ajaxnál és a Barcelonánál töltött évei alatt számtalan világklasszis játékost nevelt ki, köszönhetően az egész Európában meghonosodott felfogásának. Nemcsak az Ajax és a Barcelona, de a mai Bayern München és a nyolcvanas évek végén menetelő AC Milan sem lett volna ilyen sikeres, ha nem az ő forradalmi felfogásában játszik.


A cruyffi vízió

Cruyff egészen fiatal kora óta tanulmányozta, kereste a módját annak, hogyan lehet magasabb szintre emelni szeretett sportját, és ezt nem volt rest soha elmondani, szájba rágni csapattársainak, edzőinek. Filozófiája azon az egyszerű tételen alapult, hogy „én azon érában játszom, amikor bebizonyítottuk, hogy igenis lehet élvezni a játékot, lehet nagyokat nevetni, és a szép futball lehet egyszerre eredményes is”.


Megéri 14 percet szakítani rá az életünkből:


Vezérletével a hetvenes évek holland válogatottja volt az, amely először maximalizálta a gyorsaság, labdaérintés, egyensúly, vízió négyesét, majd emelte addig nem látott szintre a labdarúgást egyszerűen a sokpasszos, labdatartásra, építkezésre alapuló stílusával. Cruyff mindig is a vízióban, a tervezésben hitt, szószólója volt annak, hogy ma már nem feltétlenül a testi, inkább a mentális felkészülésre kell fektetni a hangsúlyt.

Cruyff az egyszerűségben hitt, és talán ez az igazi kulcsa a ma ismert labdarúgásnak. Úgy vélte, „az egyszerűség a leghatékonyabb fegyver. Miért kellene negyven métereket ívelni, amikor egy tíz-, húszméteres lapos passz racionálisabb döntés?” Sokan félreértették akkoriban a mondatait, megvádolták, hogy a könnyebb utat választja, de ezen csak mosolygott, és azt felelte, „én nem a könnyű, hanem az okos döntések mellett vagyok”.


Egy labda van, hát legyen az nálunk!

Cruyff pályája végeztével edzőnek állt, és a pályafutása alatt elsajátított, kigondolt stílusokat továbbgondolva, a hetvenes évek holland stílusát továbbfejlesztve elérkezett a totális futball forradalma. Középpontjában egyetlenegy alapvetés állt: „Legyen nálad a labda, ha elvesztetted, azonnal szerezd vissza!”


Fiával, Jordi Cruyffal 1995-ben


A kilencvenes évek Barcelonája pontosan ezért lett olyan rettegett, hiszen Cruyffal a padon pontosan ebben a szellemben fociztak a legnagyobb sztárok, ezzel évekkel megelőzve egész Európát és az egész világfutballt. Eusebio, a Barcelona egykori középpályása szerint először senki nem értette, hogyan lehetséges mindaz, amit edzőjük szeretne.

„Nem értettük, hogyan képzeli, hogy ennyi támadóval álljunk fel. Abban az időben éltünk, amikor a 4-4-2 vagy a 3-5-2-es formáció dominált, erre ő a legnagyobb nyugalommal felrajzolja a 3-4-3-as formációt.


Döbbenten ültünk, mi az ördögöt csinál?”

Cruyff éppen forradalmasította a játékot.

A 3-4-3-as formáció hivatalosan is megszületett – a többi már történelem és jelen is egyben. Johan Cruyff megreformálta a labdarúgást, mindent megváltoztatva, amit addig tudtunk a játékkal kapcsolatban. Rendszere azért is működött (és működik a mai napig) olyan jól, mert tökéletesen illeszkedett a formáció és a filozófia: a négy középpályás segítségével labdabirtoklás esetén kinyitja az egész pályát, labdavesztés esetén azonnal szűkíti azt.


FBL-SPAIN-FC BARCELONA-

Rijkaard is itta a szavait – naná!


A holland aktuális csapatainál volt egy alapvetés, amely valahogy úgy szólt, hogy „az eredmény az első, de a mutatott játék és a szórakoztatás még fontosabb”. Ezen alapszik a mai Barcelona és a mai Ajax is, és ezen alapszik Cruyff méltó örököse, a Bayern München leköszönő vezetőedzőjének, Pep Guardiolának a felfogása is.


Zseniket nevelt a Barca tarcsiból

A cruyffi Barcelonából egy valami hiányzott, és az nem volt más, mint a kreatív középpályás. Muszáj volt valakit (valakiket) az akadémián erre specializálni. Még akkor, amikor se Xavi, se Iniesta, se Messi nem volt még a képben, amikor még nem tehetség, hanem fizikum szerint válogattak Barcelonában. Cruyff azonnal megváltoztatta a szokásokat, többé nem a felépítés, hanem a képesség, ügyesség, ész vonal lett a domináns.


554887045

Xavi és Iniesta is sokat köszönhet neki


„Johannak fontosabb volt az ész és a gyorsaság annál, mint hogy valaki mennyire jó a levegőben. Mindig tudta, mit akar, őt nem érdekelte a magasság, se a kor. Előszeretettel hozott fel fiatalokat a tarcsiból, úgy gondolta, ezzel is egy lépéssel a világ előtt jár” – fogalmazott egykori játékosa, Ferrer.

A holland mester minden foglalkozást labdával tartott, nem osztotta azt a gondolatot, hogy hosszútávfutóknak kell nevelni a gyerekeket.

„Ha ő nincs, akkor még sokáig élt volna az a tévhit, hogy csupán fizikális, nagydarab játékosokkal lehet eredményt elérni.


Egyszerű: ha ő nincs, akkor nincs se Xavi, se Iniesta, de Lionel Messit sem ismerné senki”

– tette hozzá Ferrer.

„Johan épített nekünk egy katedrálist, nekünk már csak az a feladatunk, hogy ápoljuk, szépítgessük ezt a csodálatos épületet” – ezt már Cruyff legnagyszerűbb tanítványa, a kétszeres BL-győztes vezetőedző, Pep Guardiola mondta.


Guardiola mesél a rendszerről:


A La Masia, a Barcelona akadémiája korszakváltó intézménnyé vált a kilencvenes években, de most, az utóbbi tíz évben is olyan játékosok jöttek ki onnan, mint Thiago Alcantara vagy Pedro, Busquetsről már nem is beszélve. Mégis, Cruyff nem feltaláló, hiszen ő egykori mesteréről, Rinus Michelsről, Michels pedig a hatvanas évek magyar válogatottjáról mintázta elképzeléseit.

Cruyff tökéletesítette mindazt, amit labdarúgásnak hívnak, ezzel felemelve magát minden idők legnagyobb elméi közé. Munkája több ezer, a következő évtizedekben feltűnő fiatalt és edzőt ihlet majd jobb és még jobb teljesítményre, még fontosabb, gondolkodásra, hatékonyságra.


Egy szinten halhatatlan vagyok”

– mondta magáról egyszer Johan Cruyff. Nem is fogalmazhatta volna meg pontosabban.

KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!